Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-05-29 / 1269. szám

2 oiű.'ii BÉRMUNKÁS 1943. május 29. JEGYZŐKÖNYV Felvétetett a New York és környéki magyarajku IWW-is- ták és Bérmunkás olvasók 1943 május 16-án a Bérmunkás Ott­honban tartott kerületi értekez­letén. Röviddel d. e. 11 óra után Szigeti Ernő a new yorki cso­port titkára megnyitja az ér­tekezletet és kéri egy gyü- lésvezető elnök választását. Kistoth Péter, Camden, New Jerseyből egyhangúlag megvá­lasztatott. Kistoth Péter rövid szavakkal üdvözli az értekezle­tet és kéri egy jegyző válasz­tását. Megválasztva Pataky Já­nos Brooklynból. A megjelentek a nevüket és az általuk képviselt várost egy cédulára leírva átnyújtják az igazoló bizottságnak mely után megállapítást nyert, hogy a kö­vetkező munkástársak vannak jelen: New York City: S. Kisák, J. Feczkó, J. Németh, S. Szilágyi, J. Lengyel, F. Pelargus, S. Gaj­dos, G. Nagy, P. Csorba, Mrs. Csorba, M. Rothberger, Mrs. Rothberger, Mrs. Feczko, Mrs. Becker, 0. Robert. Bronx, N. Y.: J. Nagy, Mrs. Nagy, L. Fü- löp, G. Vaszkó, Mrs. Vaszkó, G. Wiener, Mrs. Wiener, L. Fish- bein. Brooklyn, N. Y.: J. Pata­ky. Astoria: J. Nagy, Mrs. Nagy. Flushing: Mrs. Haas. Lindenhurst: Z. Zatykó, L. I. M. Vlasits. Többen később ér­keztek, akiknek ha neveiket nem sikerült feljegyezni úgy ezúton kérünk elnézést. Camden, N. J.: J. P. Kistoth, Newark, N. J.: L. Bauer, B. Spaal. Nutley, N. J.: J. Dusch- ek. Rosefield: L. I. F. Schaup, Eastport: St. Török és Mrs. Török. Chicago, 111. mint ven­dég A. Wiener és Mrs. Wiener. A megállapított napirend el­fogadása után, megtörténtek az általános jelentések valamint a jelentések tárgyalása. Felolvas­tatott a Központi Szervező és Lapbizottság jelentése, mely­ben foglaltak a függő és az uj ügyek tárgyalásához lett átté- ve. Fishbein munkástárs, mint IWW delegátus bejelenti, hogy a G.E.B.-től egy átirat érkezett, melynek tárgyalásánál minden­ki felszólalhat és véleményét nyilváníthatja, azonban ezen ügynél mivel szorosan az IWW szervezeti belügyeit illeti csak­is jótálló tagok szavazhatnak. Az ügy azonnali tárgyalása ha­tároztatok, melynek előzmé­nyeit Vaszkó munkástárs rész­letesen ismerteti, úgyszintén az egyéni sérelmeit a Bérmunkás Lapbizottságával szemben. Töb­ben felszólalnak és rendkívül érdekes, tanulságos vita alakul ki, ami hosszú ideig tart. A vi­ta után megállapítást nyert, hogy az IWW alapszabályai szerint nincs meg a szavazás­hoz szükséges guórum, igy oly értelemben hivatalos állásfog­lalás nem történhet. Mint Bér­munkás lapolvasók és lapkeze­lők megejtik a szavazást, mely­nél 13-8 ellenében a Bérmun­kás jelenlegi állásfoglalásával megvannak elégedve és ugyan- ily alapon minden támogatást megadnak a lapbizottságnak az IWW mozgalma építésének a munkájánál. Felolvastatott J. Havel, Gar­field, valamint J. Bodnár, Brid­geport levelei, akik elfoglaltsá­guk miatt nem vehettek részt, az értekezleten. Az értekezlet sajnálattal veszi tudomásul Harold munkástárs balesetét és gyors felépülést kíván neki, hogy itt legyen mielőbb harcos sorainkban. Philaból, Schöpf, Rost, Asztalos és Detky mun­kástársak közös levélben üd- vözlik az értekezletet. Herczeg Cleveland és Bischof, Akron munkástársak információs le­veleit Vaszkó munkástárs ol­vasta föl. A hosszúra kinyúlt vita mi­att, nem igen maradt idő a töb­bi fontos és épitő ügyek tár­gyalására. A jelenlevők az épi­tő gárda megszervezését hatá­rozták el a jövő évre is és a gárda tagságra jeléntkeztek: Fülöp, Mrs. Feczkó, Török, Kis­toth, G. Wiener, Csorba, Spaal, Schaup, Pataky és Fishbein munkástársak. Határoztatott a Bérmunkás Naptárt 1944. évre is kiadni, azonban véglegesen a szeptem­beri országos értekezlet hatá­rozzon ez ügyben. A déli szünidő alatt a new yorki munkástársnők által ké­szített ízletes ebédet fogyasz­tották el a delegátusok, mely­nek költségeire 42 dollárt ad­tak össze. Erre a célra Török munkástársnő 7 dollárt adomá­nyozott. Az épitő gárdába Pa­taky munkástárs 8 dollárt és Haas munkástársnő 2 dollárt fizetett be. Az általános felszólalások­nál többen ama nézetüknek ad­tak kifejezést, hogy a közeli egységes munkálkodás alapja- ! it raktuk le "Őzen az értekezle- ! ten és számos olyan ügyet tisz- 1 táztunk, melyek félreértésen j alapultak. Wiener Andor mun­kástárs, aki mint mondotta vakációját tölti New Yorkban, •ama reményének adott kifeje­zést hogy a jövőben ilyen ala­pon meglesz az együttműködés. A felszólalások kimerülése után a gyülésvezető este 7 óra­kor befejezettnek nyilvánítot­ta az értekezletet. Kistoth Péter Pataky János gyülésvezető. jegyző Az IWW Cleveland és környékének tagjai, a Bérmunkás olvasói és barátai ' MÁJUS 30-ÁN, VASÁRNAP I). E. 10 ÓRAI KEZDETTEL KERÜLETI ÉRTEKEZLETET tartanak a Bérmunkás irodájában (8618 Buckeye Road., Cleve­land) melyre tisztelettel meghívják mindazon munkástársakat, akik a Bérmunkás fenntartásának és terjesztésének nehéz munkájában részt akarnak venni, valamint az ipari szervez­kedés eszméjét elősegíteni kívánják. Soha nem volt nagyobb szüksége a munkásságnak arra, hogy egységesen megszervez­ve erejét, testvéri egyetértésben végezze a mozgalmi munkát, hogy a jövő minden megpróbáltatásával szembe tudjon nézni. Munkástársi üdvözlettel, a Bérmunkás Lapbizottsága. A csoda-vegyülék ‘HARC’ A DRÁGASÁG ELLEN Edward G. Byrne huskeres- kedőt efogták New Yorkban, aki bevallotta, hogy a fekete piacon pár hét alatt 40 millió font húst adott el, amin több mint 200 ezer dollár hasznot csinált. A zsebében 37.000 dol­lárt találtak, amiből letette az ezer dolláros biztosítékot. A legsúlyosabb büntetés 200 dollár készpénz a fenálló törvé­nyek szerint. Kétségtelen, hogy Mr. Byrne ilyen “súlyos” bün­tetés után, tovább fogja rabol­ni New York fogyasztó közön­ségét, majd 3-4 hét múlva, ami­kor újra elfogják, újra lefizet 2-3 száz dollár büntetést, miu­tán közben újra megkeresett egy negyed milliót. így néz ki a drágaság elleni “harc”. (Vi.) Nem tudom másfelé milyen erős az Association of Catholic Trade Unionist (A.- C.T.U.). Talán éppen itten Det­roit vidékén a legerősebb és a U.A.W.-ban nagyon mérvadó szerepet játszanak és maga Phillip Murray is ezeknek az embere. A mi üzemünkben is vannak, ámbár nem valami brillians eszü ‘ emberek, de a Jezsuiták keze alatt, akik iskolákat tar­tanak fen a részükre, nagyon is veszélyes csoportosulásnak vélem a munkásszervezetek kö­zött. És mivel legtöbben ismer­nek, hogy Ipari demokráciáért agitálok, igy nekem is adtak a lapjukból és azt állítva, hogy ők is azt akarják. Ezen lapban van megadva 8 pontban, hogy milyen is az a gazdasági de­mokrácia, amilyent az ACTU akar és bizony én felismertem benne a Mussolini Corporate State formáját. Mint a régi keresztény szo­cialisták, akik előőrsei voltak a fasiztáknak, radikális nyeve- zettel, jelszavakkal, sőt még a szocializmus neve alatt igye­keztek letörni a Nemzetközi /Szocialisták törekvéseit. Úgy ezek a Jezsuita tanoncok Ame­rikában nagyon közismertté és kedvelté vált ipari szabadság, gazdasági demokrácia jelszavát rabolták el az IWW-től és azon keresztül kapcsolják magukhoz a munkások egy részét, akik ! már megszerették ezt az esz- 1 mét, de még nem képesek fel- í ismerni a Jezsuita cselfogást. Az ACTU is Ipari tanácsokról beszél, követel. És arra biztat­ják híveiket, hogy az uniókban tevékenykedjenek, egymást se­gítsék a vezetőségi állások megkaparitására. Másszóval a C. P. belülről fúrás taktikáját vették át. Hogy milyen megkapó és egyszersmint megtévesztő gaz­daságtant, ipari demokráciát hirdetnek ezt látjuk a nyolc pontból álló alapszabályszerü kijelentésből melyet elnökük Paul Webber, “The Wage Earn­er” cimü lapjuk, fabruár 19-iki számában közöl, melyek a kö­vetkezők : 1. A mi gazdasági rendsze­rünket úgy kell megszervezni, hogy a közérdekért dolgozzon. A termelés és szétosztás úgy legyen tervezve és szabályozva, ! hogy ne a magán haszonért, hanem a közrendért. i 2. Ez az irányítás nem az ál­lam által történne, mivel az ál­lam létezése más célt szolgál. Az üzleteknek önnön magukat kell irányítani az állami törvé­nyek keretein belül. 3. Az ipar társas viszony. A két egyforma jogú társ, a tő­kés és a munkás. Egyik sem lehet a másik nélkül. A sima összemüködés a kettő között termeli a vagyont. Mindegyik jogos jövedelemre, de a fizetés előbbre jön mint az osztalék. 4. A szervezett munkásság igazi célja kell, hogy legyen ezen társas viszony betartásá­nak kierőszakolása. 5. Az ipar irányítását nem a tőkés vagy munkás, hanem a kettő együttesen kell, hogy irá­nyítsa. Ezt meg lehet szervezni egyes iparban a közösen feálli- tott “ipari tanács” központi bi­zottságán keresztül. 6. Az Ipari Tanács összetéte­le egyforma mennyiségben a tőkések és a munkások megbí­zottjaiból, egyes iparokban. Ez a tanács, egy elnök vezetése alatt, aki a közönséget képvisel­né. Megállapítani az árakat, a termelés mikéntjét, mennyisé­gét és minőségét, a munkavi­szonyokat s osztalékot és mun­kabért azon iparban. 7. A magántársulatok és Uni- onok az iparon belül tovább folytatnák a rendes megállapí­tott folyamatot és viszonyt, a jogaik megcsonkítása nélkül. És az Ipari Tanács döntene az esetleges vitás dolgok fölött. 8. Az igy központosított ipa­rok választanak egy Nemzeti gazdasági tanácsot, mind két fél, tőkés és munkás egyfor­mán képviselve. A nemzeti gaz­dasági tanács tervezné és össz­hangba hozná és irányítaná a nemzeti gazdasági viszonyt. Ugye milyen tetszetős az egész program. Mennyi jó régi Wobbly szavakat felismerhe­tünk benne. Ipari tanácsok, gazdasági demokrácia, csak az a baj, hogy azt akarják, hogy a bárányok, a munkások feküd­jenek le a farkasokkal, a tőké­sekkel, szeressék, csókolják meg egymást. De mi még min­dég azt látjuk, hogy nem lehet béke a tőkés és a munkás kö­zött. Ha lefekszünk is a far­kassal, attól félünk és méltán, hogy csak a farkas hasában le­hetnénk békében. Mi inkább csak tovább harcolunk, amig nem lesz tőkés. Mi nagyon is jól megtudunk azok nélküli él­ni, ha az ACTU nem is.

Next

/
Thumbnails
Contents