Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-03-20 / 1259. szám
1943. március 20 BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÍNEIM ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI LEVÉL A FIAMHOZ Pár órával ezelőtt egy erős kézfogással búcsúztunk el egymástól. Beszélni nem igen tudtunk, amikor a téged legjobban szerető két nő, az anyád és a feleséged fájdalmas arcát, könyben úszó szemeit láttuk, de a kézfogásunkban benne volt az, hogy most, amikor te is elmész, hogy megvívjad a harcodat a nácizmus fenevadja ellen, én vállaltam azt a kötelességet, hogy gondoskodjam a fiatal feleséged és a három éves kisfiádról, az én Ricky unokámról. Hogy a kötelességeinket, emberi módon teljesíteni fogjuk, azt mind a ketten tudjuk, minden fogadkozás nélkül. De van még valami, amit ezúton akarok elmondani neked és szeretném megértetni azt millió és millió sorstársaddal, kik éppen úgy elhagyták a szülőt, feleséget és gyermeket mint te fiam, ezt a mondanivalómat egyetlen szóban foglalhatnám össze, hogy mindenhol és minden körülmények között maradjál EMBER.' Huszonkilenc éve én és hasonlóan millió és millió sorstársamat bujtattak mundérba és elküdtek bennünket ölni azért, hogy eldőljön az, hogy az angol, vagy a német kapitalizmus uralja-e a világpiacot. Ne-1 künk munkásoknak, akkor teljesen mindegy volt, hogy ki lesz a győztes. Mi bármely oldalon is harcoltunk, csak vesztesek lehettünk és lettünk is. Ti, most más helyzet előtt álltok. Ha ti elvesztitek a harcot, úgy Amerika, Anglia és a Szovjet munkásai elvesztenek mindent, amit meguknak kiharcoltak. Olyan förtelmes, jogtalan páriákká válnánk, mint a náci uralom alatt élő testvéreink. Most azonban nemcsak arról van szó, hogy a meglevő szabadságjogainkat és életstandardunkat védjük meg, hanem, hogy olyan társadalmi változások jöjjenek létre, amelyek megakadályozzák, uj Hitlerek támadását és egy uj förtelmes háború létre jöttét. Hogy ha már a te kortársaidnak vérez- ni kell .legalább a véretek árán biztosítékot nyerjetek arra, hogy a te Rickyd és az összes kis Rickyk boldogságban, jólétben, egymásiránti szeretetben nőjenek fel és éljék le az életüket. Mi a múlt háború veteránjai, megpróbáltuk azt, hogy egy uj világot hozzunk létre. Ez az összetartás tudatának hiánya miatt elbukott, én remélem, hogy ti a mai háború harcosai jobb munkát fogtok csinálni. A hatalmon levők az uj világot beígérték amikor a harc megkezdődött, de az nem az ő jóakaratuktól függ, hanem tőletek, kik harcoltok, tőlünk kik dolgozunk. Ha mi ösz- szefogunk az egész világon, akkor eljön a boldogság és jólét országa az egész világon. Ez az összefogás nagyon sürgős és fontos, mert itt is vannak Hitlerek, ha azokat Lindberghnek, Coughlinnak, Rick- enbackernek, vagy Wheelernek hívják is és ti nem azért fogjátok leverni a nácizmust Európában, hogy azalatt idehaza üljön egy fasizta uralom a nyakatokra, ti nem azért akarjátok az európai népek szabadságát visszaszerezni, hogy azalatt elveszítsétek a jogaitokat idehaza. Fiam és ti a többi milliók ezt véssétek a szivetekbe és a harctereken és mindenütt ahová a sors vetni fog benneteket maradjatok EMBEREK. Szeretettel Apád. NEM SZÉGYELJÜK l Ha a magyar ajkú IWW tag- jai valamire büszkék lehetnek, úgy a lapjukra a Bérmunkásra. Joggal büszkék lehetnek, nemcsak azért, mert egyetlen magyar nyelvű munkás újság, amely megingathatatlanul áll az osztályharc frontján, nemcsak azért, mert ez egyedüli magyar nyelvű újság, amelynek a megírása, adminisztrálása egyetlen cent kiadás nélkül történik, de főleg azért, mert mindazok, akik Írják, intézik ennek a lapnak a szerkesztését, kiadását, kínos gonddal vigyáznak arra, hogy csak a való tényeket írják meg, csak a té- 1 nyék helyes analizálásának — a munkásosztály érdekeinek a szemmeltartásával — az eredményei a megirt dolgok, amelyek megírásában nemcsak az írógárda, de az alkalmi munkatársak is teljes szabadságot élveznek mindaddig, ameddig az írásaik álradikálizmusba bujtatva az osztályellenségeink érdekeit, kakuk tojásait nem akarják a Bérmunkásban elhelyezni. Ilyen esetben az irót a cikkével együtt kívül helyezzük a mi körünkből. Mi nem ahhoz ragaszkodunk, hogy aki ir, az a mi véleményünket mondja el, csak ahhoz, hogy becsületesen a munkás- osztály érdekeit szolgálja és ne tartozzon az osztályellenségeink táborába. Ezt tulajdonképpen szóval mondottam el egy munkástársamnak, aki aziránt érdeklődött, hogy nem-e szégyeljük azt, hogy Róbert Oszkárnak egy időben helyet adtunk a Bérmunkásban ? Nincs okunk szégyenkezni. Róbert Oszkárnak útlevelét a Bérmunkáshoz Horthy ellenforradalmi véi’bi- rósága adta meg, amely a két forradalomba való tevékenységéért 20 évi fegyházra Ítélte. A cikkeit, nagy figyelemmel néztük át és amikor szükséges akkor megtettük a magunk megjegyzéseit. De minden a múltbeli forradalmisága dacára, azonnal megszakítottunk vei minden összeköttetést, amikor Róbert a Horthyék házi lapjában, az Amerikai Magyar Népszavában kezdett Írni. Jól tudtuk, hogy ezzel olyan lejtőre lépett, amelyen megállás nincs, hogy teljesen lezüllik oda, ahol Nadányiék állanák. Ezzel a részünkre megszűnt létezni még arra sem tartjuk érdemesnek, I hogy a szégyenletes támadásaival, minden baloldal ellen fog- I lalkozzunk, annál is inkább, mert a támadásai, amelyek ma már csak a szélső reakciós lapokban jelennek meg, egyáltalán súlytalanok és ezzel a kis írással be is fejeztük a magunk részéről az ügyet és csak sajnáljuk, hogy más baloldali orgánumok nem követik a példánkat. HIMLER A LEKÉSŐ Himler nagyon jól tudja, hogy a bábáskodásával létrehozott Magyar Szövetség, csúnya kétszinüsködéser dögrovásra juttatta ezt az idétlen alakulatot és ismételten próbálkozik azzal, hogy életet pumpáljon ebben a hullába, de a Szövetség urai, még csak látszatból sem csinálnak olyan akciót, amely Horthyék felé roszszin- ben tünteti fel őket. így Himler minden indítványát elvetették és csak arra hajlandók, amire kötelezve vannak a gyávaságuk által, hogy ismételten hűségnyilatkozatokat tegyenek annyiszor, hogy az már egész komikussá válik. Most Himler arra buzdítja a kerekeseket, hogy csináljanak országos akciót arra, hogy százezer magyar adjon vért a Vörös Keresztnek. Mint mindig, Himler most is elkésett egy kissé. Hiszen Takaró Géza new yorki református pap már hónapok óta folytat hivatalos megbízás alapján véradási mozgalmat a magyarság között és az ilyen irányú akciójában, vasszautasitásra csak egy helyen talált, Washingtonban, ahol az Amerikai Magyar Szövetség urai, azzal utasították vissza, hogy “ez már háborús segítség és arra ők nem ’ kaphatók“. Lehet, hogy most talán tessék-lássék elfogadják Himler indítványát, de az csak olyan is fog lenni, mint az a kutya, amelyet bottal kell a nyúl elfogására biztatni. Himlernek ezideig vagy egy féltucat indítványát dobták a papírkosárba Kerekes urék. Csodálatos, hogy nem unja meg a folytonos próbálkozást, holott jól tudja azt, hogy azok csak Amerika felé “demokraták” mert muszáj, de a magyar egyletek pénzén Amerika és a magyar nép halálos ellenségeit a Horthy uralmat szolgálják, tán azért próbálja Himler életre galvanizálni a már szétoszló hullát. Los Angelesi levél Ugylátszik, hogy Los Ange-r les kipótolni kívánja azt a zárkózottságot, amelyet esztendőkön keresztül tanúsított lapjával, a Bérmunkással szemben. És ez igyis van jól, ami elsősorban azoknak a Munkástársaknak szolgál örömükre, akik régi települők és sokszor tettek kezdeményezést ebben az irányban is. Igaz, hogy a közel múltig California csak ideiglenes tartózkodást jelentett és sok esetben a megrongált egészség visszaállítását szolgálta. A háború számottevő ipart épített itt ki, amely a munkások tízezreit hozta ide, aminek természetes és egészséges folyománya, hogy a munkásmozgalom is megerősödjön, mert csak az tudja biztosítani a dolgozók életstandardjának fenmaradá- sát azokkal a reakciós támadásokkal szemben, amelyeknek California minden időkben meleg ágya volt. Ebben a felismerésben a Bérmunkás olvasói is érzik kötelességüket és a nekik alkalmasabb formában, családias ösz- szejövetelek formájában jönnek össze, ahol a helyi viszonyok mellett hozzászólhatnak a Bérmunkáson keresztül az országos ügyekhez is. Ilyen alkalom volt március 7-én Pekarovich Ferencék házánál, ahol a megjelent Bérmunkás olvasók azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy a fasizmus minden fajtájának a felismerésére és azok itteni meghonosodása ellen időszerű lenne, ha a lapbizottság alkalmi füzettel árasztaná el a magyar lakta vidékeket. A komoly ügyek megbeszélése után a kedves háziasszony, lakodalomnak beillő vendéglátásba részesített bennünket, amelynek hangulatosságát emelte Pekarovich munkástárs kitűnő zongora játéka. Pekárovich munkástársnő áldozatkészségét és fáradtságát a jelenlevők azzal honorálták a megszolgált dicséretek mellett, hogy nem feledkeztek meg a Bérmunkás fentartásának a lehetőségéről és az összejövetelből 31 dollárt küldtek be a laphoz. Több lelkes és meleg felszólalás is történt, hogy a Bérmunkás olvasók Los Angelesben is megtalálták önmagukat és az összetartozásnak ezt a módját folytatni fogják, legalább havonta egyszer az ilyen összejövetelekkel. Sehol sem volt erősebb a hiedelem, mint Los Angelesben, hogy itt nem lehet és ma mindannyian örvendünk, hogy hozzáfogtunk és lehetségesnek bizonyult. Úgy hisszük, hogy ez sikerülni fog más vidékeken is, csak meg kell kezdeni. A. A. A LENGYELEK ELLEN? LONDON, márc (ONA) — A lengyel kormányhoz érkezett híradás szerint Varsó a lengyel főváros náci kormányzója rendeletet adott ki, amely mögött kétségtelen uj szenvedések rejlenek a megpróbáltatott lengyelek számára. A náci kormányzó parancsa elrendeli, hogy Varsót két, egymástól szigorúan elválasztott részre kell osztani. Az egyik részben a németeknek kell lakniok, a másikban a lengyeleknek. Május 31- ike a nap, amikor az átköltözésnek befejezve kell lennie. Akit ezután a nap után még a másik nép területén találnak — németeket is, ha a lengyel részen találtatnak — szigorúan megbüntetik.
