Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-05-15 / 1267. szám
1943. május 15. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZONELKUL ___CS. . .0 MEGJEGYZÉSEI GY ÜLÖLETSZITÁS NAGYBAN A pár órás általános bányász sztrájk, kedvező alkalmat adott a szervezett munkások elleni gyűlölet korlátlan felszabadítására. A nagytőke lapjai tajté- koznak a gyűlölettől. Természetesen a kiprovokált sztrájkért száz százalékban a bányászokat, a szervezetet illetve Lew- ist okolják, mélységesen hallgatnak arról, hogy ezt a sztrájkot a legravaszabb módon kiprovokálták. Több mint 19 hét állott a bányabárók rendelkezésére, hogy az uj szerződést megkössék, de e hosszú idő alatt még csak konkrét ajánlatot sem tettek arra vonatkozólag, hogy hajlandók a béreket emelni, hanem csak fecsegtek, hogy a bérkérdést a Labor Board elé tereljék jól tudva azt, hogy a bányász szervezet a captive bányák bérharcának az idejétől kezdve ellenséges viszonyban van Mr. Davis-el a Labor Board elnökével, aki a zárt bányák ellen döntött, dacára, hogy a szervezetnek minden telepen már régóta zárt műhely szerződése volt. De nem volt hajlandó arra sem, hogy az úgynevezett “Little Steel” béremelést fogadja el alapul, amely 17 százalékos béremelést engedélyez, holott hivatalosan is megállapították, hogy az árak emelkedése azóta amióta a bányászok a régi szerződést megkötötték több mint 30 százalékot ért el, ami a bányászfalvakban, különösen ott, ahol a kompánia stó- rok uralkodnak, két év alatt 40-50 százalékos volt az átlagos emelkedés. Tehát a kért napi két dollár csak a hivatalosan megállapított 30 százalékot fedezné, de ha hozzátesszük a két év óta emelkedő adókat, akkor kétségtelen, hogy a 2 dolláros javítással is 20-25 százalékos életnívó süllyedést szenvednek a bányászok. A sztrájkot kiprovokálták a bányabárók a megirt okokból, hogy egyrészt indokoltá tegyék a munkások elleni törvények hozását, amelyek a szervezetek összetörését, a sztrájkjog elkobzását . célozzák, másrészt Roosevelt elnök kompromitálá- sát, vagy azért mert a sztrájkolok ellen lép fel, vagy mert módot talál arra, hogy a bányászok jogos igényeit kielégítse. Az is természetes, hogy a bányász sztrájkot az egész szervezett munkások ellen igyekeznek felhasználni, pedig a bányász sztrájk egyöntetűsége, az ,hogy minden fenyegetés dacára 100 százalékos volt a sztrájk, figyelmeztetés kell, hogy legyen mindenkinek akit illet, hogy a munkásság nem fogja eltűrni, hogy a jogait elrabolják, hogy azt minden eszközzel megfogják védeni. Egy pár reakciós állami törvényhozó testület már hozott olyan törvényeket, amelyek ellenkeznek az alkotmányadta jogokkal és a munkásszervezetek a legfelsőbb biróság döntését fogják kierőszakolni ezek ellen a i törvények ellen, amelyek a munkást az alkotmányon kívül helyezik. Az elnök egyik körútjáról való jelentésében és a hivatalos jelentésekben is kihangsúlyozzák azt, hogy a termelés óriási mértékben fokozódik folytonosan. Az áprilisi termelés átlag 14 százalékkal múlta felül a februári termelést, ennek dacára egy pár aljas munkásgyülölő még mindig arról fecseg, hogy a szervezett munkások szabotálják a termelést és úgy állítják be, mintha emiatt a nem létező szabotálás miatt pusztulnának, hadianyaghiányban a fiaink, holott ma már tudott dolog, hogy a haditermelés terén feleslegbe vagyunk, hogy a raktárak túlzsúfoltak, mert képtelenek elszállítani a harcterekre. Ennek a tudatában a legnagyobb szemtelenség és ostobaság a Peglerektől és a peg- ler utánzóktól az, hogy olyan hazugságokat Írnak le ismételten mint amit a magyar bányarém Himler Márton irt le a lapjaiban, ki a sajtószabadságot arra használja fel, hogy ilyen hazugságokat Írjon le Amerika munkásosztályáról: “ . . . hogy milyen bűn a hadi felszerelés termelését korlátozni, mikor néha száz meg száz katonánk esik el, mert egy pár tank vagy egy pár repülőgép hiányzik.” “S akkor talán nem lopnák a napot sehol a munkások, akik több helyen panaszkodnak, hogy az union-stewardok nem engedik őket teljes erőve dolgozni.” Ezt már számtalanszor megírta, de még soha meg nem nevezte azt a gyárat, ahol az unio-stewardok nem engedik a munkásokat dolgozni, mert ő az ovatos hazug, gyáva és nem mer gyárat megjelölni, fél, hogy a rágalomért a körmére ütnének, ezért csak igy általánosságban mocskolja be Amerika munkásságát. Ebből a vad gyűlölködésből, le kellene vonni a munkásosztálynak azt a tanulságot, hogy a tőkés lapok az ő halálos ellenségei, bármilyen köpönyegben jelennek is meg, kilátszik alóluk a nagytőke lólába, azért a szervezkedés mellett elsőrangú kötelessége volna az is, hogy igazi nagy munkássajtót építsen ki, hogy az ellensúlyozza a nagytőke hazug munkásellenes propagandáját, mint azt teszi magyar nyelven a mi lapunk a Bérmunkás. “GYŐZÖTT AZ IGAZSÁG” Ujong fel húsvéti elmélkedésében a papok lapja, nemcsak krisztus feltámadásával, de Magyarországgal szemben elkövetett trianoni igazságtalansággal is, mert ime győzött az igazság, mert Magyarország visszakapta az elrabolt területeit. De azt nem írja meg ez a burkolt náci lap, hogy ez a “győzelem” Hitler ajándéka volt, amelyért a magyar nép vérét, az ország függetlenségét és a magyar népnek mégnagyobb nyomorba döntését eredményezte. Magyarországot levették a trianoni keresztről, de helyére szegezték az egesz magyar népet. A magyar igazság győzni fog, de abban nem sok örömet fog majd taáni a brid- geporti sajttakaró, mert akkor eljön a leszámolás ideje az egész magyar úri bitang rendszernek, amelyet olyan szeretettel ápolnak a connecticuti papok. De természetes, hogy a Mi Lapunknál az igazság az amit Hitler mért ki. Méltó utódja ő az elődjének, amelynek a szerkesztője Csongrádi, az üzletvezetője Finta a rablógyilkos náci szobrász meg versirója a Mi Lapunknak, csak még Ladányi a new yorki náci pap hiányzik a munkatársak közül, ha ugyan hiányzik, de a szellem az tökéletesen a régi “Egyetértés” náci szelleme. FRANCO ÉS A DEMOKRÁCIA A multheti lapszámunkban egy nagyon helyes meglátásu cikk jelent meg arról az erkölcstelen “barátságról” amelyet a fasizta spanyol kormányzattal tart fenn Amerika kormánya, ismét beleesve abba a hiába, amelyben Pearl Harbor előtt a Japán imperializmussal aztán a francia Petain fasizták- kal már egyszer elkövetett. Hogy Japánt “kinttartsa” a háborúból, hajórakomány számra szállították neki az ócskavasat, félig kész gyártmányokat, gazolint, gépeket stb. amelyekből muníciót, tankokat, hadihajókat, repülőgépeket gyártottak mindaddig, amig eléggé felkészültnek érezték magukat arra, hogy megtámadják Amerikát, felhasználva erre a célra az általunk küldött anyagot. Petain- Laval bandával is megtartották a “jó viszonyt” hogy távoltartsuk Hitlertől, akik úgy értelmezték a jóviszonyt, hogy nem csak Franciaország egész gazdasági erejét állították a nácizmus szolgálatába, hanem a gyarmatait, kikötőit és repülőtereit is. Ezek a kikötők képezték Hiter tengeralattjáróinak a hadibázisait, ahol fűtőanyaggal, élelmiszerekkel látták el, mig ki nem kényszeritették ezzel a gyarmatok megszállását. Most Francoval folyik ez az eddig be nem vált taktika, Franko ismételten kijelentette, hogy a “decadens” demokráciával szemben Hitler uj rendjének a győzelmét reméli és kívánja. Spanyol “önkéntes” divíziókat küldött az orosz frontra. Tudott dolog, hogy Franco segíti iparilag is Hitlert, mégis eltűri a kormány azt, hogy gazolin és élelmiszer szállítmányok menjenek Spanyolországba, amely legjobb esetben Hitlerhez jut el, ha nem lesz egy spanyol Pearl Harbor, amikor az általunk küldött gazolinnal fütött repülőgépek támadják ! meg Gibraltárt. Hogy ennek a lehetősége nagyon is kézenfekvő azt igazol- I ja az, hogy az egész spanyol j fasizmus az imperializmusra *an beállítva. A legutolsó ' “March of Time“ mozikép a fasizta Spanyolországot mutatja be, amelyet ma katonatisztek, hildalgok és papok uralnak. Nyíltan hirdetik az iskolákban, hogy a spanyol világ- birodalom visszaállítását akarják, igényt tartanak az egész Dél-Amerikára, Fillipini szigetekre, az afrikai francia gyarmatokra és természetesen Gibraltárra is. Erre a célra katonai nevelésben részesül mindenki 6 éves kortól. Ma a polgárháború után 6 évvel még mindig több mint félmillió spanyol köztársasági van börtönben, nők, férfiak és a börtönben született gyermekek is. A fasizmus elleni harc nem állhat meg a Pireneus hegyeknél, annak le kell számolni a Hitler-Mussolini által uralomra segített spanyol banditákkal is, de nem lehet megfeledkezni a demokráciákon belül, nagyon aktivan dolgozó és magas állásokban levő Hitler-Mussolini- Franco barátokról sem. KATONASÁGOT KIRENDELNI! A bányászok egy darabka kenyérért .amelyet a drágaság vett ki a családjuk szájából sztrájkba mentek, az elnök úgy is mint a hadsereg főparancsnoka, lefoglalta a bányákat és azonnali munkába állásra szól- litotta fel a bányászokat, hivatkozva, hogy ma a kritikus háborús helyzetben a termelésnek megállni nem szabad. A termelés folytatásához, bányászokra, gyárimunkásokra van szükség, akiknek, hogy termelni tudjanak élelemre, még pedig bőséges és jó élelmezésre van szükségük, hogy bírják azt a tulerőltetést ,amit ia felfokozott termelés rájuk ró. De ha igy halad az élelmiszer uzsorások rablóhadjárata, akkor ez a szükséges élelmezés lehetetlenné válik, mert az élelmiszer uzsorások, a megszabott árakért nem hajlandók az árut a piacra hozni. Azt vagy elraktározzák és igy szükségletet idéznek elő, vagy pedig a fekete piacra vetik kétszeres áron. Ez a helyzet különösen fennáll azokra az árukra, amelyek nincsennek megszabva és ma kétszerese az egy év előtti áraknak, ugyan ez a helyzet a gyümölcsökkel és a friss főzelékekkel, mig a baromfi nagy- kereskedők egyszerűen sztrájkolnak, számtalan nagy ipari városban, hogy igy kényszerítsék ki a magasabb hivatalos árakat. Mostanában a nép élelmezés egyik legfontosabb részével a burgonyával van baj a kormány pont kétszeres árat állapított meg a burgonyára, mint egy év előtt, de a nagykereskedők, kik összevásárolták a termést és azt elraktározták, ezzel sem voltak megelégedve és nem hoznak burgonyát a piacra, illetve csak a fekete piacra viszik azt és ott 11-12 centért árulják fontját. Ezt az árat az átlagos munkás megfizetni nem tudja, igy a nagy uzsora miatt a termelés többet szenved mint egy pár napos bányász sztrájk alatt. Ha le lehetett foglalni a bányákat, tessék lefoglalni a hütőházakban elraktározott élelmiszereket, ha a bányászok ellen ki lehetett vezényelni a katonaságot, akkor kilehet az élelmiszer banditák ellen is, mert ha le nem töri a kormány ezt a szemérmetlen rablást, akkor nincs olyan törvény és hatalom, amely az
