Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-02-06 / 1253. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879

VOL. XXXI. ÉVFOLYAM

CLEVELAND, 1943 FEB. 6

NUMBER 1253 SZÁM

Magyar ügyek és akciók az amerikai magyarság megnyerésére

Múlt lapszámunkban jelentéssel szolgáltunk a fasizta megmozdulásokat illetőleg és a beérkező hírek alapján jelentettük, hogy a fasizmus megmentését tervezik, melyhez egyengetik az utat a demokráciák megnyerésére. Most újabb események történtek, melyek még jobban megerősítik élőbbem feltevésünket, hogy félnünk kell attól a nagy győzelemtől ,mely után megmarad a náci kormány Hitler nélkül, az olasz és magyar fasizta kormányok pedig Mussolini és Horthy nélkül. Bennünket elsősorban a magyar ügyekben történt megmozdulások érdekelnek nézzük csak, hogy mi történik a magyar berkekben.

Mindig hangosabb lesz az eddig csak suttogó hir, hogy Bethlen gróf útban van Amerika felé és rövidesen Washingtonban lesz mint a magyar kormány képviselője, “kedvezően” elintézni a magyar kormány javára azt a ballépést, melyet a Hitlerékhez való be- hódolással követtek el. Az Amerikai Magyar Szövetség készíti elő erre a célra a talajt, aminek egyik nyilvános aktusa a bridgeporti hűség gyűlés, ahol a magyar fasizmus végrehajtói és támogatói, mint a demokrácia legkiválóbb bajnokai szerepelnek. A régi amerikás magyarok, akiknek sajnos volt elég részük az amerikai reakciósok által irányított mozgalmakkal szembeszállni soha nem láttak, a magyar grófi, papi úri osztály érdekében történt különb tömeg felhajtást, mint amilyen a bridgeporti hüség- gyülés volt. Egy megismétlése a régi pelenkagyüjtés, hüségli- ga, Kossuth szobor panama és más hasonló nagy megmozdulásoknak. És ahogyan egy bizonyos fokig azon mozgalmakhoz is megnyerték bizonyos washingtoni kormányhivatalnokok támogatását Ugyanúgy történik most is.

Ahogyan a jelek mutatkoznak a Horthy reakció máris győzedelmeskedett a magyar berkekben, már csak legfeljebb személy cseréről lehet szó, akármilyen formában fejeződik is be ez a háború. És ha lesz is bizonyos látszólagos változás, az is csak azért lesz, hogy a nagy demokraták fasizta ténykedése takarva legyen. Az már

mellékes, hogy hányán és kik voltak jelen a bridgeporti gyűlésen ,az fasizta megmozdulás volt, amihez az elnök születésnapja csak légypapir volt amivel az áldozatokat rácsalták.

De egy másik hasonló nagy megmozdulás van előkészületben a magyar ügyekben, de erre nem mondhatjuk, hogy ugyanolyan fasizta megmozdulás volna, mert nem az, csak ugyanolyan humbug. Ezt a megmozdulást a magyar liberálisok intézik, egyelőre csak saját magukat képviselve, a Magyar Nemzeti Front támogatására Magyarország függetlenségéért. Ez az alakulat tulajdonképpen a másik fasizta művelet ellensúlyozásának céljából jött létre nem annyira mini harci front, hanem inkább panaszkodási bizottság kormányköröknél, amiért a másik alakulatot kedvezményesen kezelik. Természetesen az előbbieket jogosan támadják mint fasiztákat ,akik aztán visszaütnek, hogy ti kommunisták vagytok és ti sem vagytok jobbak a deákné vásznánál, hiszen tegnapelőtt Hitlerék malmára hajtottátok a vizet. Ennek az alakulatnak nem lehet sikere az előbbi ellen, mert olyan ellentéteket bujtattak egy kényszerzubbonyba, melyek csak ideig-óráig maradhatnak ott.

ők most egy hasonló tömeg megmozdulásra készülőd n e k New Yorkban és biztosra vehetjük, hogy csak egy első nyilvános bemutatkozás lesz, a második már nem lesz lehetséges, mert vagy az igazi demokraták nem fognak oda elmenni, vagy pedig a kommunisták nem mennek el. Szóval van most elég nagy lárma a magyar berkekben és még lesz is egy ideig, csak igazi akció nincsen a fasizmus ellen folytatandó osztályharcra. A munkás- osztálynak nem a régi egységfronti játszmára van ma szüksége, hanem a saját szervezett erejére ,hogy saját ügyeit és érdekét megvédelmezni legyen képes. Az uj modern harci idők közepette, uj modern harci eszközökre van a munkásosztálynak szüksége, melyekkel függetlenül cselekvő képes mint osztály, osztály ellenségével szemben. A pelenka megmozdulások akár jobb, akár bal oldalról történnek, nem előnyöket, hanem csak újabb csalódásokat fognak jelenteni a munkásnép részére.

(L)

A Habsburg kisértet

(Vi) Habsburg Ottó feltola- ■ kodása nagy felháborodást szült nemcsak a Balkán államokból származott polgárság között, hanem a kormány körökben is. Megszólaltak a Balkán államok jelenlegi kormányai is, Csehszlovákia, Jugoszlávia és azok a demokratikus körök, akik megijedtek a kisértettől.

így hiába protezsálták Stim- sonék és Berle államtitkár Mr. Habsburgot, a sokfelől jövő nyomásra direkt az elnöknek kellett kipukkasztani a már nagyra felfújt hólyagot. Vannak emberek, — még sok újságíró is — akik nem tudnak tanulni a történelemből, nem tudják, hogy a királyságok rendszere halott és csak mint kisértet jöhet vissza és bizony nagyon sok embernek megborzad a háta mikor azt emlegetik.

Bár igaz, hogy a görög, holland, szerb, norvég királyok még az amerikai kormány előtt is elsőbbségi előnyöket élveznek, ezeknek együttvéve nincs annyi emberi koponya a trónjuk alatt mint a Habsburgoknak volt, melyre a királyságukat építették. Még, ha vissza is kerülnének a trónra, nem okozna olyan bonyodalmat, harcokat és borzalmakat, mintha a Habsburg trónt hoznák vissza a lomtárból. Mi már azt sem hisszuk, hogy a szerb, román, görög, bulgár trónok megmaradnak, de egyáltalán nem hisszük, hogy a vegyes népekből és azoknak a csontvázain épülő Habsburg trónt visszaállítsák.

És éppen azért utálatosnak látszik, amikor a demokratikus kormány hivatalnokai akarják a monarchiát feltámasztani. Holott a demokráciának az első lépése a monarchisztikus kiváltságok és rangok megszüntetése és minden kormányhivatalt nem a születési jog, hanem népválasztások utján kellene betölteni.

Mr. Habsburg nem lenne és nem is lehetne megelégedve a koldusszegény Ausztria fölötti uralommal. A magyar grófok, bárók és más urak még mostan is királynak ismerik el Ottót és csak alkalmas időkre várnak, amikor megint elővehetnék és újra festenék az Osztrák-Magyar trónt, melynek a fénye alatt tovább sütkérezhetnének. De még az sem volna elegendő, horvát, román, szerb,

; bosnyák, cseh, tót alattvalókra is vágynak, úgy mint régen és ez volna a kezdete az uj háborúknak.

Ez ellen tiltakoztak a cseh, lengyel, jugoszláv kormányok és sok liberális egyén, akik már nem akarják a királyságokat feltámasztani és azok, akik felismerték, hogy újabb háborúk sorozatát, borzalmait hozná magával az ilyen királyság.

De mi forradalmi munkások, már nem is tudjuk elhinni, hogy ez még lehetséges volna, de ha meg is tehetnék rövid időre ,annál jobban egyesítené a Balkán országok munkásságát, egy uj testvériségen, kollektivizmus alapján felépített nemzetközi szövetség kiépítésére, mely eleinte esetleg a Habsburgok és az arisztokrácia ellen, de kiterjedne azokat támogató külföldi tőkések és saját uraik ellen is.

Az esetleges Habsburg királyság kialakulása, az angolamerikai segítséggel, nem hagyna más választást a balkáni népeknek, mint Oroszországhoz folyamodni segítségért, védelemért, amellett hogy legjobban bírná őket egyesíteni a közös harcra minden kiváltságos osztály és azokat támogató külföldi tőke ellen.

AZ OROSZ FRONTON SZOLGÁLÓ MAGYAR HADSEREG NYOLCADA ELVESZETT

WASHINGTON — A magyar kormány mostanában elrendelte, hogy az 1909-1912-1915- 1916-os évjáratú zsidóknak jan. 15-én sorozásra kell jelentkezniük és egy részük katonai kényszermunkát fog végezni a front magyar szektora mögött. Hiába követeli a magyar közvélemény a magyar csapatok visszahívását, a magyar hadügyminiszter tovább készül, még több csapatot dobni a vo- ronesi frontszakasz reménytelen harcaiba. A 120.000 emberből »amennyire az e frontszakaszba dobott magyar csapatokat becsülik, 2.256 tiszt és katona eltűnt, 9.017 pedig megsebesült, hivatalos magyar beszámoló szerint. Hogy e vér- vesztességek mellé állította a kárpáti front vesztességét, a rádió szószólója szerint ezekben a harcokban 1915-ben több mint 45.000 magyar katona volt a vesztesség. Ez az összehasonlítás azonban sehogysem segítette a katonai parancsnokságot jobb harcikedv terjesztéséhez, sőt a lakosság elkeseredése a német követelőzés ellen emelkedőben van.