Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-10-30 / 1291. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879

VOL. XXXI. ÉVFOLYAM

NUMBER 1291 SZÁM

Csőcselék náci-hordák garázdálkodása Bostonban

Józan kiáltások a fekete éjszakába

(f.) Többször foglalkoztunk lapunk hasábjain a náci-fasizmus gyakorlati ténykedésével, melyhez a példákat az európai eseményekből merítettük. Fölhívtuk a munkásosztály figyelmét arra a veszélyre melyet a náci-fasizmus nemzeti “szocializmusa” rejteget a vallási és fajgyűlölet szitása által, szabadjára engedi a csőcselék hordákat és végül megszervezi azokat a munkásmozgalom kiirtására. Ez a történelmi szerepe a náci-fasizmusnak, melynek világhatalmi törekvése ellen, mint harcos forradalmárok állást foglaltunk és mint osztályharcos forradadalmárok minden erőnkkel harcolunk ellenük.

Többször megírtuk azt is, hogy nem okvetlen kell a csőcselék náci hordáknak az amerikai partokon kikötni a nácifasizmus elméleti bacillusa átvág a tengeren és a tudatlanság agyvelőiben számos követőkre talál. Ezen feltevésünkre sajnos elég hamar itt a “demokratikus” Amerikában 'gyakorlati példa mutatkozott Boston és környékén, ahol a zsidó vallásu gyermekeket a csőcselék hordák véresre verték, férfiakat tettlegesen annyira bántalmazták, hogy kórházi kezelésre volt szükségük. Már régebben folyt ez a fajta amerikai gyakorlati nácizmus, mig most végre Saltonstal massa- chusetti kormányzó külső nyomásra vizsgálatot rendelt el a náci hordák kilengései ellen.

Mi jól tudjuk, hogy a vallási és fajgyűlölet mögött gazdasági érdekek rejtőznek, melynek okozója maga a kapitalista termelési rend. De azt is tudjuk, hogy ma még nincs erőnk ennek a termelési rendszernek a megszüntetésére, ellenben arra van erőnk és hatalmunk, hogy az agymérgező csőcselék náci elméletet a forradalmi szocializmus színtiszta igazságainak a terjesztésével ellensúlyozni tudjuk. Nem véletlen az, hogy ahol a legsötétebb a reakció, ott tombol legerősebben a vallási és fajgyűlölet. Azon a helyen, ahol a sötét kapitalista reakció kivégeztette Sacco és Vanzettit a munkásosztály hős harcosait, ott tört ki elsősorban a náci-fasizmus gyakorlati bemutatkozása Amerikában.

Mi tehát, amikor a vallási és fajgyűlölettel szemben állást foglalunk, nem vallási vagy faji leszármazottságból tesszük, mert mi csak egy vallást ismerünk az IPARI DEMOKRÁCIÁT és egy nemzetet a MUNKÁSOSZTÁLYT. Erre tanított bennünket a' társadalmi osztályharc elmélete és ettől bennünket nem téríthet el senki és semmi és ennek a harcos elméletnek az alapján kell tiltakozó szavunkat felemelni a náci hordák bostoni garázdálkodása ellen.

A munkásmozgalomnak a fő hivatása a tudás terjesztése, mert hisz a “tudás a legnagyobb hatalom” és a munkás- mozgalom harcosai végzik a tudást terjesztő propagandát a mindenfajta vallási dogmák ellen, de ugyanakkor készen állnak harcba szállni azokkal, akik agyonverni és kiirtani akarnak embereket a vallásuk miatt. A munkásosztálynak a végcélja, hogy a “mai társadalom keretén belül” iparilag szervezkedjen, hogy átvegye a termelő eszközöket és azt társadalmilag irányítsa. Csőcselék uralom keretén belül lehetetlen az ipari szervezkedés, amikor tehát mi a csőcselék uralom terjeszkedése ellen harcolunk, a saját szervezkedési jogainkat védelmezzük.

Ezeket a tényeket kell szem előtt tartani és bátran kitartóan osztályharcos szellemben kell már most harcba lépnünk a saját náci hordáinkkal. Ma még csak a csirájában van az amerikai nácizmus és fajgyűlölet formájában mutatkozik, de ha nem lesz lefojtva holnap már talán mint munkásmozgalmat irtó jelenség fog bemutatkozni, és sokkal nagyobb áldozatokkal a munkásmozgalom a saját portáján lesz kényszerítve szembe szállni velük.

SZTRÁJK HULLÁM MINDEN TÖRVÉNY ELLENÉRE

Philadelphiában több borbély üzletet kellett becsukni a sztrájk következtében.

Washingtonból kiszivárgó hírek szerint a szénbányákat újból kormány kezelésbe helyezik, mert sem az uniónak, sem a War Labor Boardnak nem sikerül a munkásokat a termelésbe visszaállítani.

A vasutak leállása is esedékes. Itt nem is annyira béremelésről van szó, mint arra kívánják a kormányt kényszeríteni, hogy akadályozza meg az árak emelkedését. A vasúti munkások szerint minden bér- javitási küzdelem hiába való, ha az árak azokat minden esetben túlhaladják.

G Y ÜLÉSTUDÓSITÁS

a kerítés másik oldaláról

Templomban jártam a minap. Fejtörést okozna kiszámítanom, hogy mikor voltam ilyen helyen utoljára. Hát ami azt illeti, most sem imádkozni, még csak nem is vezekelni vittem oda “bűnös” lelkemet. Egy ritkán előforduló eseménynek kívántam szem és fültanuja lenni. &-----------------------------------------—

Chicago South Sidej én van a világ talán leggazdagabb és legnagyobb zsidó temploma és hitközsége, a Sinai kongregáció. Ez a hitközség jubiláns keretek között, az elmúlt hétfőn, október 18-án, nyitotta meg open fórum előadásainak 30-ik évsorozatát. A szimpózium keretében két olyan kapacitást szólaltattak meg, kiknek meghallgatására, szívesen és gyakran, máskor is elmennék akármilyen templomba.

Louis Fischer iró és Mortimer Adler Dr. egyetemi tanár, mint az elmélet és gyakorlat igazi két gladiátora, két . különböző szemszög és világnézetből, “Amerika és Oroszország a háború utáni világban” címen tartottak előadásokat, amelyeknek szélj egyzeteit kö- telességszerüen, eljuttatni kívánom a “Bérmunkás” olvasóihoz.

Louis Fischer, nem hétköznapi ember. Alapos és bátor cikkeivel évtizedek óta tartja magán a figyelmet. Mint a “Nation” liberális folyóirat re- portere .bejárta a világ minden országát. Német és Oroszországban esztendőket töltött. Barát és ellenség egyaránt úgy tekinti, mint az orosz viszonyok egyik legalaposabb ismerőjét. Nem volt tehát meglepő, hogy mondanivalóinak meghallgatására, a Tempieben, több mint 5000 ember gyűlt össze.

Azzal kezdte előadását, hogy az előitéletnek egyetlen ellenszere a gondolkozás. A közvélemény legalább tiz esztendővel az események hátamegett kullog .De mit várhatunk az egyszerű emberektől, amikor államférfiak, diplomaták és újságírók sem sokkal állanak közelebb az eseményekhez.

Tiz évvel az orosz forradalom után, még az 1917-es orosz állapotokkal rémisztgetik az amerikai újságok a publikumot. Amikor cikksorozatban rámutattam, hogy Oroszország már elhagyta és kiheverte a forradalom kezdetlegességének betegségeit, kineveztek bolseviki propagandistának — mondotta Fischer. Jóllehet, hogy propagandistának lenni, legtöbbször azt jelenti, hogy az igazságokat tiz esztendővel előbb mondjuk el, mint azt mások látnák vagy felismernék.

Oroszország nem a nemzetköziség hazája. Mindinkább válik militarista és nemzeti állammá. — külpolitikája (és ez vonatkozik minden országra) nem egyéb, mint belpolitikájának tükre.

A szövetségesek, Amerika és Anglia, jól tudják, hogy Oroszország mit akar. Nem véletlen az a köd és általános zavar, amely az orosz kérdést burkolja. Oroszország félreértést kizárva, gyakorlatilag mutatta meg aspirációit.

Már 1939-ben, bekebelezte, Kelet-Lengyelországot, Finnország egy részét, a három Balti államot és visszafoglalta Besz- szarábiát. Ezen földrészekre, a háború után is igényt tart.

Amennyiben a szövetségesek győznek és ehhez nem fér kétség! Oroszország határos lesz Csehszlovákiával s ez utóbbi nyilszerüen nyúlik bele Németország testébe.

Akik még nem tudják, hogy Oroszországnak milyen háború utáni tervei vannak, azok olvassák el az ott alakított és a hivatalos közegek előtt is jóváhagyott Német Bizottság kiáltványát.

Természetes, hogy Oroszor- ország hajlandó békét kötni egy Hitlermentes Németországgal! Joga is van hozzá. Van olyan joga, mint amilyen az amerikaiaknak és az angoloknak Darlannal, Giraud-dal, Ba- doglióval és Victor Emanuellel volt a kiegyezésre!

De Oroszországban, nemcsak Német Bizottság működik, hivatalos engedéllyel. Hasonló buzgalommal dolgozik a Lengyel Forradalmi Committee és a Pán Szláv Committee is. Ez utóbbi nyíltan hirdeti, hogy Európa összes szlávjai húzódjanak az oroszok védőszárnyai alá, egyetlen szláv közösségbe.

Akik még mindig magyarázatot keresnek a bolsevikiek- nek az egyházzal való megbé- küléséhez, azok vegyék tudomásul, hogy ezen aktus is a háború utáni tervekkel kapcsolatos! A szláv közösség megvalósításának lehetőségéhez, nem annyira a bel, mint a kivül eső vallásos szldvoknak szól. UtCLEVELAND, 1943 OKT. 30 / <