Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-10-30 / 1291. szám
AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI BRIDGEPORT BÖLCSE Hát, hogy is volt kérem azzal a Marxai, aki “eltorzította” a/ addig nagyon is jó és okos kommunizmust? Azt szépen angolul és magyarul leírja az amerikai magyar papok doyenje, a “bridgeporti bölcs” Cser- nitzky atya. Hát úgy volt kérem, hogy ez a Marx Károly nevű csavargó “kezébe akadt Morus Tamás Utópiája” és az nagyon megtetszett neki s azt szerette volna, hogy a földön is az meg valósuljon. Szerinte ez a marxizmus “amely még századik évét sem töltötte be máris csődöt mondott”. Bizonyíték kell ime itt van: “Hogy jól megértsük, az orosz kommunizmus mintegy negyedszázaddal“ ezelőtt eltörölte a magánvagyont; elkergette vagy lemészárolta a papok ezreit; keresztvonást csinált az egybekelés tisztes intézményére; állami tulajdonnak tekintette a gyermeket; színházakká meg gyüléstermekké alacsonyi- totta a templomokat; tetejébe meg betiltott minden vallásos nevelést” — majd igy folytatja “ . . .orosz kormány visszahelyezte régi tekintélyük és népszerűségük fokára a papokat, kinyitotta a templomokat, amelyeknek falai között az egy- begyült urak és földművesek ájtatoskodása mély benyomást gyakorolt a közelmúltban ott járt angolországi érsek lelkére. Mindezt betetőzte az orosz kormánynak azon bölcs intézkedése, amely megszüntette a kommunizmus külföldi terjesztőinek tevékenykedését.” Hát kérem szépen, ne tessék azt mondani, hogy Csernitzky tiszteletes ur, mar a második gyermek korát éli, mint aggkori elme gyengeségbe szenvedőt, nem kell komolyan venni. Nem kérem, őtisztelendőségének akkor sem volt “vágott dohánya” amikor ezelőtt vagy 25-30 évvel arra vállalkozott a néhai Basky Lajossal szemben, hogy összetöri a moszkvai tanokat, akkor is kitűnt, hogy a marxizmusból, egyedül csak Marx nevét ismeri és olyan bődületes szamárságokat mondott, amelyek még ma is felveszik a versenyt a papszakácsnék lapjába most leirt badarságokkal. Amiből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a tisztelendő atyánk, vagy nem értette meg Basky Lajos oktatását, vagy pedig tudatosan ferdít és . . . és . . . hogy is fejezzem ki finoman magamat, hogy meg ne sértődjön, mert azt kellene mondani, hogy ő tisztelendősé- ge tudatosan hazudik, de ilyet egy szentéletü, bölcs pappal szemben nem szabad állítani, azért inkább semmiféle jelzőt sem használok. Hát mit lehet Basky Lajos után csinálni? Álljak oda megmagyarázni, hogy Marx egy olyan tudós volt, kinek a történeti és társadalom tudományi müveiről könyvtárakat Írtak össze. Magyarázzam meg, hogy Marx semmiféle “rendszert” nem alapított. Nem, hogy nem volt utópista, hanem nagyon élesen kelt ki és érvekkel döntött halomra minden utópista rendszert. Magyarázzam a tisztelendő- ségének, hogy egy világnézet ellen lehet harcolni, anélkül, hogy hazugságokat kellene halmozni, az “ezrével kiirtott papokról” az “államtulajdonba vett” gyermekekről. Kérdezzem meg, hogy ha kiirtották a papokat Oroszországban, akkor, hogy lehetett visszahelyezni “a régi tekintélyük és népszerűségük” fokára. Hát az, hogy most az orosz templomokban az “urak és földművesek” ájtatoskodása az angol érsek és bizonyos Csernitzky atyuska lelkére is mély benyomást tett, egy kissé csökkenni fog, ha tudja azt, hogy a papok nem kapták vissza az oktatást, a mérhetetlen egyházi vagyont és az, hogy az elmúlt 25 év alatt és a most felnevelendő ifjúságnak, a gondolkodásához nem férnek hozzá az orosz Csernitzkyk. A még életben levő régi hivek, — kiknek az agyát a cári papi oktatás megfertőzte — lassan kihalnak és vele együtt hal ki Oroszországban és majd mindenütt az amit ma vallásos nevelésnek mondanak, hogy a helyét elfoglalja a tudományon, embersze- reteten, erkölcsön épülő nevelés. Nem, nem kérem Csernitzky tatát nem oktatom, hálátlan feladat volna, olyan mint a falra borsót hányni, erre nekem sem időm, sem kedvem. Tisztelendő atyám tudja azt a régi viccet, hogy a Móricka- örömmel újságolja a tatájának, hogy németül fog tanulni, amire a tata azzal hüti le, hogy eddig csak a magyarok tudták, hogy szamár vagy, muszáj ezt tudni a németeknek is. Tisztelendő ur, mi eddig is tudtuk. Miért ir angolul is ? Muszáj azt tudni az angoloknak is? EGYENLŐ JOGOK? Az amerikai alkotmány, ennek az ország minden egyes tagjának egyenlő jogokat biztosit. Ugyan olyan szólás, sajtó szabadsága van John Smith Ford gyári munkásnak, mint magának a nagy Henrynek. Éppen annyi alkalma van az egyszerű munkásnak, mint millió másnak arra, hogy az ország irányításába beleszóljon az alkotmány értelmében. Ezek a szabadság jogok bármily értékesek is, bármennyire hozzátartoznak az ember veleszületett jogához, ha azok bármilyen korlátlanok is, valójában a mai társadalmi rendszerben, amelyben annyi megkülönböztetés van ember és ember között, ez a két legfontosabb szabadság jog, a sajtó és szólás szabadság körül van a legnagyobb fokú egyenlőtlenség. Elméletben ezek a jogok teljesen egyenlőek, hogy gyakorlatban, hogy néznek ki, arra i rávilágít egy kis hir. amely I megjelent az összes lapokban, amely szerint egy tőkepénzes 3 millió dollárért megvett egy rádió állomást, amelynek a leadásait több száz kis állomás közvetíti. Ez az ur az alkotmány szerint egyenlő szólás szabadsággal bir, a fent említett Ford munkással, de amíg John Smith legfeljebb pár tucat társának mondhatja el az elgondolásait, addig a milliókat befektető tőkés, milliókhoz ér el az ő elgondolásával, természetesen az egyenlő jog alapján, neked is, nekem is jogom van arra, hogy akár 16 millió dolláros rádió állomást is megvásárolhatunk, ha — és itt van a kutya eltemetve — van 16 millió dollárunk. Elmélet, az elmélet, a gyakorlat az gyakorlat és egy ilyen kis gyakorlati hir, minden elméletnél kézzelfoghat óbban igazolja azt, hogy politikai egyenlőség, emberi szabadság jogok csak akkor valósulnak és valósulhatnak meg, ha megszűnnek a gazdasági egyenlőtlenségek. Mi élünk a meglevő szabadság jogokkal, nem csak védjük, de a kiterjesztéséért is nap nap után harcolunk, de soha nem felejtsük el azt egy pillanatra sem, hogy tökéletes emberi szabadság jogok, csak egy olyan társadalmi rendszerben lehetségesek, ahol megszűntek a gazdasági egyenlőtlenségek. Ma ennek a lehetőségét legjobban megközelíti az Ipari Demokrácia, ahol a jogok és kötelességek egyenlőek a társadalom minden egyes tagjára, ezért harcolunk mi az Ipari Demokrácia társadalmáért. KUTYÁBÓL NEM LESZ SZALONNA Annak idején bár csodálkoztunk rajta, de tény az, hogy az Amerikai Magyar Szövetséget támogató lapok is elpirultak a szégyentől, amelyet nem csak a Szövetség, de a Szövetség által leadott hazugságot nagy hü-hóval, vezércikkel spékelve leadó lapokat is ért pofon idézett elő. Mint jól tudjuk, a súlyos bűnökkel megvádolt vezér urak, ahelyett, hogy a birósághoz fordultak volna elégtételért, egy köny- nyebb utat választottak, régi jó magyar szokás szerint depu- tációt küldtek az amerikai kormány, két minisztériumába, erkölcsi bizonyítványt kérve, a vezér urak részére. Az illetékes hivatalok ilyen erkölcsi bizonyítvány kiadására nem voltak kaphatók, igy az urak gondoltak egy nagyot és merészet, egész egyszerűen — megint régi magyar úri módra — hamisítottak egy szép kerek erkölcsi bizonyítványt és ha már lúd, hát legyen kövér, olyan nagyot hazudtak, hogy úgy nézett ki a dolog, mintha az amerikai külügyminisztérium, a külpolitikáját a Szövetség uraival való megállapodás után intéznék. A magyar lapok nagy garral közölték a szenzációt, de ezúttal elszámitották magukat, mert pár nap után közölniök kellett az illetékes minisztériumok nyilatkozatait, amely szerint a Szövetség által kiadott bizalmi nyilatkozat hazugság és hamisítás, miután ők semmiféle nyilatkozatot nem tettek. Egyes szemérmesebb lapok nagyon elpirultak és most elégtételt követeltek, ama szégyenért ,amelybn a Szövetség intézői az amerikai magyarságot, a Szövetséget és az azt támogató lapokat, már harmadizben érte. Átszervezni a Szövetséget és eltávolitani a három ízben is hivatalos helyről hazugnak bélyegzett titkárt Dr. Kerekes Tibort, irta egy vezércikkben az “öreg napilap”. Most lefolyt a rendkívüli igazgatósági gyűlés, amely ebben az ügyben úgy határozott hogy “Az igazgatóság meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette azt a jelentést, amit az igazgatóságnak az a három tagja tett, akiknek múlt havi közös nyilatkozata körül kont- roverzia keletkezett.” “Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette” azt, hogy az igazgató urak hazudtak és csaltak egy gavallér gesztussal, azonosították magukat a csalókkal, az amerikai kormány hivatalok által megbélyegzettekkel, mint egy dacos kiállás szemben a kormánnyal és a közvéleménnyel, miután vagy egy féltucat pap volt jelen, valószínűleg a régi jezsuita elmélet alapján úgy gondolkodnak, hogy a cél szentesíti az eszközt. A cél közismert. Félrevezetni, magukhoz lekötni, akcióképtelenné tenni az amerikai magyarságot, suttyomban támogatni olyan rendszert, ami a mai magyar úri bitang uralmat átmentheti a háború utánra is. Ez a cél, ennek az érdekében szabad hazudni, hamisítani, csalni. Ezt eddig Kerekes ur és washingtoni társai vallották, most szolidaritást vállalt velük, nem csak a három nagy egylet elnöke, de a két napilap is. Mi igy tartjuk helyesnek és félreérthetetlenül tisztázottnak a dolgot, vagy velük, a hamisítókkal, vagy ellenük, az igazgató urak úgy döntöttek, hogy velük és mindazok ellen, akik egy náci és Horthy ellenes aktiv amerikai magyarságot akarnak, akik előakarják segíteni, hogy az elnyomott, kiuzsorá- zott, megalázott, vágóhidra vitt magyar nép felszabaduljon. Mindenki a maga helyén! így rendben van, majd az amerikai magyarság is rájön arra, hogy igaz a címnek használt magyar közmondás és a folytatása is! “ha lesz — akkor csak kutya szalonna lesz az. NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE FIGYELMÉBE Az IWW magyar csoportja az idén is megtartja a szokásos SZÜRETI MULATSÁGOT, 1943 NOVEMBER 6-án, szombaton este a Bérmunkás Otthonban, 1351 Third Ave. A rendezőség gondoskodik jó zenéről, ételekről és hűsítőkről. Kérjük a Bérmunkás olvasóit, ha egy kellemes estét akarnak eltölteni tömegesen jöjjenek el. A jegy ára előreváltva 50 cent, a pénztárnál 60 cent. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe? 1943. október 30. .............. iTj ———————— BÉKMLNKas 5 oldal