Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-11-20 / 1294. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879

VOL. XXXI. ÉVFOLYAM

CLEVELAND, 1943 NOV. 20

NUMBER 1294 SZÁM

A moszkvai konferencia

Harcok itthon

után

Amilyen sokat hallottunk a napilapokban a rádión a moziban jelenteni a moszkvai konferenciáról, olyan keveset hallunk most arról, alig néhány nappal a konferencia után. Tudatták velünk, hogy a konferencia a legszélesebb egyetértésben folytatódott és végződött és az egyezmény teljes szövegét nyilvánosságra hozták. Ha elolvassuk ezt a szerződést azt kell lássuk, hogy sok minden van abban, de valahogy a sorok között olvasni tudó ember azt is érzi, hogy sok minden hiányzik belőle. Napról napra láttuk a konferencia idején Stalin, Eden, Hull és Molotov mosolygó képeit, annak bizonyitátásra, hogy a legteljesebb barátság van a különböző nemzeti érdekeket szolgáló vezérek között.

Az egyezmény fő lényege az, hogy elsősorban a náci haderők összetörésére kell minden erőt összpontosítani Európában, mely után minden ország népének a saját maga választott kormányzatával fogják megalapozni az uj Európát. Az egyezmény kimondja a háborús bűnösök méltó megbüntetését. Egy nemzetközi bizottságot ajánl arra, hogy a jövőben minden háborút előidéző kérdést azok elé kell terjeszteni.

A jelentésekből azt is határozottan meg lehet tudni, hogy az ami most történik Olaszországban az nem az igazi második front mint ahogyan eddig hangoztatták, a második front ezután jön és ahogyan Stalin mondotta nov. 7-iki beszédében az arra alkalmas helyen és pillanatban. Arról is beszélnek, hogy a teljes barátság megpe- csételésére a közel jövőben találkozni fognak valahol Stalin, Roosevelt és Churchill is.

A moszkvai konferencia a vörös hadsereg győzelmes elő- nyomulásainek az idején volt és egyelőre nem lehet még tudni, hogy úgy a konferenciára és az azzal járó zárt ajtók mögötti megbeszélésekre milyen befolyással volt. Tény az marad azonban, hogy a területi igényekről nem beszél a moszkvai szerződés, már pedig az egész biztos, hogy Oroszország az óriási áldozataival nem fog bagóért kiegyezni, még olyan szépen is mosolygó barátaival és azokra a területekre amelyekről már többször beszéltek bizonyára igényt tart. Ezek a területi igények valahogy azt mutatják, hogy Oroszország még

mindig fél a szövetséges barátaitól és velük szemben akarja protektálni magát. így tehát nemcsak Finn, Lengyel, Román és Baltic tengeri területekre tart igényt, hanem Perzsiában és Ázsiának más részeiben is területi igényei vannak.

Hogy ezt a kényes kérdést elintézték e vagy sem, erről egy szóval sem beszél a moszkvai egyezmény, lehetséges, hogy azért hangoztatják nyomatékosan, hogy ez a konferencia a későbbi fontos konferenciáknak csak az előjátéka volt. Hogy aztán mi lesz később, azt még az ügyek intézői sem tudják, legfeljebb csak az elgondolásuk szerint próbálják irányítani az ügyeket. Tény az marad azonban, hogy a moszkvai konferencián ellenségek ültek egymás mellett és ha a területi igényeiket nem elégítették ki, akkor mint ellenségek távoztak is el onnét. De erről majd csak a jövő fog tanúbizonysággal szolgálni.

A jelenben az orosz hadsereg rohamléptekben halad a lengyel és a román határok felé és nem lehetetlen, hogy nagyon rövid időn belül meglátjuk, hogy a moszkvai szerződés azon pontja, hogy “minden ország népei a maga akaratuk szerint válasszák meg demokratikus kormányzatukat, hogyan fog a gyakorlatban működni. Reméljük, hogy a vörös hadsereg náci-fasizta ellenes győzelmes előnyomulása, nem Badoglio féle fasiztákat fog a nyeregbe ültetni, akiknek az első dolguk az igazi munkás megmozdulást letörni. Amilyen fontos a munkásmozgalmi szervezkedés szempontjából, a munkás szervezkedést letipró náci-fasizmust segíteni letörni, ugyanúgy fontos, hogy a területi hódításokért történő minden imperialista háborút megakadályozni.

A forradalmi munkásmozgalom mindenkor a “cél szentesíti az eszközt” jelszó alapján folytatta harcait. Kimondottan határozott célja volt a munkás- mozgalomnak a náci-fasizmust letörni, sajnos erre nem volt meg a szervezett ereje, hogy végrehajtsa ,ugyanúgy sajnos az is, hogy a háború adta meg az eszközt hozzá és a munkás- osztály nem a saját erejéből pusztította el. Ha a munkás- osztály saját erejéből képes lett volna legyűrni a náci-fasizmust, a világ képe egészen más volna. Lássuk ezt be és talán nem

(Vi.) Most, amikor a politikusok világbékéről tanácskoznak, terveznek, itthon még a háborús kényszer és törvények vagy egyezmények dacára is napirenden vannak az elkeseredett harcok, sztrájkok.

Fordnál, mivel legkegyetlenebb bánásmód volt éveken keresztül, még most is azok a formánok, servicemenek vannak, akiket a régi jó időkben a brutalitásuk miatt tettek ilyen pozíciókba és az union három év alatt sem volt képes velük megértetni, hogy szervezett munkásokat nem lehet úgy kezelni mint a szervezetleneket, amikor nem volt védelem, az egyénekre széttagolt munkásoknak.

Az egyik ilyen nagy hős formán megütött egy munkást, amire az öntöde munkásai ahol ez történt, letették a szerszámot és követelték ennek a formánnak az elbocsátását vagy elhelyezését. Az igazgatóság nem akarta ezt a minta hajcsárt elhelyezni, vagy megbüntetni, hiszen nekik éppen ilyenek a legkedvesebb embereik. Másnapra az union rimánkodá- sára az emberek visszamentek a munkába de a hajcsár is és elbizakodva hatalmas támogatói révén, éppen úgy piszkoskodott mint azelőtt. Amire a munkások direkt akcióhoz fordultak és meg akarták agya- bugyálni a magát kis-istennek képzelő hajcsárt, de nagyon jól tudott szaladni, bemenekült az igazgatósági irodába. De a munkások ide is követték és mivel nem tudták onnan kihúzni, igy az irodát is összezúzták, vasdarabokat küldtek a forma- nocska után.

Megint összeszaladtak a servicemenek, meg az union tisztviselők és most nem vas botokkal mint régen, hanem rábeszéléssel lecsillapították a munkámondjuk tulkorán a fasizmus bukásának az előestélyén és vonjuk le a tanulságot a jövőt illetőleg. A moszkvai szerződés kulissza titkai esetleg sok bajt rejtegethetnek és a munkásosztálynak fel kell készülni minden eshetőségre. Ne bizakodjunk el, sem a szépen megfogalmazott szerződéseken, sem pedig esetleg a közeljövőben történhető európai forradalmi kitöréseken. Ne felejtsük egy pillanatra sem, hogy a munkás- osztálynak csak annyija van és lesz, amennyit a szervezett hatalma által biztosítani tud magának. Csak a szervezett erő az, mely a munkásosztályt igazi célja és felszabadulása felé viszi. (f.)

sokat. De úgy látszik az inkább csak fegyverszünet, mint béke.

Ugyanilyen helyzet áll fenn. a Bomber Plantben, ottan is majdnem minden napos a harc. És az union vizsgálatot követel és azt, hogy a kormány vegye át ezen telep kezelését, a Ford által összeszedett fasizta elemektől.

A Chryslernél is minden héten törnek ki ilyen harcok, hol egyik, hol másik telepen. Amellett sok kisebb munició gyárakban, dacára, hogy az U.- A.W. ígéretét igyekezve betar- j tani, minden esetben teljes ere- ! jével igyekszik az ilyen harco- ; kát megakadályozni, vagy mentői hamarább leszerelni.

! Most ehhez járul az a nagy ; harc, mely az árak emelkedésé- I vei újabb béremelés követeléseket kényszeritett, még a békét hirdető és óhajtó union vezérekre is. Nem csak John L. Lewis volt kényszerítve, hogy a bányászok részére béremelést követeljen, hanem Phillip Murray és Thomas meg sok más union vezérek is. Amig egyik oldalon nagy erőt és energiát kell nekik elpazarolni, hogy a harcoktól visszatartsák a munkásokat, másik oldalon nekik is nagy harcba kerül, amig — ha sikerül — az áremelkedéshez mérten újabb béremelést kapni a munkásoknak.

Ez a harc a profitrendszer szüleménye s mind addig, amig ez a rendszer létezik nem szüntethető meg. Most mindég nagyobb mértékben kiterjed a farmerokra is. Detroit vidékén alig lehet tejet kapni, a termelők visszatartják és a kereskedők más felé szállítják el, hogy nagyobb árakat tudjanak kicsikarni.

Ez a rendszer jelleme, hogy most, amikor a gyárosok olyan nagy hasznot csinálnak, a farmerok és a kereskedők is akarnak aratni. “Ha lúd hát legyen kövér.”

Amidőn itthon az ország keretein belül nem tudnak a politikusok békét teremteni és ők maguk beismerik ezt, akkor Európában, az országok közötti békét akarják megvalósítani a mai rendszer keretein belül. Az öreg Európában, a királyok támogatásával, az arisztokrá- ! cia és a nemzetközi bankárok részére, akiket még jobban gyűlöl a népesség, mint a Ford Servicemeneket, vagy a Lindbergh féle üzemvezetőket a Fordnál. Pedig mifelénk ez a legközgyülöltebb banda. És béke nem lehet amig ilyenekre támaszkodik a rendszer és kizsákmányolását folytatni akarja.