Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-02-20 / 1255. szám
fr Jlüai BÉRMUNKÁS 1943. február 20. A fogak gondozása A fogainkat nemcsak azért kell ápolnunk, mert a fogfájás nagyon kínos állapot. Sokkal fontosabb dolog az, hogy az egészséges fogra a táplálkozásunknak van nagy szüksége és akinek a foga rossz, az nem is tud rendesen táplálkozni. A táplálkozáshoz okvetlenül jó fogak kellenek, mert a fogak nemcsak arravalók, hogy ösz- szeapritsák a táplálékát. Ha csak arravalók volnának, akkor a fogatlan embernek csak apróra vágott étellel kellene élnie, hogy semmi hiányát ne érezze a fogainak. A fogak ugyanis, amiközben összerágják az ételt, jól meg is forgatják és jól összekeverik a nyállal ,ettől aztán az étel sokkal; csuszósabb lesz és könnyebben j lehet lenyelni, azonkviül pedig könnyebben is emésztődik, mintha rágás helyett készen összeapritva enné az ember. Abból is látszik, hogy milyen fontosak a fogak, hogy amikor puha ételeket eszünk, például kását, tojásrántottát, akkor is megrágjuk, pedig ezeket a nyelvünkkel is szét lehetne lapítani és lenyelni. A rágással nem kell nagyon kímélni a fogat, mert rágás közben a fog töve szilárdul. A túlságosan forró ételektől és italoktól azonban tartózkodni kell, mert ha a forró ételek hideg után vagy a hideg italok forró ételek után érik a fogunkat, akkor mindig ártanak a fogunk egészségének. Amilyen fontos az egészséges életre a fog, olyan kényes is. Kemény a fog, az egész testünk legkeményebb része, mégis nagyon kényes, alig lehet rá eleget vigyázni, hogy baja ne essék, és ha baja esik, nemcsak rosszabbul tudunk rágni — tehát emészteni is — mint jó foggal, hanem szörnyűségesen fáj is a beteg fog. Mindezektől pedig könnyen megóvhatja magát az ember, ha vigyáz a fogára, ápolja és rendbentartja. A fognak ápolását megkezdeni sohase késő, még akinek sok foga elromlott is attól, hogy nem törődött velük, még az is megmentheti az ép fogait, ha annak rendje szerint ápolja őket. De a legfontosabb, hogy a gyerekek fogát ápoljuk és hogy amint kezdenek kinőni a maradandó fogaik — hat-hétéves korukban, — már megtanítsuk őket a fogak ápolására. Nemcsak a fogfájás kínjaitól mentjük meg őket ezzel, hanem sok betegségtől is, mert a fogak ápolása a száj tisztántartásával jár és a ragadós betegségek csirái igen sokszor a szájon keresztül jutnak az ember testébe. Ha a szájunkat és a fogunkat tisztán tartjuk, igen sokszor kimosunk belőle ilyen fertőző csirákat, amelyek beteggé tehettek volna bennünket, ha ottmaradtak volna. A fogak ápolása azzal kezdődik, hogy először is minden lefekvés előtt langyos vízzel és fogkefével jól lemossuk őket köröskörül, azaz nemcsak a kifelé néző oldalukat, hanem a belsőt is meg azt is, amelyik a rágáskor összeér. Aztán jól kiöblögetjük a szájunkat tiszta, állott vízzel vagy egy kis spi- rituszos vízzel. Egy-két kávéskanálra való tiszta spiritusz egy pohár vízben a legjobb szájvíz. Legfontosabb az esti fogmosás és száj öblítés, mert éjszaka, alvás közben van leginkább ideje erjedni annak a mindenféle ételmaradéknak vagy pornak ,ami a szájunkban marad és az erjedéssel ezek okozzák a fogfájást és más betegségeket is. Aki este jól lekeféli a fogát és kimossa a száját, az jobban alszik és nem ébred föl reggel savanyu, rossz szagu szájjal, de a foga sem romlik úgy, mint azé, aki nem mossa a fogát es- i ténkint. j Reggel megint kefével kell a fogunkat mosni és a reggeli fogkeféléshez már jó fogport is használni. A jó fogpor finoman lesikálja a fogunkat és ezzel levisz olyan apró tisztáta- lanságokat is, amelyeket a kefélés maga még nem tud levinni. A sárga fogkövet is leviszi, amikor még csak kezd a fogra rakódni. Ha már vastag fogkő van, azt csak a fogorvos tudja lekaparni. Fogpornak is a legegyszerűbb a legjobb: az egyszerű, igen finomra őrölt krétapor, amit a patikában is “iszapolt kréta” (powdered chalk) néven árulnak. A szagos és másminő mindenféle fogporok és fogszappanok nem jobbak ennél az egyszerű fogpornál, sokszor még rosszabbak is. A foghus, az úgynevezett foginy is ápolásra szorul, mert a foginy sorvadása miatt, amit idősebb embereknél a kellő vér- ; bőség hiánya okoz ,a fogak kihullanak. Ezt megakadályozhatjuk, ha az alsó és felső fog- 1 sor foghusát tisztára mosott ujjunkkal fogaink tisztiása alkalmával néhányszor végig■ dörzsöljük. Minden evés után piszkáljuk jól ki a fogunkat fogpiszkáló- val, még pedig vagy közönsé- ges fa-fogpiszkálóval vagy pedig hegyesre vágott madártoli lal. — Megteszi fogpiszkálónak i minden kis fadarab vagy leé- gett fejű gyújtószál, amit az ’ ember egy kicsit meghegyez, í Ezt óvatosan végezzük, hogy i meg ne sértsük vele a foghu■ sunkat és meg ne lazítsuk a ■ foggyökért. Aztán igen jó, ha • kiöblítjük a szájunkat: egy- i két korty vizet a szájunkba • veszünk, egy kicsit megforgat- ; juk benne a nyelvünket, aztán ■ kiköpjük. Ez is a fogápoláshoz • tartozik és olyan egyszerű, i hogy mindenki mindig megcsi• nálhatja. Kivált az fontos — s még egyszer mondjuk — hogy , a gyerekeket jókor hozzászok- : tassuk az ilyen fogápoláshoz. : Aki ezt jókor kezdi és mindig • pontosan megtartja, az megóvja magát a fogfájástól és ■ sok más keserves bajtól. Aki■ nek a foga fáj, az, hacsak te- > heti, menjen azonnal fogorvos- ; hoz. De nem azért, hogy mind■ járt kihúzassa a fogait, hanem l hogy a fogorvos meggyógyítsa l fogait. Amikor először fáj egy ■ fog ,akkor még mindig meg lehet menteni, ha a fogorvos kitakarítja belőle a romlott részt és a romlott rész helyén támadt lyukat betömi. Ha aztán már régen rossz a fog és már sokszor fájt, akkor néha annyi elpusztul belőle, hogy nem lehet rajta többet segíteni és csakugyan ki kell huzatai. A kihúzott vagy magától kihullott fog helyére jó dolog vendégfogat csináltatni, hogy legalább egészen jól tudjon rágni az ember. Akinek nincsenek jó fogai, az nem rág jól, aki rosszul rág, az rosszul emészt, aki rosszul emészt, az elgyöngül. A rosszul megrágott étel megfekszi a gyomrát, az ember elveszti az étvágyát, keveset tud enni és a rosszul táplált teste igen gyönge lesz, nemcsak úgy, hogy a keze vagy a lába gyöngül, hanem úgy, hogy nem igen tud ellenállni a betegségeknek. A rosszfogu ember könnyebben kap még tüdőbetegséget is mint aki jól tud rágni, de még ennél sokkal több a rosszfogu emberek között a gyomorbeteg és vérszegény. Egészséges, erős, j óétvágyu, jóálmu ember kevés van azok között, akiknek sok bajuk van a fogukkal. Fogaink ápolásával tehát igen sok kinos és veszedelmes bajnak vehetjük elejét. A németek föladják az olaszokat? LONDON, feb. (ONA) — Ugo Cavallero marsai vezérkari főnök lemondásával összefüggésben, itteni Szövetséges körökben érdekes értesülésekről beszélnek. Cavallero marsai a német katonai uralomnak volt képviselője az olasz hadseregben és lemondása a német katonai diktátum meggyengülését jelentené. Az utóbbi hetekben heves összecsapások voltak a német és az olasz magasran- gu törzstiszti körökkel. Az olaszok a németeket teszik felelőssé, amiért afrikai birodalmukat elvesztették, mert hiszen az afrikai harcok teljesen német vezetés alatt folytak le. Cavallero vezérkari főnököt is azzal vádolják, hogy teljesen átengedte a vezetést Rommelnek és az olasz érdekeket elhanyagolta. Cavallero egyébként Ciano külügyminiszternek és annak köszönheti karrierjét, hogy a német irányítást támogatta. A háború kitörése előtt nagy érdekeltségei voltak az olasz nehéziparban, amely tudvalevőleg teljesen a Ciano-család vezetése alatt van éppen úgy mint a német Goering vezetése alatt. Amikor Rommel hadereje, olasz segédcsapataival, ugy- látszott Alexandria kapuja előtt áll, Cavallero német-szolgáló katonai politikája igazolva látszott, és akkor nevezték ki marsallá. Az afrikai olasz birodalom teljes elvesztése azonban magával hozta Cavallero bukását is. Az olasz katonák azt is igen rossz néven veszik a németektől, hogy Goering, legutóbbi beszédében, a németek szövetségeseinek segítségét a harctereken, a finnekét kivéve, jelentéktelennek bélyegezte. Olasz katonai körök, itteni értesülések szerint, arra is el NYUGTÁZÁS Folytatás, a Naptárért az alábbiak küldtek be összegeket: Astoria: J. Nagy, Brooklyn: J. Lukács. Newark: Barbara Szepfesy, B. Spall. Los Angeles: A. Alakszay. Hollywood: Regina Haban. Fairfield: F. Dobler. Norwalk: S. Lovász. Bridgeport: Mrs. K. Fehér. Chicago: A. Loewy. Akron: G. Derne, J. Németh. Cincinnati: J. Widlits- ka. Cleveland: A. Könczöl, A. Dubay, J. Berky. Hammond: J. Bognár. Pittsburgh: L. Kucher, F. Kleckner, A. Kleckner. Passaic: J. Újvári. vannak készülve, hogy Németország Olaszországot teljesen átengedi sorsának. Német tervekről van szó, melyek szerint feladják az olasz szárazföld védelmét és mindössze az Olaszországtól keletre fekvő, égéi tengeri szigetek védelmére összpontosítanák erejüket, hogy a Balkánt megvédjék. Németország védelmét délfelől azonban, az alpesekben építenék ki, feladva Olaszországot magát. Németország magatartása Olaszország védelme dolgában, hir szerint a legközelebbi napokban fog eldőlni Rómában. U. S. FEHÉR KÖNYVE A külügyminisztérium Fehér Könyve szerint a nácik ötödik kolumnája Amerikában csütörtököt mondott. A nácik legnagyobb politikai baklövése, hogy az Egyesült Államokban képtelenek voltak számbavehető ötödik kolumnát megszervezni, ami pedig más államokban sikerült nekik. Ezt a tényt világítja meg a külügyminisztérium múlt héten kiadott “Fehér Könyve”, amelynek cime: “Nemzeti Szociáliz- mus”. A kibocsájtás ideje összeesik Hitler náci államának tizedik évfordulójával. Az 500 oldalas “Fehér Könyv” részletesen leírja a szervezeteket és módszereket, melyeknek segítségével a külföldön élő németeket náci ideológiával telitették. Az ismertetett módszerek magukban foglalják (1.) a náci propagandát, amely más államok demokratikus intézményeit aláássa és az “uralkodó fajt” bátorítja. (2.) A kettős állam- polgárság fogalmának a megalapítását.- (3.) A visszahono- sitások és a kitelepítések tömeges gyakorlását. (4.) A külföldön élő németek kötelező összeírását. (5.) A német törvényeknek bárhol másutt élő németekre való kiterjesztését. ZSIDÓIRTÁS EURÓPÁBAN ZÜRICH, feb. (ONA) — Az újságok Írják, hogy egy svéd levelet irt Lengyelországba egy ottani zsidó ismerősének és azt, felbontatlanul, a következő nyomtatott postabélyegz övei kapta vissza: “Címzett a zsidó kérdés megoldása folyamán meghalt”. A tömeges zsidó gyilkolás a német postát tehát külön bélyegző használatára késztette.
