Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-06-19 / 1272. szám

6 olaal BÉRMUNKÁS 1943. junius 19. nak a lelkes felhívása vissz­hangra talál és olyan tömege­sen jelentkeznek, hogy felül­múlják a kitűzött célt az 50 női építő gárdistát. Los Angeles Bérmunkás ol­vasói rendszeresítették azt, hogy időközönként más-más háznál jönnek össze barátságos szórakozásra, amelynek kettős célja van. Egyrészt szorosabbá tenni a munkástársak közötti baráti kapcsolatot, másrészt támogatást nyújtani a lapunk­nak a Bérmunkásnak, ők is fel- hivással fordulnak az olvasók­hoz, hogy kövessék a náluk jól bevált példát. Detroit, Phila­delphia szintén megkezdte a hasonló akciót és egy kis jóaka­rattal másutt is megvalósítha­tó ez a két szép, öntudatos ak­ció. Meg vagyok győződve ar­ról, hogy a két felhívás ered­ményes lesz és a Női Gárda rö­videsen eléri a kitűzött célt és> szerte magyar Amerikában kö­vetni fogják a los angelesi pél­dát is. Időközönként beszámo­lunk az elért eredményekről. PROVOKÁLÁS A sztrájkokat nem mindig bérkérdések idézik elő, sőt sok­kal nagyobb számban tudato­san előidézik azt a nagytőke ré­széről ,azzal az alatomos céllal, hogy egyrészt alapot adjanak a munkásellenes törvényhozás­nak, másrészt, hogy gátolják az egyesült nemzetek felszere­lését a nácizmus letörésére. Számtalan sztrájkot idézett elő az úgynevezett darabszám mun­kabér, vagy a bonus rendezése, amely minden esetben a bérle­vágást célozta. Természetes az, hogy az ilyen provokáció a munkások aktivitását váltotta ki. Gyakori mód volt az .ami­kor meglevő kedvezményeket szüntettek meg, ilyenek voltak, a fizetett ebédidő, amikor 15- 20 percet adtak az ebéd elfo­gyasztására a munka közben, amelyet fizettek, e helyeit fél órás ebédidőt vezettek be, ame­lyet természetesen már nem fizettek, ami a gyárban töltött idő félórával való meghosszab­bítását jelentette. Más helyen eltiltották a dohányzást, vagy ahol munka közben dohányozni nem lehetettt, de rendszer volt az, hogy a toileteken szívtak el egy fél vigarettát, azt szigo­rúan eltiltották és valósággal vadásztak a tilalom ellen vétők­re és szigorúan büntették azo­kat. Az ilyen provokációkat ed­dig a reakciós nagytőke csinál­ta, amely nagyon jól beillett a New Deal ellenes törekvéseik­be. Ami még meglepőbb az, hogy most a kormányzat részé­ről történik, egy ilyen minő­síthetetlen provokáció, Ickes belügyi államtitkár, aki ma a szénbányák irányitója, minden egyes bányászt, aki a legutol­só sztrájkba résztvett, minden sztrájkban eltöltött napért 1 dolláros, az öt napons sztrájk­ért 5 dolláros büntetésben ré­szesítette a már rég lejárt szer­ződés alapján. Aki a bányászok harcias szellemét ismeri, az kétségtelennek tartja azt, hogy nem fogják eltűrni, hogy a ke­servesen megkeresett, amúgy is tulalacsony bérükből 5 dollá­rokat levonjanak. Ha a cél az volt, hogy harcot provokálja­"One World" (Vi.) “Egy a Világ” de na­gyon furcsa és zavaros. Még az én kicsi világom is, melyeit otthonnak nevezünk. Az oldal­bordám állandóan pöröl velem, hogy inkább olvasok mint a földet talicskáznám, mégis a születés napomra megvette Wendell Willkie által a fenti címen irt könyveit. Ha már megvan, gondoltam el is kell olvasni, sőt még má­soknak is írni felőle. Ámbár ez a könyv háborús irodalom, még sem akartam, hogy kis ott­honomban törjön ki a polgár­háború miatta. így a hadiipar­ban ebédidő alatt, no meg né­ha a hadiszerszámok tervraj­zai közé takarva munkaközben is olvasgattam, mivel a G.M.- nak nem igen sürgős a háború megnyerése. No meg gondol­tam jobban meg fogom érteni Willkiet, ha majd lesz időm gondolkozni is olvasás közben az írásán. Megválva igy sem igen ér­tem én meg Willkiet, aki One World-ról ir, de elismeri, hogy az orosz szocializmus is létezik, sőt még elég sikeresen műkö­dik is. Ugyanakkor Kínában egész más gazdasági világ épül mely kollektívákon alapszik. De ugyan akkor még mindég jónak látja ezt a világrendszert is, mely a magánhaszon szent és sérthetetlenségén alapszik. Ezen takaróul használt raj­zokból látom, hogy mennyire különböző szerszám lesz készít­ve, ha azokat mind meg akar­juk csinálni .Azt is látom, hogy ha három vagy több különbö­ző rajzból akarnánk egy szer­számot, vagy világot építeni, akkor bizony az torzkészitmény lesz és nem lesz jó. Ugyan ez áll az Egy Világ kiépítésére is, ha az orosz, kínai és amerikai különböző rendszerre épült raj­zot összevegyitjük, akkor lesz belőle káosz. Ha pedig mind a hármat külön-külön megcsinál­juk, akkor nem egy, hanem há­rom nagyon is különböző világ- rendszer épül .amely harcba- száll egymással. Ámbár nem tudok megegy­ezni Willkie állításával, hogy a három rendszer alapjan Egy Világot tudnánk kiépíteni, mely simán és összhangban bírna együttműködni, de abban meg­egyezek vele, hogy ha ez nem lehetséges, akkor nem lehet bé­ke és csak újabb harcok, hábo­rúk elé nézhetünk. Nem-e helyesebb volna a há­rom terv közül a legjobbat el­fogadni, vagy egy teljesen ui tervrajzot készíteni, mellyel a világ nagy része a termelő munkás része meglenne eléged­ve, hogy “Egy Világot”, békés egymással co-operáló világot tudjunk építeni, amelyben ki­kerülhetnénk a gazdasági el­lentéteket. Társadalmi különb­ségeket és nemcsak a nemzeten belül, hanem nemzetközi alapon is együttműködhetnek. Willkie megállapítja, hogy már Kina sem lesz hajlandó a külföldi tőke jármába hajtani a fejét. Ugyan akkor meglátja, hogy az indiai népmilliók sem akarnak tovább maradni az an­gol császárság és kapitalizmus igája alatt. És ha egy kicsit, itthon is széjjelnézne, meglát­hatná, hogy még itthon sincs egység, békesség együttműkö­dés. Az a gépezet melyet az amerikai tervrajz szerint épí­tettek, melyet ő az egész világ­ra kitérj sztheitőnek vél, még itthon sem működik, nap nap után letörik és bizony csak az ócskavasak közé való. Willkie a liberális politiku­soknak a vezére és mint ilyen megalkuvást a munkások ré­szére kedvezményeket hajlan­dó adni .leginkább ha azok Kí­nában vagy Indiában vannak. De nem lát itten az amerikai rendszerben semmi hibát, csak azt, hogy nem elég szorosan kapcsolódtak bele a világ ügye­inek az intézésébe. Nem igye­keznek a világot a minta de­mokráciánk tervrajza szerint átépiteni. A következő lapunkban idé­zeteket közlünk ezen könyvből, mely nagyon mérvadó és kimu­tatja Willkiet, aki a más sze­mében a szálkát is látja, a mi­enkben a gerendát sem bírja meglátni. És az egész háborút és a várandó békét csak attól teszi függővé, hogy már most meg kellene beszélni a terveze­tet ,hogy mit és hogyan fogjuk csinálni a háború után, milyen alapon fogunk együttműködni. Nem látja, hogy ez olyan csik­landós kérdés, hogy most nem is mernek arról beszélni, mert széjjel robbantaná még ezt a látszólagos egységet is, melyet a közös harc reánk és nemze­tekre kényszeritett. A Rákóczi Egylet konvenciója nak ki, hogy a meglevő kon- troverziát növeljék, akkor a 5 dollárok levonása ezt a célt ki­tünően elérte, amiről nagyon j hamarosan megfognak győződ-1 ni az arra illetékesek. Józan ésszel nem lehet megérteni azt, hogy a kormány­zatnak milyen célja van azzal, hogy most a frontokon megin­duló nagy harcok idején egy olyan ipari harcot idézzen fel, mint a bányász sztrájk. Egyet be fog igazolni ez a “büntetés” és az az, hogy meg­mutatja azt, hogy nincs az a Lewis, amely megtudja akadá­lyozni azt, hogy a bányászok harc nélkül zsebrevágják ezt a nem várt helyről jött provoká­ciót. Junius 7-én vette kezdetét a Rákóczi Segélyző Egyesület négy évenkint tartott konven­ciója Bridgeport, Conn, város­ban. A Rákóczi Egyesület a második legnagyobb egylete az amerikai magyarságnak több mint 22 ezer taglétszámmal és 3 és fél millió dollár vagyonnal rendelkezik. Az egész amerikai magyarság figyelemmel kisé­ri a Rákóczi konvenciót, ahol nemcsak a biztosítási ügyekkel foglalkoznak, hanem elvi és politikai kérdésekkel, melyeket külső elemek vetettek bele a Rákóczi Egylet életébe. A Rá­kóczi Egylet vezetősége nem­hogy megakadályozta volna azt, hanem inkább alkalmat adott arra, hogy kiélesedjen, mely mindjárt a konvenció kezdetén a régi veszekedés szellemét vit­te be a tanácskozásba. Már a konvenció elnökségi megválasztása egy ilyen harc volt és egy régi SLP tagnak Mackay Józsefnek 'aki a So. Norwalki osztály delegátusa, sikerült a zavarosban elnyerni a konvenciós elnöki tisztséget. Ugyanilyen módon került be a jegyzőségbe Szerényi Simon nem valami dicső múlttal ren­delkező újságíró. A konvenció a szokásos rutin munka helyett nagy vitával vette kezdetét, amit a So. Norwalki osztály át­iratában emelt vádak idéztek elő az igazgatóság és az egész vezetőség ellen. A vádak sze­rint megsértették az alapsza­bályt azáltal, hogy az egyleti egyesítési konferencián reszt­vettek, amelyre semmiféle meg­bízatásuk nem volt. Az önké­nyes eljárás miatt fegyelmi el­járást követelnek és azt ajánl­ják, hogy a konvenció ne adja meg a felmentést a tisztviselő- ségnek. Nagy vita volt ebben a kér­désben, mely ugylátszott, hogy talán néhány napig fog tarta­ni, amikor Vasas József főtit­kár kompromissziumot aján­lott föl a kérdésben. Eismerte azt, hogy a vezetőség hibát kö­vetett el és nem volt joguk az egyesítési tárgyalásokon részt- venni, de mivel ebből a Rákó­czi Egyletet károsodás nem ér­te .adják meg a felmentést a vezetőségnek és zárják le a vi­tát a kérdésben. Ezt a konven­ció nagy többséggel elfogadta. A konvención mint mindig, úgy most is nagyon sok üdvöz­lő vendég vesz részt, akiknek némelyike túlmegy a vendég­jogon és többet beszél, mint amit a vendégj ogi morál meg­engedne. Az újságírók és pa­pok üdvözlő beszédeire semmi szükség nincsen egy biztosítási intézmény konvencióján, még akkor sem, ha beszédeiket SLP elnökség köszöni meg. Persze ezeknek a részére nagy propagandát jelent egy ilyen konvención szónokolni, mert ez valóban egy tömeg konvenció, ahol több mint 170 delegátus í van jelen. Az alapszabály módosítások tárgyalása elég gyors tempó­ban halad, ott csak apró for­malitásokról lehet szó, mert a főbb vonatkozásokat az Insu­rance törvények szabják meg. Nagyobb vita annál a kérdés­nél van, mely a delegátusok számát csökkenteni akarja a jövőben. Ezt a más polgári egy­letek utánzására szerették vol­na nyélbeütni, hogy valóban legyen a vezetőségnek basás- kodási joga. Hosszabb vita után, ezt az ajánlatot vissza­vonták, igy a delegátusi képvi- seltetés marad úgy, ahogy ed­dig volt. Még nagyobb harcokra van kilátás a Itisztviselőségi válasz­tásoknál. Varga elnöknek ko­moly ellenfele Bencze alelnök, mig Kundráth pénztárnokot is szeretnék állásából kiszavazni.

Next

/
Thumbnails
Contents