Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-02-27 / 1256. szám

* oiíiaj BÉRMUNKÁS 1943. február 27. kény volt a kémiára, már csak azért is, mert a kutatást és az elemzést általánossá tette, ezek nélkül pedig reális tudomány nem fejlődhetik. A vegyelemzés tette lehetővé a kémiai anya­gok tisztaságának megállapítá­sát és a vegyelemzés ismert módszerei viszont megterméke- nyitően hatottak a gyógytani kémia fejlődésére. Mindinkább azon fáradoztak, hogy vegyileg tiszta készítményeket állítsanak elő és a Tromsdoff féle gyógy- vegyi gyár, mely 1700 végén keletkezett, még ma is világhí­rű. Ebbe a korba esik az a nevezetes fölfedezés is, hogy az öntött vas, kovácsolt vas és az acél csak abban különböznek egymástól, hogy mindegyikben más és más arányú a széntar­talom. A porcellán föltalálása ismét lázas munkára serkentette a ké­mikusokat. Mindenki iparko­dott a meisseni porcellán készí­tésének titkára rájönni és eb­ből a célból ezer meg ezer kí­sérlet történt, de sikertelenül, mig végre Reaumur 1727-ben kitalált egy módszert, melyet Marquer tökéletesített és ennek az eljárásnak alapján épült a világhírű servesi porcellángyár. Hasonlóképpen fejlődött az üvegfúvás is, melyről Kunkel értékes könyvet irt. A kelme­festést egy véletlen nagyon ér­tékes találmánnyal gazdagítot­ta, Diechbach berlini festő, a szokásos módon az úgynevezett florenci lakk néven ismert vö­rös festéket akarta összekever­ni a cohcenille és timso főzeté­vel, melyhez vasgálicot és al­kálit kevert. Nagy meglepeté­sére az'onban a festék nem vö­rös lett hanem kék. Dippel al- chimista, akitől tanácsot kért zavarában rögtön látta, hogy a festék azért lett kék, mert a hozzákevert alkálit már egy­szer olaj készítésére használ­ták. Újra megpróbálta hát a gyönyörű kék festék készíté­sét, melyet berlini kéknek ne­vezett el, de a készítés titkát gondosan megőrizte úgy, hogy sokáig senki sem bírta utána csinálni. A kémikusok épp oly lázasan kutatták a kékfestés készítésének a titkát is, mint a porcellán gyártás eljárását, de csak sokára sikerült az Woodwardnak. Ettől fogva azonban a használata általános lett a kelmefestésben és még ma sem tudnak nála mélyebb, tartósabb és élénkebb kék szint gyártani, melynek minden el­képzelhető árnyalat megadható. Attól a pillanattól kezdve, hogy a flogiszton elmélet fölbukkant és általános lett a tudomány­ban, bizonyos rés támadt a ké­mia és a gyógyszertan között és ugyancsak külön vált a gyógyszertan is az alchimiától, amellyel addig úgyszólván egy volt. Minden esetre jellemző kulturkép az, hogy sohasem volt idő — nem véve ki a mo­dern korszakot sem — amikor annyira és oly lázas érdeklő­déssel foglalkoztak a kémiával, mint a XVII. század derekán, midőn az alchimia már kezdett hanyatlásnak indulni. És oly nagy volt az alchimia befolyá­sa a kultúra fejlődésére általá­ban, továbbá a morálra és a társadalmi viszonyokra, hogy arról ma már szinte helyes fo­galmunk sem lehet. Az alchi­mia tudományos közkincs lett, hozzáférhető mindenki számá­ra, elsimította, áthidalta a tár­sadalmi ellentéteket, közvetlen érintkezésbe hozott királyokat és csavargókat, nemesi rangra ! emelt koldusokat, terjesztette az erkölcstelenséget és szegény­séget, mert fejedelmek adósod­tak el, gazdag családok mentek tönkre azért a hóbortért, hogy megtalálják a bölcsek kövét, mellyel aranyat lehet csinálni. Másrészt azonban előrevitte a tudományt, hasznos találmány­nyal gazdagította a kultúrát és ha egyébért nem is, már csak azért is értékes tevékenység volt, mert neki köszönhetjük a puskaport, a salétromot és a porcellánt. Hatása a civilizáci­óra sokkal nagyobb volt és mé­lyebb, mint akárhány háború, szóval ama fontos és alapvető faktorok egyike volt, melyek nélkül az emberiség fejlődése és a mai kulturállapota el sem képzelhető. (Folytatjuk) TUDÓSÍTÁS Detroitban megint ünnepel­tünk. Most Szallay József né munkástársnőt leptük meg, ki­nek születésnapi évfordulója volt február 10-én, de mi csak 14-én tudtuk felkeresni őket, amikor minden kárpótolva lett, mert a meglepetés egy sikerült lakodalmas összejövetelnek is beillett volna. Bár féltünk, hogy a gazda elmegy munkába, mivel nem akartuk készülődésünket előze­tesen tudtára adni, de egy munkástársnőnk segítségével sikerült lebeszéltetnünk, hogy az nap ne menjen dolgozni. így teljes volt az ünnep, mert so­kan olyanok is megjelenhettek, akik nappal dolgoztak. A munkástársnők rátermett­ségét igazolják, hogy a sok ra­tion mellett is dús asztalt fog­lalt el az összehozott sok és íz­letes sütemény. Az aznapra különösen leszállóit hőmérőt is volt bőven mivel feljebb me­legíteni. Egy szép ajándékkal is meg­lepték Szallay munkástársnőt és ugyan akkor a Bérmunkás­ról is megemlékeztünk egy 25 dolláros adománnyal, hogy to­vábbra is táplálja a barátságot és szeretetet lapunk olvasói kö­zött. Tudósító. UTASÍTÁS A NÉMETEKNEK: HOGY KELL MEGADNIA MAGÁT KUJBISEV,feb. (ONA) — A német vonalakra cédulák esője hull a levegőből, amik valósá­gos kis kézikönyvek arról, hogy kell megadnia magát, hogy fog­ságba juthasson és ne kelljen tovább szenvednie. Mindenek előtt “ne higyjen azonknak a meséknek, hogy az oroszok kí­nozzák a foglyaikat. Ha meg­adja magát, jól kap enni és, jobb lesz a sora, mint a német lövészárokban. Legalkalmasabb mondja az utasítás, alkonyai­kor indulni át az oroszokhoz. Ligetekben, árkokban bujkál­hat és ha németek jönnek, te­tesse magát halottnak, vagy mondja, hogy megsebesült, vagy azt, hogy eltévedt. Kitűnő alkalmak az őrségen állás, vagy a patrol az átjövésre. Jól je­gyezze meg ezt a szót: “Zda- juzs!” Ez azt jelenti, megadom TÁRCA | Sakkrejívény Irta: HELTAI JENŐ — Mi az, ön alszik? — kér­dezte a hátam mögött egy szi­gorú hang és egy kéz neheze­dett a vállamra. Fölriadtam és fölnéztem. Alacsony kopott emberke állt előttem, lángvörös pofaszakál­lal, villogó szemmel. — Hogy lehet a kávéházban aludni ? — kérdezte valamivel enyhébben. Ezalatt kissé magamhoz tér­tem és a kopott emberkében megismertem régi kenyeres pajtásomat, Stopp Jeremiás Hugó nikaraguai vezérőrna­gyot. — Mit csináljak? — mente­getőztem, mialatt az őrnagy le­telepedett az asztalomhoz. — Mit csináljak? Nézze, itt ülnek a barátaim, szám szerint né­gyen és mind a négyen nérrtán és szenvedélyesen sakkoznak. Engem ez a játék elkábit, nar- kotizál, fejbekólint, megöl. — Nincs igaza — szólt az őrnagy és szelíden csóválta vö­rös fejét. — A sakk a legizga- tóbb, legingerlőbb játék és nem túlzók, amikor azt mon­dom, hogy életem egyik legré­mesebb epizódja egy játszma sakkhoz fűződik. — Mondja el, mondja el! — Szívesen, szívesen! Ezzel az őrnagy egy palack whiskeyt hozatott (költségem­re), szódával (költségemre), rágyújtott egy bői szivarra (költségemre) és beszélni kez­dett (költségemre). Sok év előtt történt. A nagy fölkelés idejében. Akkor még nem keltünk föl, de már ébren voltunk. A nikaraguai fölkelés­ről beszélek, amelyet biztosan terrorista-klubbnak is nevez­tek. — Borzasztó! — No, nem olyan borzasztó. Azért nevezték terrorista klub­nak, mert ott kigolyózás terhe alatt nem volt szabad ötre be­vágni. Hát ebben a klubban ta­lálkoztunk, mi, összeesküvők, minden este, a 7-es számú kü­lön szobában. — Hogy a dolog gyanút ne ébresszen, a szobá­ba behozattunk tiz sakktáblát és mint sakkszövetség működ­tünk. Néha két húzás közt egy árulót ítéltünk halálra, vagy egy befolyásos hivatalnokot vesztegettünk meg. De mindig sakkoztunk. Kivált én, akinek ez a játék régi szenvedélyem és aki — dicsekvés nélkül mon­dom — asztal alá mattoztam Amerika összes élő és elhunyt jeleseit. Itt az őrnagy kissé elérzéke- nyedett, de csakhamar bizo­magam. De ha fél, hogy meg­hallják a németeknél, elég ha a két karját felemeli. Jobb, ha a puskacsőre ilyenkor ráakaszt­ja a sisakját, abból tudja az orosz, hogy nem akar lőni. A puska semmi esetre se legyen töltve, és a rangjelzést, egyéb jeleket ne vegye le az egyen­ruháról. így aztán, szívesen lá­tott vendég. nyos komorsággal folytatta: — Akkortájt sikerült az esz­mének megszereznünk és csat­lakozásra bírnunk Huggarthy Lionel kapitányt, akinek a ne­vére ön bizonyosan emlékszik. — Homályosan. — A kapitány ma nyugalma­zott ezredes és leghíresebb oroszlánvadász egész Ameriká­ban, ahol tudvalevőleg nin­csenek oroszlánok. Rendkívül ambiciózus ember volt és félel­metes sakkozó, aki egymásután végezte ki legjobb játékosain­kat. A klubban azt rebesget­ték, hogy hamisan sakkozik, figyeltük is, de semmi inkor­rektséget nem tudtunk rábizo­nyítani. Csak nagy pénzbe ját­szott és ezt ideges gyomorba­jával indokolta. Azt azonban óvatosan kerülte, hogy erejét az enyémmel összemérje. — A gyáva! — Ezt mondtam én is és provokáltam egy játszmára. Huggarthy kapitány hidegen mosolygott és igy szólt: — Tízezer maravédi és egy láb. — A tízezer maravédi he­lyes, de a lábat nem értem — feleltem én. — Folyton fokozódó ideges gyomorbajom érdekében kény­telen vagyok ajátékkal járó iz­galmakat is fokozni — magya­rázta a kapitány. — Játszom a tízezer maravédin felül az ön ballábába is. Viszont, ha elve­szítem a játszmát, az én ballá­bam az öné. — Top! — mondtam habo­zás nélkül és a játék megkez­dődött. Mindjárt az első húzá­soknál láttam, hogy elszánt fickóval van dolgom. De én sem estem a fejem lágyára. Rette­netes küzdelem dúlt kettőnk között és a negyvenötödik hú­zásig egyikünknek sem sikerült valami előnyre szert tenni. A negyvenhetedik húzásnál azon­ban végzetes hibát követtem el. (Folytatjuk) A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek az 1942—43-ik évre: Mrs. Alakszay, Los. A. .. 10.00 Mrs. J. Bischof, Akron .. 12.00 Mrs. J. Bodnár, Birdgep. 5.00 Mrs. J. Deák, Akron __ 12.00 Mrs. G. Deme, Akron .... 12.00 Mrs. L. Decsi, Akron ...... 5.00 Mrs. St. Detky, Phila .... 3.00 Mrs. M. Danka, Cleve. 6.00 Kath. Estergall, Clev....... 3.00 Mrs.özv.J. Farkas, Akron 12.00 Mrs.Ifj. J. Farkas, Akron 12.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .... 12.00 Mrs J. Feczkó, N. Y...... 12.00 Mrs. J. Fodor, C. Falls.... 12.00 Mrs. L. Gáncs, Carolina 12.00 R. Kurovszky, Copeland 5.00 Mrs. P. Kern, Akron ...... 12.00 Mrs. E. Kovách, Cleve. .. 5.00 Anna Kovách, Detroit .... 7.00 Mrs. J. Kollár Cleveland 7.00 Mrs. Kozsány, Saratoga 12.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. 4.00 Mrs. Lefkovits, Cleve. .. 9.00 Mary Mayer, Phila........... 6.00 Mrs. A. Molnár, Cleveland 12.00 Mrs. G. Rauch, Akron .... 7.00 Mrs. D. Rosenthal, Phila. 1.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 12.00 Mrs. Török, Atl. City .... 10.00 Mrs. S. Visi, Lincoln Prk. 8.00 Mrs. J. Vizi, Akron ........ 12.00 Mrs. J. Zára, Chicago .... 11.00

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents