Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-11-06 / 1292. szám

1943. november 6. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN-----------------------------(gb) ROVATA----------------------------­“MIT VÁRHATUNK A HÁBORÚ UTÁN” — VII — RÁDIÓ ÉS REPÜLŐGÉP De sem Ausztria, sem Cseh* ország, sem a németek által később elfoglalt Belgium, Hol­landia, Dánia vagy Norvégia nem felelnek meg annak a le­írásnak, amit előbb a “piac”- ra adtunk. Mindezen országok már magas ipari fejlettséget értek el és mindegyiknek nagy kivitele volt ipartermelvények- ből. Ezen országok elfoglalása tehát nem szolgálhatta az im­perialista törekvéseket, ha az imperializmust abban az érte­lemben vesszük, mint 1939-ig használták. De ha nem ez volt az igazi cél, akkor mivel magyarázzuk meg a nácik világuralmi törek­vését? Ha helyes feleletet aka­runk nyerni, akkor ezen kérdés vizsgálatánál is vissza kell mennünk a szerszámok fejlődé­sének vizsgálatára és néznünk kell, hogy a szerszámok fejlő­désének vizsgálatára és néz­nünk kell, hogy a szerszámok fejlődése milyen befolyást gya­korolt gazdasági rendszereink­re az utolsó pár évtized alatt, jobban mondva az első világ­háborút követő korszakot kell analizálnunk. Az első világháború is éppen úgy, mint a jelenlegi meggyor­sította a szerszámok fejlődésé­nek menetét, amelynek eredmé­nye lett a szinte hihetetlen tö­megprodukció. Ezzel egyidőben két igen fontos találmány hagyta el a kísérletezési kor­szakot és terjedt el mind na­gyobb mértékben. Az egyik a rádió, amely amig egyrészről lehetővé teszi a szellemi érint­kezést a világ minden tájéká­ról, másrészről a híreket, esz­méket, propagandát (hasznosat és károsat egyaránt) pilanatok alatt terjeszt országhatárokra való tekintet nélkül. A másik a repülőgép, amely viszont a közlekedés és szállítás terén hozott valóságos forradalmat. A rádió és a repülőgép hir­telen, valóságos drámai páth- osszal jelentek meg társadalmi életünkben. Azonban a terme­lőeszközök fejlődését jobban jellemzik a találmányok százai vagy ezrei, amelyekkel újabb meg újabb kényelmi eszközöket állítanak elő, méghozzá csak­nem mindent tömegprodukció­ban, tehát a nagy néptömegek használatára. A szerszámok fejlődöttségé- nek tudható be, hogy sikerült a Szovjet Union iparizálása és ugyancsak ennek a fejlődött- ségnek az eredménye volt a világ több országaiban a min­den azelőttit messze meghala­dó óriási méretű ipari pangás.: A füzetben részletesen ismer­tettem, hogy a tőkés termelési rendszerben a szerszámok fej­lődésével időszakonként ipari pangásokhoz érnek. És miután a Szovjet Unióban bevezetett uj rendszerben az ötéves ter­vekkel elkerülték a pangást, nyilvánvalóvá lett, hogy a pan-* gás oka a termelőeszközök le- láncoltságában, az az magántu­lajdon tartásában keresendő. A termelőeszközök birtoklá­sa, ami lehetővé teszi a ma annyira hangoztatott “private enterprise” termelési rendszert, jólétet és hatalmat nyújt a bir­tokos osztálynak, amely tehát minden erejével és tehetségé­vel védi ezt a rendszert. Ennek a rendszernek a védelmére in­dították meg az oroszok uj rendszere ellen előbb a fegyve­res, majd a rágalmazó, ócsárló propaganda hadjáratot. Ennek a propagandának az uszályába kapaszkodtak bele a nagy krí­zis által felszínre vetődött ka­landorok, akik később Hitler körül csoportosultak és kezde­ti sikereiken felbátorodva vi­láguralomra törekedtek. IPARI FEUDALIZMUS Ez a világuralom, amelyet a saját kiváló faji voltukkal akartak igazolni, lényegesen különbözik az előző mindenféle imperialista uralomtól. Amig az angol, amerikai, belga, por­tugál vagy más imperialista uralom csak kezdetleges, vagy jóval alacsonyabb műveltségű népekre terjedt ki, akik hol las­sabb, hol gyorsabb tempóban művelődtek és annak arányá­ban mind több politikai és gaz­dasági jogokhoz jutottak, — gyakran csak harcok árán, — addig a nácik a velük egyen­rangú, sőt bizonyos tekintetben még őket felülmúló népekre igyekeztek uralmukat kiterjesz­teni azon határozott és kimon­dott céllal, hogy további fejlő­désükben visszafelé szorítják a leigázott népeket. Erre a tö­rekvésre tehát az imperializ­mus szó nem illik rá. Németországból és az elfog­lalt területekből jövő hírek sze­rint a “náci üzlet” igen kifize­tő volt a vezéreknek. Mintegy fél évvel ezelőtt leközöltük la­punkban egy, a német mene­kültek által kiadott kis füzet adatait, amelyben felsorolják, hogy a vezető náci politikusok és generálisok milyen óriási va­gyonokra tettek szert. Vala­mint azt is tudjuk, hogy a hoz­zájuk csatlakozott, vagyis ne­kik hűséget fogadó nagytőké­seket meghagyták továbbra is kizsákmányolóknak, mig a töb­bieket megfosztották vagyona- iktól. Nyilvánvaló tehát, hogy a náci uralom alatt csak a nácik­hoz HÜ egyének kaptak gazda­sági előnyöket. Másszóval ab­ban a rendszerben a HŰSÉG­ÉRT fizetnek. Valójában a HŰ­SÉGET mutatóknak hagytak rabolni, vagy kizsákmányolni. De ilyen rendszer már volt a múltban is. Azt ma “hűbéri” vagy “feudális” rendszernek nevezik. Ma azonban a nagy vagyon, (tehát a kizsákmányo­lás lehetősége) nem a földbir­tokban van, mint hajdan, ha­nem az iparvállalatokban. En­nek megfelelőleg én a Hitler ál­tal célzott és az elfoglalt terü­leteken már megvalósított “uj világrendet ’’IPARI FEUDA­LIZMUS névvel jelöltem. Nyilvánvaló, hogy a jelen világháborút az váltotta ki, hogy Hitlerék megkísérelték a már rég letűnt feudális rend­szert (az iparokkal mint alap­pal) újból feltámasztani. Ter­mészetesen a jelenlegi rend­szert védelmezték azok, akik­nek hasznot nyújt, vagy akik­nek több politikai és gazdasági szabadságot ád, mint a Hitle­rék által felújítani igyekezett ipari feudalizmus, — ez ma­gyarázza meg ennek a háború­nak globális jellegét. Hogyan lehetséges az, hogy bárkik is egy már régen letűnt rendszer visszaállítására gon­dolhattak is? A választ megint csak a szerszámok fejlődésének a vizsgálatában találjuk. Ennél a kérdésnél természetesen a hadiszerszámokat kell számba- venni. A hadiszerszámokat, me­lyek az utóbbi években forra­dalmi jellegű változáson men­tek át. Hitler, vagy a katonai szakértői ezt hamarább észre­vették, mint más országok szaktekintélyei. Észrevették, hogy a repülőgépeknek már döntő szerepe van a hadászat­ban. És rájöttek arra, hogy a mai hadfelszereléssel aránylag igen KIS SZÁMÚ KATONA LEIGÁZHAT EGÉSZ ORSZÁ­GOKAT, HA AZOKAT ELŐBB LEFEGYVERZIK. Ez adta meg a villám (blitz) háború eszmé­jét. A nácik arra számítottak, hogy a titokban kifejlesztett repülő haderejükkel gyors tá­madással lefegyverzik ellenfe­leiket, Angliát, Franciaorszá­got, Oroszországot, stb. és ak­kor fegyveres hatalmukkal be­hozzák az “Uj Világrendet”, amely a tüzetes vizsgálat sze­rint ipari feudalizmusnak felel meg. A RÉSZLETEK FONTOSSÁGA A jelenlegi háború megérté­sénél tehát nem elegendő csak a kontúr vonalakat nézni, — hogy a németek is hódításra törekedtek, tehát imperialista háború, — hanem a kontúr vo­nalakon belül, a részletek vizs­gálata mutatja az igazi képet. A laikus csak a kontúr vona­lakig megy mindenben, a szak­értő azonban már ismeri a részletes különbségeket is. Hogy mit értek ezalatt, az alábbi példa világosan megma­gyarázza. Az átlagos háziasz- szony, amikor tojást vesz, csak azt nézi, hogy a tojás kicsi-e vagy nagy. Esetleg megkérdezi, hogy friss-e? Tovább nem igen megy, mert hiszen a tojások nagyon hasonlítanak egymás­hoz és a részletesebb különb­ségeket nem ismeri, sőt nem is tudja, hogy olyasmik egyálta­lán számításba vehetők. A szakértő tojásvásárló, — mond­juk aki a nagy chain-storeok- nak vásárol, a következő dolgo­kat figyeli meg a tojás minő­ségének elbírálásánál: 1. Osz­tályozza súly szerint, 5-6 kü­lönböző csoportba. 2. Meghatá­rozza a frissességét a hegye­sebb végén látható levegő ka­rika utján. 3. Osztályozza a tisztaság szerint. 4. Elkülöníti a különböző színek szerint. 5. Erős fény segítségével megné­zi a tojáshéj tömörségét, mert ha nem egyenletesen tömör, hanem durva szemcsés a kéreg, akkor a tojás hamarább rom­lik. 6. Megvizsgálja, hogy a fe­hérje szilárd-e, avagy vizenyős? 7. Megnézi, hogy a sárgája a közepén van-e, avagy már le- huzódott az egyik oldalra, ami a fehérnye vizenyősségére és egyben a tojás régiségére mu­tat. 8. Megnézi, hogy nincs-e benne vércsepp. 9. Megvizsgál­ja, hogy a csirkéket nem etet­ték-e őrölt hallal, (fish-meal) amitől a tojás különös izt kap. És igy tovább, még sok más részletes dologra kiterjed a fi­gyelme. A társadalmi kérdéseknél a napi események elbírálásánál is a részletek ismerete ad értékes felvilágosítást. Azért nem cso­dálkozom azon, hogy amig a hazafias szellemben nevelt em­berek minden háborút a nem­zeti sovinizmus fátylával von­nak be ,addig a marxista irányt követők közül is azok, akik csak a nagy körvonalakat lát­ják, minden háborút imperia­lista háborúnak neveznek, mert a marxisták ezt igy mondották jó félszázaddal ezelőtt. Ezek közül még érthetők azok, akik az ily felületes felfo­gásuknak megfelelőleg azt tart­ják, hogy a munkásságnak egé­szen mindegy, melyik fél kerül ki győzelmesen ebből a háború­ból. Ellenben azok, akik egé­szen helyesen látják, hogy a nácizmus győzelme visszavetné a munkásságot a jobbágyok helyzetébe, önmagukkal jön­nek ellentétbe, amikor ezt a há­borút az előző háborúkkal egy­formán imperialista háború­nak nevezik. Azt hiszem, hogy az ilyen embereknek helyesebb az érzé­sük, mint a meglátó képessé­gük ebben a dologban. Ilyen­formán van az a háziasszony is, aki a használatnál meg tud­ja mondani, hogy melyik a jó tojás, noha a fent elsorolt to- jásbirálati szabályokat nem tudja. Mint már említettem, a fü­zetben nem törekedtem arra, hogy megjósoljam, mi fog tör­ténni a háború után. Azt mon­dottam, hogy a tudományos módszer szerint meg kell fi­gyelnünk az utóbbi évtizedek fejlődését és abból le kell von­nunk a következtetést. Sőt in­(Folytatás a 7-ik oldalon) "Szervezés" — //Nevelés// — "Felszabadulás" \y * V/ At Ipari Forradalmárok Szentháromsága ' W ^ W

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents