Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-12-04 / 1296. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1943 DEC. 4 NUMBER 1296 SZÁM Százezrek pusztulnak éhen Indiában (f.) Már annyira megszokott valami volt, hogy a mérhetetle­nül gazdag Anglia által uralt India a mérhetetlen nyomorú­ság hazája volt mindig, hogy az onnan jövő éhségről és éhen- halásról szóló hírek az újságok­ban az utolsó oldalra kerültek és ott is csak néhány sorban láttak napvilágot. A múlt na­pokban azonban valamivel fel­tűnőbben került az újság hasá­bokra egy hir, melyet Bom- bayból Sharaf Athar Ali újság­író irt és határozott adatokkal támasztott alá. Ezen híradás­nak egyes részleteit alább kö­zöljük. A híradás szerint Bengalban mintegy százezer személy hal éhen hetenként és mig az álla­mi hatóság tehetetlenül nézi a helyzetet Punjab Kisan Sabha (földmunkás union) mozgalmat indított százezer rupees (körül­belül 35 ezer dollár) kollektá- lására, hogy közvetlenül a pa­rasztságtól tudjanak vásárolni gabonát, a profiteerek és a komissiós ügynökök megkerü­lésével. A pénzt a bengali kor­mányhivatalhoz számítják kül­deni, hogy legalább valameny- nyit segítsenek a borzalmas helyzeten. Calcuttában és Ben­gal más részein a helyzet nem javult, sőt egyes helyeken nap­ról napra rosszabbodott, ami­hez még hozzájárul a fa, olaj és szénhiány is. Hosszú sorokban órák hosz- szat állnak az éhségtől szenve­dő néptömegek egy kis élelmi­szerért Calcutta uccáin, de leg­többször üres kézzel' vánszo­rognak el onnét. A gabonane- müek és más élelmiszerek árai 250-től 1500 százalékkal emel­kedtek. Ha gyors segítség nem érkezik 25-30 millió ember az éhhalálnak néz elébe. A tartha­tatlan helyzetet még jobban súlyosbítja, hogy az indiai füg­getlenségért folytatott mozga­lom tagjait még jobban üldö­zik. Augusztustól október kö­zepéig nem kevesebb mintegy 60 ezer embert zártak el, akik közül 25 ezer még mindig bör­tönben van. Felismerve, hogy a papíron való segítség a néhány ezer tonna gabonával alá támasztva csak tessék-lássék valami, de nem oldja meg a helyzetet a Kisan Sabha és az All-India Trade Union Congress az angol kormányzathoz határozottabb követelésekkel állt elő. Népbi­zottságot követelnek az élelmi­szer kontrolálására, úgy az árakat mint az elosztást illető­leg. Megakadályozni akarják, hogy a részvényesek egekig érő profitot zsarolhassanak az éhe­ző néptömegektől. így folytathatnánk még to­vább az indiai híradást, de egy kis bemutatónak ez is elég, hogy belássuk, hogy nagy ba­jok vannak a sokat hangozta­tott demokrácia és különösen az angol demokrácia körül. Az indiai helyzetet jól tudjuk, hogy nem lehet egyszerűen el­intézni, de azt is tudjuk, hogy az angol imperialistáknak isten akaratából való uralkodásának az ideje lejárt. Az indiai füg­getlenségi harc nem munkás­harc, legfeljebb csak az an­gol uralkodó osztályt indiai uralkodó osztállyal cseréli ki. De az angoloknak annyira nincs uralkodási joguk Indiában, mint a németeknek Franciaor­szágban akárhány száz év óta is vannak ottan. Annál több ok, hogy sürgősen pusztuljanak onnét. Azt mi jól tudjuk, hogy az uralkodási hatalmat nem adják föl olyan könnyen sehol sem és senki sem, különösen ha arra olyan sok idő volt berendezked­ni mint az angol uraknak Indi­ában. így tehát még hosszú és kitartó harcra van kilátásuk az indiai népeknek és ennek az egyik részlete az ellenük indí­tott éhenhalási akció. Az indi­ai munkásnép élet-halál harcá­val az egész világ munkásosz­tálya szolidaritást vállal, de el­ső sorban az angol munkásosz­tálynak kell talpra állni és sa­ját elnyomóikat az indiai hely­zet megoldására rákényszeríte­ni. Amilyen harciasán az angol dolgozók talpra álltak, hogy a hitleri fasizmus ellen védekez­zenek, ugyanúgy első kötelessé­gük az indiai munkásnépet is megvédelmezni az angol impe­rializmus fasizta elnyomatási módszereitől. A náci-fasizmus világi kiter­jeszkedése már meg van aka­dályozva, igy tehát az most már bizonyos, hogy a munkás- osztály szólás és szervezkedési joga nemcsak, hogy megmarad, hanem még több és több elő­nyöket lesz képes kiharcolni az uralkodó osztálytól. A mun­kásosztály ne várja, hogy majd a sült galamb a szájába repül, tovább kell haladjon az osztály­harc tövises utjain és ahogyan kötelessége volt elsősorban a munkásmozgalmat kiirtó fasiz­mussal szembe szállni, ugyan úgy kötelessége a kapitalizmus és annak legveszedelmesebb Kétezér^bányamunkás tette le a szerszámot a napok­ban az ohio Bellaire bányate­lepen a fizetésükben érzett sé­relem következtében. Ez a pársoros hir, munkás szempontból könyveket kitevő magyarázkodásra érdé m e s. Nem régen kétségbeesett cikke- zések töltötték be úgy a polgá­ri, mint a munkás lapokat pro és kontra azzal a törvényes ha­tározattal kapcsolatban, amely : a paragrafusok özönével hatá- I rozott a munka beszüntetése i ellen. j Az egyik részen örömujjon- ‘ gás fogadta az intézkedést, mint a munkások és munkás­szervezetek letörésének legal­kalmasabb eszközét. A másik ! részen valóságos kihívásnak, i merényletnek minősítették a törvényhozók szavazatát a munkásság ellen. A bellairei és a törvény élet- beléptetése óta számos más munkatelep dolgozói adták meg a feleletet a sztrájk-ellenes tör­vényre. Napok és hetekig tar­tó sztrájkok voltak és napjaink­ban is vannak olyan iparokban is, amelyeknek a “védelmé­ben” hozták meg a sztrájk-elle­nes törvényt is. Úgy hogy már az öntelt képviselők is kényte­lenek beismerni, hogy túllőttek a célon a törvény meghozásával és már olyan hangot is hallot­tunk, hogy törülni kell a sztrájk tilalmi törvényt. A munkások, mint egységek, valamint a szervezeteik, ame­lyekhez tartoznak, távol van­nak még az osztálytudatosság­tól és fellépésük mégis minden esetben eredményes lett. Ha ezt megszívlelnék és tömeg megmozdulásaikat ténylegesen osztálytudatosság irányítaná, nagyon keveset jelenten ré­szükre, -életükre mindaz, ami szervezeteiken kívül történik jogaik gátlására, mert minden bajuk orvoslását maguk intéz­hetnék el úgy a munkatelpen, mint azon kívül. Ehhez azonban nem elégsé­ges az óhaj és az arra várás, hogy mások miként értelmezik vagy miként viseltetnek a mun­kások panaszaival szemben. A munkásoknak szervezkedniök kell az Egy Nagy Szervezetben, amint azt az JWW hirdeti és tanítja közel négy évtized óta. TÚLZOTT HÍREK CHICAGO, nov. hó — Az American Medical Associaton (Amerikai Orvosi Szövetség) hivatalos nyilatkozatot tett köz­zé, hogy a .Reader’s Digest ne­vű havilap egyik cikke nem fe­di a valóságot és orvosi szem­pontból károsnak nevezhető. Ez a nyilatkozat igen nagy feltűnést keltett, mert a szó- banforgó cikket Paul De Kruif, Amerika egyik legismertebb népszerű tudományos Írója ir­ta. Ebben a cikkben Paul De Kruif azt irta, hogy rájöttek az “arthritis” (izületi gyulla­dás) gyógyítására. A cikk sze­rint két orvos, névszerint Ralph H. Boots és R. H. Freyberg nagy adag vitamin D segélyé­vel sikeresen gyógyítják ezt a betegséget. fajtájával az imperializmussal bármilyen harcok árán is örök­re leszámolni. A békeasztalnál mindenről lesz szó, Indiáról is, csak az osztályharcról nem lesz ott említés téve. Pedig a jövő békéje és India ügye csakis az osztályharc utján nyerhet vég­leges megoldást. így tehát akik az osztályharc alapján szervez­kednek a jövő békéjének az iga­zi apostolai. A tény az, hogy a két orvos csak a kísérletezés legkezdetén van és a cikk a tudtuk és meg- kérdzésük nélkül jelent meg. Az ilyen híreket az orvosok az­ért tartják károsnak, mert a betegekben hiú reményt ébreszt és elhanyagolják a más esetleg részben bavált régebbi gyógy­módokat. Szenzációra hajhászó lapok és folyóiratok sokszor túloznak orvosi híreket. Az orvosi egye­sület azért tartotta szükséges­nek a jelen nyilatkozat kiadá­sát. ROOSEVELTTŐL KÉRT NAD­RÁGOT COLUMBUS, O. nov. hó Az Office of Price Adminisz- tration rendelet szerint nadrá­gokat csak 50 incs Ixiségig ké­szítenek. így Earl Myers, váro­si alkalmazott, aki derékban 60 incset mér, nem kapott nadrá­got. Miután az OPA irodától nem kapott speciális engedélyt hatvan incses nadrág készítésé­re, Roosevelt elnöknek irt, hogy járjon közbe, mert máskülön­ben kénytelen lesz hátulról 10 incset szabadon hagyni.

Next

/
Thumbnails
Contents