Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-09-25 / 1286. szám

*i< ih. BÉRMUNKÁS 1943. szeptember 25. I tärca| RÉMEK (Folytatás) — De már tiz óra- — szólt Dmitri Petrovics. — Ideje vol­na indulni. Igen édes barátom — sóhajtott föl — ha tudná, mennyire félek az én minden­napos, polgári gondolataimtól, amelyekben azt hinné az em­ber, nincs is semmi félelmetes! Hogy ne gondoljak rájuk, mun­kával kötöm le magamat, igye­kezem kimerülni, hogy éjjel mélyen aludjam. Gyerekek, fe­leség — másoknak közönséges dolog, de nekem, barátom, mi­lyen súlyos kérdés! Kezével arcát nyomkodta, egyet krákogott és elnevette magát. — Ha elmondhatnám magá­nak, milyen bamba szerepet játszottam az életben! Minden­ki azt mondja nekem: “szép fe­lesége van, gyönyörű gyerekei vannak, maga nagyszerű csa­ládapa”. Azt hiszik, hogy na­gyon boldog vagyok és irigyel­nek. No, ha már itt tartunk, megmondom magának titok­ban: Az én boldog családi éle­tem nem más, mint egy szomo­rú félreértés, és én félek tőle. Halvány arcát elrútította az erőltetett mosoly. Átfogta de­rekamat és halkan folytatta: — Maga az én őszinte bará­tom, magának hiszek, és na­gyon tisztelem magát. A mi barátságunkat az ég küldte, hogy mindent kimodhassunk és megszabaduljunk a titkoktól, amelyek nyomasztanak. Hadd használjam ki a maga baráti indulatát, hogy megmondhas­sam magának a teljes igazsá­got. Az én családi életem, amit maga olyan elragadónak tart, ez az én fő-szerencsétlenségem és fő-rémem. Furcsán és bután házasodtam. Meg kell jegyez­nem, hogy az esküvő előtt örül­tem és szerettem Masát és két évig udvaroltam neki. ötször kértem meg, mert teljesen kö­zömbös volt irántam. Hatod­szor, amikor a szerelemtől lán­golva csúsztam előtte térdei­men és úgy kértem a kezét, mint valami alamizsnát, bele^ egyezett. Azt mondta: — Nem szeretem, de hü leszek magá­hoz. Ilyen föltételt fogadtam el lelkesedéssel! Akkor megér­tettem, mit jelent ez, de most, esküszöm magának, nem értem. “Nem szeretem, de hü leszek magához”: mit jelent ez? Köd és homály. Most is épp oly na­nének a háborúnak, amiben a béke után vágyó nagy tömeg minden országban csak támo­gatná őket. Már azért is, mi­vel még “unconditional sur­render” esetén sem remélhet­nek jobb kormányt sem a né­metek, sem a megszállott or­szágok népei, mint ami volt ne­kik a háború előtt. Ezt bizo­nyítja a Darlanizmus, Badog- lio, szerb és görög és a más ki­rályságok támogatása, ami még az angol-amerikaiak által dik­tált békében is csak a háború előtti viszonyokat, káoszt, bi­zonytalanságot állítaná vissza és esetleg polgáháboruk lánco­latát. gyón szeretem, mint házassá­gunknak első napján, ő pedig, 1 úgy érzem, épp olyan közömbös j és bizonyára mindig boldog, ha 1 elmegyek hazulról. Igazán nem tudom, szeret-e, vagy nem; nem tudom; de hiszen egy fö­dél alatt élünk, tegezzük egy­mást, együtt hálunk, gyereke­ink vannak, közös a vagyonunk. Mit jelent ez? Minek ez? Ért maga valamit belőle, kedvesem? Kegyetlen kínszenvedés- Azért, mert nem bírom megérteni a viszonyunkat, hol őt gyülööm, hol magamat, hol egyszerre j mindkettőnket, fejemben min-' den összezavarodott és gyötröm 1 magamat és eltompulok, ő pe-, dig — mintha csak azért is! — ‘ napról-napra szépül, csodásabb j lesz. Szerintem bámulatos haja van, és úgy tud mosolyogni, mint senki más. Szeretek és tu­dom, hogy reménytelenül sze­retek. Reménytelenül szeretni olyan asszonyt, akitől az em­bernek két gyereke van! Hát érthető és nem félelmetes ez? Talán nem félelmetesebb mint a kisértetek? Olyan hangulatban volt, hogy még sokáig beszélt volna, de szerencsére meghallottuk a ko­csis hangját. Megérkezett a fo­gatunk. Beszéltünk és a Tiz Csapás, levett kalappal segitett- mintha már rég várt volna az alkalomra, hogy becses testün­ket kezével illesse. — Dmitri Petrovics, fogad­jon föl! — szólt erősen hunyor- gatva szemével és félrehajtva fejét. — Gyakoroljan isteni ir­galmat! Éhen pusztulok! — No jó — szólt Szilin. — Gyere el három napra, aztán meglátjuk. — Igenis — örvendezett a Tiz Csapás. — Még ma eljövök. Hazáig vagy ha? verszt volt. Dmitri Petrovics, aki örült an­nak, hogy végre kiönthette a szivét barátjának, egész utón átölelve tartotta a derekamat, és már nem bánatosan, és nem rémülettel, hanem vidáman be­szélt; azt mondta: ha a családi élete boldog volna, visszamen­ne Pétervárra és tudományok­kal foglalkoznék. Az az áram­lat, azt mondta, amely annyi tehetséges fiatalembert terelt a falvakba, nagyon szomorú áramlat volt. Rozsunk, búzánk van Oroszországban sok, de ' egyáltalában nincsenek kultur- embereink. Az kellene, hogy a tehetséges, egészséges fiatal­ság a tudománnyal, művészet­tel és politikával fofglalkozzék; máskép eljárni: tékozlást je­lent. Nagy megelégedéssel böl- cselkedett, és sajnálatát fejez­te ki, hogy holnap korán reggel elválik tőlem, mert valami er­dőügyben el kell utaznia. Éri pedig feszélyezve éreztem magamat és le voltam verve; azt éreztem, hogy megcsalok egy embert. De egyúttal vala­mi kellemes érzésem is volt. Ránéztem a nagy, vörös holdra, amely épp feljött, és a magas, karcsú szőke asszonyra gondol­tam, aki mindig elegáns volt, valami különös mósuszféle par­fümtől illatozott, és valamikép jólesett elgondolnom, hogy nem szereti az urát. Hazaérve megvacsoráztunk. Mária Szergjejevna nevetve tálalta föl, amiket bevásárol­tunk, és úgy találtam, hogy csakugyan bámulatos haja van és hogy úgy mosoyog, mint ta­lán senki más. Szemeim mindig rajta volt, és minden mozdula­tában, minden pillantásában azt akartam látni, hogy nem szere­ti az urát, és úgy képzeltem, lá­tom is. Dmitri Petrovics csakhamar elkezdett küzködni az álmos­sággal. Vacsora után még vagy tiz percig ült velünk aztán azt mondta: — A tisztel társaság tegyen úgy ahogy jólesik, de nekem holnap háromkor kell fölkel­nem. Engedjék meg, hogy tá­vozzam. Gyöngéden megcsókolta fe­leségét, erősen, hálával szorí­totta meg kezemet és szava­mat vette, hogy a jövő héten okvetlenül eljövök. Hogy el ne találjon reggel aludni, az órát beállította. Mária Szergjejevna, pétervá- ri szokás szerint, későn szokott lefeküdni és most én meglehe­tősen örültem ennek. — Nos — kezdtem, amikor magunkra maradtunk. — Most legyen szives, jétszék valamit. Nem volt kedvem a zenéhez, csak nem tudtam, hogyan is kezdjem a társalgást. Leült a zongorához, játszott, nem tu­dom már mit. Melléje ültem, néztem fehér párnás kezét és igyekeztem leolvasni valamit hideg, közömbös arcáról. De egyszerre valamiért elmosolyo­dott és rám nézett. — Maga unatkozik a báratja nélkül — mondta. Nevettem. (Folytatjuk) BŰNJELEK ELTÜNTETÉSE LONDON, szept. (ONA) — Lengyel források jelentik, hogy a németek rémtetteik eltusso- lásán dolgoznak. Száz és száz legyikolt lengyel holttestét ki­ásták és vegyi utón szétbom­lasztják. 50 ukrán és litván ren­dőrt, akik egy Bialystokban tör­tént tömegmészárlásnál jelen­voltak, a németek a minap Haj- nowicben kivégeztek, hogy bűn­tetteik tanúit eltüntessék. A jelentés a lengyel hivatalos lap­ban, a Dziennik Polski-ban je­lent meg Londonban. Más je­lentések szerint a Lengyelor­szágba kiürített német lakos­ság körében tífuszjárvány tört ki. UNION PöRLI A NATIONAL LABOR RELATION BOARDOT CLEVELAND, szept. — Az American Federation of Labor­hoz tartozó International Bro­therhood of Electrical Workers union a bíróságtól tilalmi ren­deletet (injunction) kért a Na­tional Labor Relation Board azon rendelete ellen, amellyel szavazást rendelt el a Cleve­land Electric Illuminating Com­pany összes alkalmazottai kö­zött, hogy melyik unióhoz akarnak csatlakozni. Az AFL union azt állítja, hogy a 2,200 munkás között bizonyos szakma munkások már régen ehhez az unionhoz tartoznak és igy azokat nem le­het arra kényszeríteni, hogy más unionhoz csatlakozzanak. Miután ez az első ilyen pör, szakszervezeti körökben nagy érdeklődéssel várják a szövet­ségi bíróság döntését. MIT SZÓL HOZZÁ, JÓZAN JÁNOS? Miután az amerikai háború következtében az Amerikai Ma­gyar Szövetség vezetőségében ülő Horthy ügynökök nyíltan már nem űzhették dupla haza- fiság álcája alá rejtett fasizta propagandájukat, burkolt pro­pagandájukat a fenti cimü cik­kekben adták közre a szolga- lelkű és koncra éhes magyar lapokban. Most, hogy úgy a külügyi mint az igazságügyi miniszté­rium rajtuk ütött hazugságaik miatt, amennyiben “hivatalos” nyilatkozatban állították, hogy ezen két kormányhivatal támo­gatja őket, nem tudunk ellent- állni, a kisértésnek. Rámuta­tunk tehát a hivatalos kor­mányközegeknek lapunk más hasábjain közölt nyilatkozata­ira, aztán most már mi tesszük fel a kérdést: Mit szól ehhez Józan János? A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek 1943-44. évre: Mrs. A. Alakszay, L. Ang. 5.00 Bercsa Jánosné, Clev......... 5.00 Mrs. J. Bischof, Akron .. 4.00 Mrs. J. Deák, Akron ..... 4.00 Mrs St. Detky, Phila ...... 6.00 Katy Esztergál!, Cleve. 5.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .. 4.00 Mrs. Id. J. Farkas, Akron 6.00 Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron 4.00 Mrs. M. Feczkó, N. York 4.00 Mrs. J. Fodor, Cuyahoga 8.00 Mrs. P. Kern, Akron ...... 4.00 Mrs. J. Kollár. Clev........... 5.00 Mrs. E. Kovách, Cleve...... 4.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb...... 5.00 Mrs. L. Lefkovits, Clev. 4.00 Mary Mayer, Phia............... 3.00 Mrs. A. Molnár, Cleve. .. 5.00 Mrs. J Schwindt, Akron 4.00 Mrs. A. Székely, Cleve. .. 5.00 Mrs. St. Török, E. Port 2.00 Mrs. Ch. Udvarnoky, FI. 5.00 Mrs. J. Vizi, Akron .... 4.00 Mrs. St. Visi, Detroit ..... 5.00 Mrs. J. Zára, Chicago .... 5.00 ÉPITŐGÁRDA 1943-44. évre A. Kucher, Pittsburgh 1.00 J. Kollár, Cleveland ....... 1.00 P. Pika, Chicago ............. 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 1.00 J. Geréb, Cleveland ......... 1.00 P. Hering, Buffalo .......... 1.00 E. Kovách, Cleveland ______ _ 2.00 J. Engli, Cleveland ......... 2.00 Jos. Vizi, Akron ............. 1.00 L. Fishbein, New York .... 2.00 G. Nagy, New York ....... 1.00 J. Bodnár, Bridgeport .... 5.00 J .Duschek; Nutley .......... 2.00 G. Vaszkó, New York ...... 1.00 A. Székely, Cleveland ...... 1.00 J .Varga, Cleveland ....... 1.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 2.00 J. Mogor, Cleveland ....... 1.00 M. Danka, Cleveland ...... 3.00 A. Molnár, Cleveland ............ . 1.00 J. Bischof, Akron ............ 1.00 J. Buzay, Cleveland ....... 1.00 A. Lelkó, Pittsburgh ........ 1.00 J. Munczi, Cleveland ........ 2.00 J. Farkas, Akron ............ 1.00 A. Wiener, Chicago ........ 1.00 J. Nagy, New York ........ 1.00 J. Lengyel, New York .... 1.00 St. Detky, Phila ................. 6.00

Next

/
Thumbnails
Contents