Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-12-18 / 1298. szám
“Tízezrek éhen halnak naponta” Ezzel a címmel gyakran találkozunk a polgári lapok hasábjain, amikor India nyomorban szenvedő népeiről írnak. Nem a bombavető busterek látogatása, hanem puszta éhség az, ami ilyen arányokban szedi áldozatait. Az alábbi cikkben egy ott élő' elbeszélése alapján Fodor munkástársnő megrázó képet nyújt a kapitalista kizsákmányolás, de főleg ennek a népnek nagyfokú visszamaradottságáról. És ha tudjuk azt, hogy az angol kapitalizmus, amely maga sem nevezetes humanizmusáról a gyarmati területeken is nagyban változtatott az indiai nép helyzetén az alábbi leírás olvasása után, fogalmat alkothatunk, hogy milyen volt a szegény indiai élete a maga benszülött urai alatt. — Szerk. Vendéget kaptunk Bombay Indiából a héten, ami nagy ritkaság. Egy jó ismerősünk, aki 4 évet töltött a fönt említett helyen, pár hete, hogy megérkezett Akronba. Alig vártuk, hogy az ebéd . véget érjen és nekieshessünk a vendégnek és zaklassuk száz meg száz kérdéssel. Mikor jól meg ebédelt, elkezdett beszélni az indiai nép szokásairól, szegénységéről, de olyan közömbösen beszélt, nem volt semmi szánalom a beszédjében, mert ahogy mondja nincs bennük becsület érzés. Ha a fehér ember jól bánik velük rá se hederitenek, mindig gorombán kell velük bánni, igy vannak szokva és úgy szeretik. A saját uralkodó osztályuk még olyan bánásmódot sem ad nekik, mint az angolok, örülnek ha az amerikai vagy angol kiküldötteknél kapnak alkalmazást. Egy közönséges munkafelügyelő is öt tagból álló személyzetet tart fenn. Neki is ennyi volt. Egy szakács, egy fölsízolgáló, egy takarító, egy kertész és egy nő a gyermekek mellé. Ez persze magasrangu egyéneknél 'még több alkalmazottat jelent. Az örökös melegség folytán az indiai nép álfa- lábad lusta, örökösen biztatni kell őket a munkára. Az elbeszélő egy becsületes, szavahihető ember s amit hallottunk tőle igaznak vettük. Nagyon sok halálozás van, de a halált tudatlanságuk folytán nem félik. A halál után remélik boldogságukat. A hinduk amilyen sokat adnak a lakodalmakra, olyan keveset a temetésre. Nagyon sok tüzelő fát használnak föl a halálozásnál. A kis gyermekeket 12 éven alul eltemetik, de a gyárosoknak a kormányt és titeket becsapni. Dacára a fentebb leirt visszaéléseknek a társulat részéről, mégis ők folyamodtak a Navy-Army “E” kitüntetésért, melyet azok az üzemek kapnak meg, amelyek kitűnő termelési rekordot értek el. Hát az union gyűlést tartott és megkérdeztük a munkásokat, gondolják-e, hogy mi azt megérdemeljük? A válasz egy dörgö nem volt, ezt megírtuk az illetékes kormányköröknek, megadva az okokat miért nem érdemli meg sem a gyár ,sem mi ezt a kitüntetést. Nem akartunk részes lenni a kormány becsapásában. így aztán nem kapták meg a meg nem érdemelt kitüntetést, melyet csalásaik takarásául akartak felhasználni, amiért bizony * azon felül máglyára rakják a halottat és kinek milyen a tehetsége, aszerint veszi a fát, tehát a gazdagok magas máglyát kapnak. A szegények csak annyit, hogy elégjen a halottjuk. Nő a temetésre nem mehet, csak férfi, de elbeszélőnk azt mondja, hogy régebbi időben ha a férj meghalt, vele kellett elégni a feleségnek is ha több neje volt, akkor mind föl mentek a máglyára és együtt égtek el. Annyi nőt vehet el finden férfi, amennyit el bir tartani. A perzsa nép (zsidók) különös vallásánál fogva ha beteg, nem orvoshoz megy gyógyulást keresni, hanem van egy csoda folyó és oda elvonszolja beteg testét. Ha oda ér, ott várja a halálát és elégetik, i hamut pedig a vízbe dobják, hogy a halott nyugalmat kapjon. Ha a folyótól messze lakik es elesik az utón, akkor nem éri el a célját és ezért ha nagyon szegény a perzsa nép, elindul, ha nincs kilátás kenyérszerzésre, hogy oda érjen idejében meghalni Ha éhes nem küzd, de egyszerűen meghal. Még van ott egy más vallás, ahol a halottakat fölviszik egy váralaku magas kőépitményre és ott mezítelenül lerántják a halottat a mélybe. A nép elmegy és jönnek a dög keselyük és a gyermekeket széjjel marják 15 perc alatt, az idősebb halottakat pedig 25 percig tisztára megeszik és a csont ami ott marad, a temetés helyén, egy mély gödörbe seprik és meszet öntenek rá. így megy nap-nap után, Ezeket mi hátborzongatva hallgattuk, de ő csak mosolygott, mert sokszor látta és ő nem a General Motors nagyon is haragszik ránk. Az union, melyet a “Free enterprise” ügynökei úgy a hadseregnél, mint a kitartott lapjainkban bűnbaknak akarnak beállítani, a mienkhez hasonló vizsgálatot követeltek, sőt ezen üzemek átvételét kérték a hadsereg által a kormány részére azt remélve, akkor megtudnánk ezt a nagymérvű csalást akadályozni, vagy talán csökkenteni. De mi nem is akarjuk, hogy elhigypétek mindezt a vádat, csak figyeljétek a kormány vizsgáló bizottságok jelentését, Congressional recordokat. Mi azt akarjuk, hogy tudjátok mindezt, hogy meg értsétek és ne a munkásokat, hanem az igazi bűnösöket, rablókat, csalókat felismerve, velünk együtt ' segítsetek azokat megbüntetni. tudja, hogy ezért mind a rendszer felelős, a nyomor, a tudatlanság, a tisztátlanság mind a nép elnyomatásának a következményei. Roppant sok a koldusok száma, vannak olyanok, akik kiszúrják az újszülött szemeit ét kitörik a karjat, hogy koldulhasson. Kérdésemre, hogy hol laknak ezek a koldusok, azt felelte, hogy az uccán a járdán, zsákból sátrat csinálnak és ott egész családokat nevelnek föl. Alig lehet gépet hajtani, mer: utón útfélen letelepednek. Lopnak, amit csak megfoghatnak. Az oláh cigányok módja szerint élnek. Arra a kérdésemre, hogy hová mennek az ilyen népek illemhelyre, azt felelte, az árokba, nincsen bennünk szégyenérzet. Az öltözetük nagyon hiányos, van aki tiszta meztelen és van aki akaszt magára egy kis rongy darabot elől, de hátul nyitva van. Olyan is van, hogy kap valakitől egy elnyuzott inget és azt viseli ameddig az ing ér addig van befedve. De vannak jómódú hinduk és, háziurak és mi egymás, akik az asszonyaikat dúsan hímzett patyolattal csavarják be ,amiből az olcsóbb fajta 6 dollárnak felel meg. A hinduk általában nagyon vallásosak, úgy, hogy különféle kínzásoknak teszik ki magukat ha vétkeznek. Például ha egy ember olyasmit követ el, amit nem szabad, akkor parázsra lép vagy a szájába akkora követtesz, amekora belefér és azt ott tartja, amig agyon nem kínozza magát vagy vasból készített éles ülő készülékre ülnél, ruha nélkül, ezeket fényképekkel bizonyította a beszélgetőnk. Az uccák piszkosak, sohasem tudja a járó-kelő, hogy mibe lép. A mészárszékbe a húst a földön tartják. Az állatok fejeit sorba kirakják és a vásárló közönség a vágáson keresztit bemarkol a fejbe s az agyvelőt kiveszi és úgy viszi haza, papírba nem csomagolnak, csak oda dobják, ahogy van. Ha templomba mennek, a templom előtt levő halastóba, amiben arany halak vannak, minden egyes hivő megmossa a lábait, kezeit és a száját ugyan abban a vízben és ahogy a száját öblíti, a vizet vissza köpi a tóba. így aztán terjesztik maguk között a bacilust anélkül, hogy tudnák. A fő eledelük rizsa és banán, a banán igen olcsó, fájával együtt 15 cent és feljebb. Az ételüket a földön ülve költik el, nem edényből, hanem banán levélből esznek. Most az egyszer okosak, nem kell nekik mosogatni háromszor naponta. Kanál helyett az ujjaikat hasz- ják, illetve evőeszközt nem használnak. Kenyeret nem ismerik, búzalisztet még drága pénzért sem lehet kapni. A nyomort bizonyítja az a körülmény is, hogy az aggastyánok, mikor nem képesek keresni, nem esznek többé hanem éhen kell pusztulniok. Ez a sors vár minden szegény öreg emberre. (Folytatjuk) A Bérmunkás Női Gárdába befizettek 1943-44. évre: Mrs. A. Alakszay, L. Ang. 8.00 Mrs. G. Barca, Bridgeport 5.00 Bercsa Jánosné, Clev......... 5.00 Mrs. J. Bischof, Akron .... 7.00 Mrs. M. Danka, Cleveland 4.00 Mrs. J. Deák, Akron ........ 7.00 Mrs St. Detky, Phila ........ 6.00 Katy Esztergál!, Cleve. .. 6.00 Mrs. Id. J. Farkas, Akron 8.00 Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron 7.00 Mrs. M. Feczkó, N. York 8.00 Mrs. J. Fodor, Cuyahoga 10.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .. 4.00 Mrs. P. Kern, Akron ........ 7.00 Mrs. J. Kollár, Clev. ........ 6.00 Mrs. E. Kovách, Cleve...... 5.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. .. 7.00 Mrs. L .Lefkovits, Clev. 6.00 Mary Mayer, Phila ..........11.00 Mrs. A. Molnár, Cleve, .. 7.00 Mrs. D. Rosenthal, Phila 6.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 7.00 Mrs. A. Székely, Cleve. .. 8.00 Mrs. St. Török, E. Port 2.00 Mrs. Ch. Udvarnoky, FI. 5.00 Mrs. J. Vizi, Akron ........ 7.00 Mrs. St. Visi, Detroit ...... 5.00 Mrs. J. Zára, Chicago __ 9.00 ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nm- •sen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a lolgozó emberek milliói között s íz élet összes javait ama kevesek bir. iák akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ •uunkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával 'elvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban lolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL?’ A munkásosztály történelmi h vatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belük 2 oldal 1943. december 18 BÉRMUNKÁS
