Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-06-12 / 1271. szám

ä oicai BÉRMUNKÁS 1943. junius 12. MUNKA KÖZBEN (Folytatás a 3-ik oldalról) tanítást, a nevelést, a szerve­zést és az ipari akciót, — szó­val amit az IWW hirdet, elve­tettük. A Bérmunkás olvasói­nak nem kell bizonyítanunk, hogy az egyetemes tisatviselők ily magyarázata mennyire hely­telen volt. De azért megemlí­tem, hogy ugyanabban a cikk­ben, két szakasszal előbb ezt olvashatták volna: “A Bérmun­kás állandóan hirdette és taní­totta a forradalmi ipari union- izmus eszméjét. Újból és újból leszögeztük, hogy lapunk léte­zésének ez az egyetlen létalap­ja, ez az egyetlen célja.” Többszöri levélváltás, majd pedig a Lapbizottság gyűlésén és a kerületi értekezleten sze­mélyesen megjelent egyetemes tisztviselőkkel való tárgyalás megszüntette ezt a félreértést. Mondom, csupán ezt az egyet­len egy mondatot kifogásolták az egyetemes tisztviselők, amig a kellő felvilágosítást meg nem kapták, de azért ez a dolog az “ellenzékünket” nagyon felhá­borította és a munkás ethiká- val nem egészen egyeztethető dolgokra, ragadtatta. AZ “ELLENZÉK” KÉPVISELŐJE Mindezek dacára a clevelandi értekezlet nagyon szerette vol­na hallani az ellenzék kritiká­ját és azért minden alkalmat megadott Hercegnek, már csak azért is, mert a New Yorkból hozzáküldött egész csomó pak- samétával igazolta, hogy a new yorkiak is megbízták a képvi­seletükkel. Igazán sajnáljuk, hogy az ellenzék nem megfelelőbb em­bert küldött, akitől valami ér­demleges dolgot tudhattunk volna meg. Mert Herceg már a gyűlés előtt megkezdte a sze­mélyes sértegetést és a gyűlés alatt is csak azt folytatta, oly­pasztalhatjuk a hullámszerűen kitörő sztrájkokkal kapcsolat­ban, nem ritkán csak más gyár­ral való szolidaritásból. Mennél inkább egységes a munkásosz­tály, annál nagyobb lehetőség van a vezéri uralom megtöré­sére és a szervezeteknek a har­ci frontba állítására. A világháború utáni nagy harcok, amelyet Amerika mun­kásságának az ellene támadó saját fasiztái ellen meg kell vívnia, egységes munkásosz­tályt kívánnak és nekünk, kik tudjuk, hogy a végső harcot más felépítésű, igazi Ipari Uni­óknak kell vezetnie, látnunk kell azt, hogy ezekhez az Ipari Uniókhoz való első lépés az, hogy megszűnjenek a munkás- osztályon belüli harcok. Természetesen ez az egység nekünk nem jelent célt, csak eszközt arra, hogy a munkás- osztály megismerje az egység­ben rejlő erőt és tovább, sőt fokozott mértékben kell dolgoz­nunk azon, hogy kiépüljön az Egy Nagy Szervezet, amely nemcsak a napi harcokra, de az osztály felszabadulására, az Ipari Demokráciába vezeti el a munkásosztályt. annyira, hogy már maga a gyűlést vezető Vizi munkástárs kénytelen volt figyelmzetetni, hogy valótlanságot állít. Mind­össze annyit tudtunk meg tőle, hogy Lefkovits, Fischbein, Zá­ra, Kovács és Geréb ellen van nagy kifogása, ezek rontják el a lapot és mint a nagyon zava­ros beszédből megértettem, ezeknek az eltávolítását kíván­ja. Egyébiránt most már meg­mondhatjuk azt is, hogy az amlitett két angolnyelvü moz­galmi rombolónak is ez a Her­ceg volt a főinformátora és bujtogatója. Bizonyára valami nagy képzelt sérelmei vannak, amik* ilyen akcióra buzdítják. De bármily nagyok is azok a vélt sérelmek, nem tehetünk eleget a kívánságának. Nem pe­dig azért, mert úgy tartjuk, hogy a háború befejezéséhez közeledünk, amikor a fentebb felsorolt pontok közül a négy első megszűnik. És amilyen arányban tűnnek el azon kér­dések, amelyek fölött most nem értünk egyet, éppen olyan arányban domborodik ki a for­radalmi ipari unionizmus taní­tásának fontossága. A háború befejezése uj prob­lémák elé fogja állítani a mun­kásosztályt. Uj felsorakozás lesz, amelyben nekünk az osz­tályharcot vívók élcsapatává kell válnunk. Erre a munkára mindannyian egyesülhetünk, kivéve azokat, akiket a szemé­lyes gyűlölet vezet az ellenzé- keskedésre. Az ilyenek nem kí­vánatosak semmiféle mozga­lomban. Úgy vélem, hogy a Bérmun­kás mellett megmaradt óriási többség érzelmének adok kife­jezést, amikor azt mondom: Mi minden erőnkkel, minden tehetségünkkel ki akarjuk ven­ni részünket abból a nevelő és szervező munkából, amelyre a közeljövőben olyan nagy szük­ség lesz. örömmel és készség­gel fogadjuk azok kooperálását, akik most a vélt sérelmek vagy más okok miatt ellenkező véle­ményt nyilvánítanak. De éppen olyan kitartóak és szilárdak le­szünk á kooperációjuk nélkül is. És végre Ígérjük, hogy foly­tatni fogjuk a munkásosztály érdekében kifejtett munkán­kat minden ellenzéki ellenakci­ók dacára is. Jugoszláv guerillák a szövetségeseknek segítenek A “Die Welt” cimü svájci újság elsőnek irta meg, hogyan kötöttek le jugoszláv gieurillák 12 Tengely hadosztályt, amely­nek egy része Rommel afrikai hadtestjének a megerősítésére volt rendeltetve. Az újság részletes leírást kö­zölt arról a támadásról, ame­lyet hat német és hat olasz hadosztály intézett a bihaci partizánok ellen ez év január 20-án. A tengelycsapatok meg­erősítésére később kirendelték a harminchatodik német gráná­tos ezredet. A svájci újság ki­hangsúlyozta, hogy a hadosz­tályok egy részének eredeti irányítása Tuniszba szólt, de ott kellett őket tartani Jugosz­láviában a mozgolódó partizá­nok ellen. Sok bombázógép támogatta a tengelycsapatok hadművele­teit. A partizánok sikeresen hi­úsították meg az ellenség kö- rülkeritési igyekezetét. Nappal hátráltak, éjjel támadtak. így ment ez egy hónapig. Akkor két részre oszlottak, az első rész a bozankai és trupai kerü­letben maradt, a másik csoport pedig, három rohamosztaggal 1 a Sarajevótól nyugatra fekvő 1 hegyekből folytatta a küzdel- ! met. A svájci lap szerint a Horvátországban szerteszórt és erős guerilla csapatok, akik szüntelenül támadták a néme­teket és olaszokat, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ten­gelycsapatok offenzivája nem sikerült. A guerilla támadások gyengítették a német-olasz őr­ségeket és magakadályozták, hogy a harcterekre megfelelő utánpótlást küldhessenek. Több mint egy hónapi heves harc után a tengelycsapatok végre eredményt tudtak felmu­tatni. A partizánok, akiket el­gyengítettek a veszteségek, a harcok fáradalmai, az élelem és hadiszer hiánya, hátrálni kezdtek. A Sarajevótól nyugatra fo­lyó harcok harmincöt napig tartottak. Az ellenség oly sú­lyos veszteségeket szenvedett, hogy a német hadparancsnok­ság március 23-án felfüggesz­tette a támadást. A Boszniában harcoló ten­gelycsapatok ötven napi harc­ban 8000 ember veszítettek. A tengely ott is beszüntette a harcokat és jelentette, hogy a “tisztitó műveletek” befejeződ­tek. A patrióták csapatai nemso­kára újból felvették a harcot Hercegovina felé és 10 nap alatt, április 3-ig 5000 négyzet- kilométer területet megtisztí­tottak az ellenségtől, elérve a Ausztria, mint a nácik légifedezéke STOCKHOLM, máj. (ONAi — A “Veckojournalen” cimü svéd képes heti újság Ausztri­áról cikkezik, amelyet úgy ir le mint “a Harmadik Biroda­lom izzó vulkánját” és “Német­ország kelletlen légi fedezé­két.” A vulkán forrong és időn- kint kitör belőle a láva, mon­dotta az újság. Időnként sza­botázsról, sztrájkokról és za­vargásokról jönnek hírek az ausztriai ipari központokból. Ausztria annál veszélyesebb a német birodalomra nézve, mert annak határszéli vidéke. A cikk szerint a légitámadá­soknak kitett német vidékek tisztviselői tömegesen igyekez­tek Ausztriába és “a bécsi is­kolák és középületek, kórházak és üdülőházak gyanánt szolgál­nak sebesültek számára.” “A Drina folyót. Megszállták Kali- novikot, Nevesinjét és Gackót és éket vertek a tengely had­állásokba, amelyek, a svájci lap véleménye szerint, nagy jelen­tőségűek lesznek a hazafiak to­vábbi hadimüveleteikben. AMIHEZ NEM KELL TUDÁS SPRINGFIELD, 111. junius hó: — Illinois állam törvény­hozó testületéhez J. S. Mundy, az alsóház tagja, javaslatot nyújtott be, amely megkövete­li, hogy ebben az államban a törvényhozói tisztségre csak olyan egyént lehessen választa­ni, aki legalább is az elemi is­kolát elvégezte. Mundy szükségesnek tartja az ilyen törvényt, mert mint állítja, az utolsó tiz évben az illinoisi törvényhozó testület­nek két olyan tagja is volt, kik sem írni, sem olvasni nem tud­tak. Talán az ilyesmihez szükség­telen az irni-olvasni tudás? ÉSZAK-AFRIKA VISSZAÁL­LÍTJA A MUNKASZER­VEZETEKET ALGIER — Giraud tábornok bejelentette, hogy a Vichy kor­mánynak azt a rendeletét, mely a munkásszervezeteket meg­szüntette, hatályon kívül helye­zi. A hatályon kívül helyezés 3 hónap mulv^ fog életbelépni. A Vichy kormány rendeletének a következményeképen a Confé- dération Générái du Travail-t, a munkásszervezetek szövetsé­gét, valamint a Confédération Générale du Patronat Franca­it, a munkaadók szervezetét, annak idején feloszlatták. ÚJKORI SZENT? LONDON, junius hó: — A Northamptonshire kerületben fekvő Cransley városka temp­lomának színezett ablaküvegé­re uj arcképet festettek. Is­meretes, templom ablaküvegek­re szentek képeit szokták fes­teni. A cransleyi templom ab­laküvegére festett arckép kö- véres férfit ábrázol, aki vígan pöfékeli a szájába dugott vas­tag szivart. Igen, az arckép hasonlít na­gyon Winston Churchillhez is. hatóságok minden üres helyi­séget lefoglaltak”, irja a svéd lap. “A Ruhr vidék hontalanná vált lakosságát Tirolba küldték és a tiroli szállodák, házak és hegyi kunyhók több németnek adnak szállást mint tirolinak. Az “úri nép” elbizatkodottsága és követelőzései gyűlöletet vál­tanak ki a tiroli vendéglátó gazdáknál.” A svéd lap ujabbkeletü za­vargásokról is beszámolt, ame­lyek az osztrák ipari vidékeken zajlottak le és megjegyezte: “A mai osztrák munkások, azoknak az apáknak fiai, akik 1917-ben és 1918-ban a háború befejezését követelték. Ugyan­ezeknek az embereknek a fiai ma 1918-at Írnak a gyárak fa­laira és ajtajára és a Gestapo sortüzétől esnek el.”

Next

/
Thumbnails
Contents