Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-01-09 / 1249. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1943 JAN. 9 NUMBER 1249 SZÁM Reform tervek a háború Leleplezik a finn fasiztákat utáni termelési rendhez Gyorsütemü változott idők közepette élünk. Erre nemcak a nagy fontosságú társadalmi események szolgáltatnak bizonyítékot, hanem kissebb jelenségek is. Egy ilyen jelenség az Egyesült Államok történetében az ország élén álló alelnöki vezetés. Ezelőtt csak akkor tudtuk, hogy alelnök is van, amikor a lapok bejelentették, hogy az alelnök ur vakációra, halászatra vagy vadászatra visszavonult Washingtonból. A változott időkben az alelnöki funkcióban is változás történt. A néma figura helyett egy aktív ember lépett az alelnök cipőjébe, aki nemcsak, hogy beszél, de olyasmiket mond melyre felfigyel az egész gondolkodó világ. Egy ilyen beszédet broad- castolt Wallace alelnök a múlt héten Wilson elnök születésnapi évfordulójának emlékére. Ez a beszéd nagyon fontos kitételeket tartalmaz a munkásnépre, és általában a jövő világ megformálására a legjobb jóakaratot tartalmazza. Wallace alelnök mindenkinek jót akar, a legszélesebb demokráciát az egész világra, a legszabadabb önkormányzati jogot minden népnek, szabad szervezkedési jogot a munkásságnak, és általában olyan társadalmi reformokat, mely a nyomort és nélkülözést eltünteti a föld színéről. Hogy ez lehetséges legyen a háborút kell örök időre kiküszöbölni, melyhez egy nemzetközi bíróság megalakítását tartja szükségesnek, mely elintézni fogja az esetleges háborúra vezethető vitás kérdéseket. Mindezek nagyon szép elgondolások és Wallace alelnök jóakaratát mi nem vonjuk kétségbe. Azt azonban nem hisz- szük, hogy javaslatai gyakorlatilag megvalósulni fognak és erre csak azon egyszerű kis ok szolgáltat kétely, hogy mindezek mellett Wallace alelnök a kapitalista profit termelési formát, a magántulajdon szentségének az elméletével, szintén megakarja tartani a jövőre. Habár megjegyzi, hogy egy uj ipari típus jött létre, mely felismerte az uj lehetőségeket az ipari termelésben és a végsőkig kooperálni akar a népkormányzattal, valamint a korlátozott profit és a tisztességes munkabérek és munkaviszoI nyok mellett hajlandó folytatni a termelést, a nemzet gazdasági törvények szabályozásai szerint. Wallace beszéde egyáltalán nem uj dolog csak az uj benne, hogy az alelnök mondja. Hozzá hasonló elgondolásokkal találkoztunk elég gyakran a múltban. Maga Wilson elnök is hasonló elgondolásokra építette fel a “nemzetek ligáját” és láttuk, hogy mi lett belőle. Nekünk magyaroknak még mesz- szebbmenő idealistáink is voltak, ott volt pl. Károlyi Mihály, aki a társadalmi reformok mellett a vagyon felosztást a saját vagyonával kezdte el. Később mint hazaárulónak futnia kellett az országból. Lehet a népeknek a legjobb jóakarattal rendelkező vezérei, akik jóáka- ratulag akarják a reformokat végrehajtani, mindezek azonban vajmi kevés változást fognak jelenteni. Addig, mig a magántulajdon termelési rendszere megmarad, újabb háborúk veszélye és a kizsákmányolás állandó folyamata az osztályrésze a dolgozó millióknak. Lehetséges, hogy Wallace alelnök ezt is jól tudja, sőt talán azt is tudja, hogy a magántulajdon rendszerét csakis a munkásosztály feltörekvő szervezett ereje tudja megváltoztatás ennek végrehajtását talán magára a munkásosztályra bízza. De az bizonyos, hogy a termelési rendszer foltozgatása nem fog jelenteni megoldást a jövőre. Csakis a gyökeres forradalmi változás lehet az, mely ezen vérözön után meghozza azt a társadalmi átalakulást, melyre a háború és kizsákmányolás nélküli világrendszert felépíteni lehet. És igy bármilyen nagy port vert fel Wallace alelnök beszéde, mi csak azt mondhatjuk a reformozás ideje lejárt. (f.) 55 GETTÓ LENGYELORSZÁGBAN ZÜRICH, dec. (ONA) — A Berlinben megjelenő “Ostland” hivatalos adatokat közöl a lengyel “Kormányzóságban” levő gettókról. Eszerint 42 olyan helyiség van, ahol csak zsidók laknak, továbbá 13 gettó a nagyobb központokban. E zsidótanyák Varsó, Lublin, Krakó, Radom és Kelet Galicia kerületeiben találhatók. Lapunkban már hónapokkal ezelőtt megírtuk és azóta számos esetben ismételtük, hogy a Mannerheim vezetése alatt álló finn kormány teljesen fas- izta érzelmű és nem kényszerből, hanem saját akaratukból kifolyólag kooperálnak Hitlerrel. Az amerikai sajtó azonban eddig mindig csak a legnagyobb ronokszenvvel irt a finnekről, akiket úgy állítottak be, mint a szabadság mártírjait, mert az oroszok elakarják venni az országukat. A napokban több oldalról is lerántották róluk a leplet, aminek következtében az amerikai kormány csaknem megszakította a finnekkel való összeköttetést. Erről a dologról a hírszolgáltató táviratok az alábbi két hirt közük. NEW YORK, dec. — Svédország egyik napilapja, az “Ar- betarefí”, több ízben megírta, hogy Finnországban nagymértékben terjesztik az antiszemitizmust. Erre a vádra az itteni finn konzulátus vezetője, T. 0. Vahervuori azt a választ adta egy itteni finn származású zsidó rabbihoz intézett levelében, hogy a vád merő hazugság, amelyet csak a Stockholmban megjelenő svéd kommunista újság, az Arbetaren terjeszt. Erre a levélre azt Arbetaren itteni levelezője, Kurt D. Singer azt válaszolta, hogy a finn legáció még itt is fasizta propagandát terjeszt. Fasizta módszerre vall az is, hogy a kriti- zálókra mindjárt a kommunista bélyeget igyekszenek rákenni. Az Arbetaren lap valójában a svéd szakszervezeti munkások lapja, ellenzi a bolseviz- must és éppen ezért a svéd Kommunisták is támadják. Az Arbetaren azonban még Svédország semlegessége dacára is erősen antifasizta és ez volt az első skandináv újság, amely ismertette a finn zsidóság szenvedéseit. De egyben leleplezi a finn vezéreknek a nácikkal való kooperációját is. WASHINGTON,- dec. — A ! State Department végetvetett annak, hogy itt a finnek továbbra is propagandát fejtsenek ki. Ugyanakkor beszüntette az amerikai Legációnak finnországi hasonló működését. A State Departmentet erre az akcióra az a hir késztette, hogy Pearl Harbor Day napján Finnország fővárosában, Helsinkiben, a japánok kezdeményezésére ünnepséget rendeztek, amelyen J. W. Rangel finn miniszterelnök áldomást mondott a japán orvtámadásra. A State Department rendeleté folytán a Finnish Information Service be fogja zárni a new yorki irodáját, többé nem küldhet szét röplapokat és könyveket és nem adhat le információt az újságoknak. Hasonló módon ,az amerikai legáció helsinkii irodája is beszünteti az Office of War Information iroda híreinek a publikálását. Ez a rendelet kétségkívül igen feszültté tette a Finnor- i szág és Amerika közötti vi- I szonyt. Kínozzák a németek a foglyokat MOSZKVA, dec. (ONA) — Ovádi Szávics orosz haditudósító újabb adatokat közöl a németek kezébe esett hadifoglyokkal való bánásmódról, elesett és orosz fogságba került német katonáknál talált levelek alapján. Az egyik ilyen levél arról szól, hogy mint az elesett német katona édesapja irta fiának, “ezen a héten már második vonatrakomány francia fogoly hagyta el a várost, hogy az orosz harctérre vigyék őket, sáncmunkára”. A francia foglyok, e Németországból érkezett levelek szerint, büntetésből kerülnek az orosz harctérre, sokat közülök azonban lengyel- országi börtönökbe küldenek. Opladen Ruhr-vidéki gyárvárosból azt írja a felesége Gunther Vogel közembernek, nálunk 60 francia hadifogoly, lengyelek, meg 40 orosz asszony van kényszermunkán a városban. “Nem lehet megmondani, melyik fajta gyűlöl bennünket jobban”, Írja az öreg német. Egy másik levél a balti tartományból érkezett és arról szól, hogy 3 millió hollandinak a balti vidékre való telepítésének terve egészen meghiúsult. Még magában Németországban is alig lehet hollandi munkást kapni. Egy porosz lány ezt Írja a vőlegényének: “Tegnap öt orosz leány jött a tanyánkra, munkára. Csont és bőr valamennyi. Nem bírnak azok dolgozni! Mintha életükben se ettek volna.” Frau Amalia Pritt- witz azonban igy ir az urának,