Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-01-23 / 1251. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879

VOL. XXXI. ÉVFOLYAM

CLEVELAND, 1943 JAN. 23

NUMBER 1251 SZÁM

Carlo Tresca orvgyilkosság

áldozata lett

FEGYVERES BÉRENCEK AGYONLŐTTÉK A HARCOS

FORRADALMÁRT

A FELSÉGES UR MEGKAPTA A JÓL KIÉRDEMELT RÚGÁST — NEM KAPOTT MEGHATALMAZÁST OSZTRÁK LÉGIÓ SZERVEZÉSÉRE — ŐFENSÉGE ÉPPEN ÚGY HAZUDOTT, MINT ECKHARDÉK.

Carlo Trescát a társadalmi forradalom bátor harcosát, az egész világon ismert individualista anarchistát, a terrorizmus, a diktatúra ,a fasizmus és mindenfajta uralmi elnyomatás elleni küzdelem bátor katonáját, az elmúlt hétfőn este 9:40-kor fegyveres banditák orvul megtámadták New Yorkban a 5th Ave. és 15-ik ucca sarkán és két revolver lövéssel meggyilkolták. A megdöbbentő hir futótűzként terjedt el New Yorkban, az összes napilapok már az éjjeli kiadásokban headlineon jelentették a kegyetlen gyilkosság körülményeit, melyből arra lehet következtetni, hogy fölbérelt képzett gyilkosok voltak a tettesek. Azonnal a legképzettebb nyomozó detektiveket állították munkába Tresca gyilkosainak a földerítésére, de egy héttel a gyilkosság után még nem akadtak a tettesek nyomára.

AZ ORV GYILKOSSÁG

KÖRÜLMÉNYEI

Tresca, aki évek óta az “II Martello” olasz anarchista újság szerkesztő tulajdonosa, az iroda helyiségébe mely 96 Fifth Ave. pületben van, január lire hétfő estére egy konferenciát hivott egybe. Állítólag ezen az értekezleten előzetes megbeszélést akartak tartani Olaszországba történő rádió beszédek közvetítését illetőleg. A meghívottak közül akik a Mazzini egyesület vezető csak egy jelent meg Giuseppe Calibi aki csak nemrég menekült ide Mussolini száműzetéséből. Egy- ideig várakoztak és beszélgettek, amidőn azonban látták, hogy már 9 óra elmúlt elhatározták, hogy ők is hazamennek és az értekezletet egy későbbi dátumra újra egybehívják.

Az épületnek melyben Tresca irodája volt, két bejárata van, az egyik a 5th Avenueról, a másik pedig a 15-ik uccáról. Tresca mindkét bejáratot szokta használni, már amelyik közelebb volt útjához amerre menni akart. Ezúttal a 15-ik uccai oldalon mentek ki beszélgetve, alig mentek azonban néhány lépést ,a fal mellől egy férfi ugrott Tresca elé és minden szó nélkül közvetlen közelről 3 revolver lövést célzott Tresca fejére, melyből kettő halálosan talált. Az egyik a szeme

alatt találta, mig a másik a szája mellett hatolt be. Tresca néhány pillanatig egy pár lépést tett támadója felé és aztán a járda szélén holtan rogyott össze. Calabi, aki közvetlenül Tresca közelében állt megdermedve maradt a helyszínen és csak annyit tudott monCarló Tresca

dani, hogy a gyilkos egy vára-, kozó autóba ugrott be és gyorsan a west felé hajtottak el.

A rendőrség még akkor éjjel megtalálta az autót, melyet azt hiszik a gyilkosok használtak és aztán otthagyták a közelben. Az autó álnév alatt van bejegyezve és az eredeti tulajdonosát nem lehet megállapítani. A helyszínen történt kutatás közben a 5th Ave. ki járati kapu közelében egy szemetes kanna mögé rejtve egy töltött revolvert találtak és ebből arra következtetnek, hogy ott egy másik bandita várta Trescát és amikor hallotta, hogy már társa lövöldözik Trescára a nála levő revolvert menekülés közben eldobta. így tehát Tresca minden körülmények között a halálra ki volt jelölve és a banditáknak kivolt adva a parancs, hpgy a gyilkosságot hajtsák végre. Az bizonyos, hogy Tresca kivégzése politikai gyilkosság és azért tették el láb alól, mert amit irt lapjában és aho- (Folytatás a 7-ik oldalon)

Ottó osztrák-magyar trónkövetelő amerikai uralkodása valóban pünkösdi királyság volt. Alig tartott pár hétig és mint kitűnt, azon alapult, hogy a Stimson hadügyminiszter levele alapján magát máris a lomtárból elővett osztrák és magyar trónokon képzelte, ahonnan azonban most Roosevelt elnöknek a nyilatkozata alaposan letaszította.

Mint a Bérmunkás olvasói előtt ismeretes, Habsburg Ottó osztrák-magyar trónkövetelő mintegy két hónappal ezelőtt azzal dicsekedett el, hogy Stimson hadügyminisztertől megbízást kapott egy osztrák légió szervezésére. Mindjárt be is jelentette, hogy megindítja a sorozást az itteni 10 millió osztrák származású lakosság körében. Ezzel azt akarta jelezni, hogy ő mindenkit osztráknak tart, aki a régi Osztrák-Magyar Monarchia területéről vándorolt Amerikába. De miután a számuk még igy sem tenne ki 10 milliót, valószínű, hogy őfensége még a bevándorlóknak itt született gyermekeit is alattvalóinak tartja, akiket tetszése szerint sorozhat.

Tetézte még ezt a merészségét azzal az arcátlan nyilatkozattal, amit a hozzádörgölődző lapoknak adott és amit a talpnyaló magyar lapok siettek leközölni, hogv egvenlőre ugyan ő is csak mint közember lép be a légióba, de KÉSŐBB TISZT LESZ ÉS AZUTÁN ÁTVESZI A LÉGIÓ VEZETÉSÉT IS.

Természetesen országos méretű felháborodást idézett elő a Habsburg ivadék és híveinek ily arcátlan feltolakodása. A tiltakozás végre is olyan nagy méretűvé dagadt, hogy Roosevelt elnök is tudomást szerzett róla és a héten az Office of War Information az alábbi magyar nyelvű értesítést küldte ki a lapok részére:

Roosevelt elnök “teljesen hamisnak, rosszakaratúnak, teljesen valótlannak” bélyegezte azokat a jelentéseket, hogy Habsburg Ottó főherceg rendelkezik a Szabad Osztrák Zászlóaljnak szervezésével, amely zászlóaljt az Egyesült Államok szárazföldi hadseregébe most soroznak. Roosevelt kijelentése szerint az a história, hogy Ottó fog rendelkezni ezzel a zászlóaljai, “egyszerűen nem igaz”, ismételgetését egyszer és mindenkorra abba kell hagyni. Az Elnök szerint az Osztrák Zászlóalj szervezése és felállítása szigorúan csakis a Hadügyi Államtitkárság ügye. A Hadügyi Államtitkárság, mondta az Elnök, néhány ilyen szabad zászlóaljat szándékozik felállítani és az Osztrák Zászlóali egyik ezek közül. Több osztrák bizottság foglalkozik az Egyesült Államokban az Osztrák Zászlóalj ismertetésével, információ adásával, miként lehet beállni e zászlóaljba — mondta az Elnök — és a bizottságok között van az is, melynek élén Ottó áll.

Elnökünk ezen megállapítása ,valamint a Hadügyi Államtitkárnak egy kevésbé ismert kijelentése, világos cáfolata ama politikai kombinációnak, amit bele akartak magyarázni az osztrák katonai egység megalakításába. Stimson államtitkár megállapítása 1942. nov. 27-i szokásos sajtókonferenciáján, határozottan visszautasitotta azokat a híradásokat, hogy valamelyik osztrák csoportnak egyedül volna kizárólagos felhatalmazása az Osztrák Zászlóalj ismertetésére, népszerűsítésére és az oda való sorozásra. Stimson akkori kijelentése igy szólt:

“Különös nyomatékkai kivánom megállapítani, hogy se a State Department, se a War Department nem adott és nem is szándékozik adni kizárólagos vagy hivatalos jelleget valamely egyes osztrák csoportnak az Osztrák Zászlóalj megalakítása dolgában. Ahhoz, hogy osztrák ember beálljon ebbe a katonai egységbe, nem szükséges, hogy egy bizonyos csoport elfogadja. Szívesen vesszük Ottó főhercegnek és társainak közreműködését épp ily szívesen vesszük azonban bármely más osztrák csoportnak a közreműködését is ebben a közös harcunkban a nácik ellen.”

Ez a két nyilatkozat tehát elintézte Ottó urfit. De nem intézte el mindazokat, akik mögötte vannak, akik mindenáron szeretnének uralmon maradni, bárhogyan is végződjön a világháRoosevelt leintette Ottót