Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-04-17 / 1263. szám

Irta: KOYÁCH ERNŐ Wallace alelnök a közelmúlt­ban egyik beszédében többek között azt mondotta: “ A har­madik világháború feltétlen be­következik, ha Szovjet Oroszor­szágot ismét double crossol- juk.” Egy olyan magas hivatal tisztviselője, mint az Egyesült Államok alelnöke, ha olyen ki­jelentést tesz, akkor annak fel­tétlen meg van az alapja, mint ahogy a reakció hallatlan erő­feszítést tesz olyan irányban, hogy a Szovjeteket ismét “egészségügyi zárlat alá” ve­gyék, mint a múlt világháború után, amikor lehasogatták róla az apró kis államokat, elvették a tengeri útját, hogy egyrészt elzárják előle az utat, másrészt alkalmas terepet kapjanak a Szovjetek elleni katonai felvo­nulásra. Ezért kellett megte­remteni a kis vazallus államo­kat, Litvániát, Estoniát és Beszarábiát. így megteremtet­ték az “ütköző” államokat és télen elvolt zárva az orosz ten­geri hajózás, mig az ellene fel­vonuló hadsereg, illetve hadi­tengerészetnek, rendelkezésére állt a fenti “független államok” jégmentes kikötői. A Szovjetek elleni felvonulásra építette fel a nemzetközi nagytőke a hár- más tengelyhatalmakat, a náci Németországot, a fasizta Olasz­országot és a hiper imperialis­ta Japánt. Csak a baj ott tör­tént, hogy az igy felépített frankensteinok a pénzelőik el­len fordultak, mert az uralmu­kat az egész világpiacokra ki­akarták terjeszteni és csak a világ munkásságnak a tökéle­tes rabszolgaságba hajtása után került volna a sor a Szovjetek Összetörésére. Mikor Hitler a rövidlátása és a katonai tudatlansága miatt azt hitte, hogy Angliát letörni nem tudja ,abban a reményben, hogy kiengeszteli Anglia és Amerika nagytőkéseit, ha győ­zedelmes hadseregét a Szovje­tek ellen fordította, abban a biztos tudatban, hogy a vörös hadsereget három hónapon be­lül összetöri és ha Anglia to­vább is makacskodik, akkor az orosz nyersanyag birtokában, a Szovjeteken keresztül az angol gyarmatokat foglalja el és igy kényszeríti térdre Angliát és Amerikát. A Szovjetek népének a világ- történelemben eddig nem is­mert ellentállása, Moszkva, Le­ningrad, Stalingrád védelme, a két téli ellen-offenziva, össze­törte a nácik ellentálhatatlansá- gának a hitét. Felőrölte Hitler és vazallusainak a legjobb erejét, megmentette Angliát az inváziótól és minden valószi- nüség, hogy attól is, hogy ma a háború nem Amerika partja­in folyik, ezért a hallatlan erő­feszítésért elképzelhetetlenül nagy árat fizetett az orosz nép, vérben, értékekben. Halottai­nak számát 7 millióra becsülik, a nagy ipari városai romokban hevernek, az egész Szovjet nép koplalva, elképzelhetetlen erő­feszítést tesz, hogy a nácizmust végleg összezúzza. A óriási erő­feszítés és az a tény, hogy a vörös hadsereg ma talán erő­sebb mint a háború elején, a világ népeiből óriási hálát és reményt, a világ reakciójából ugyanolyan félelmet és gyűlö­letet váltott ki. A reakció jól tudja, hogy a nácizmus összetörése után, a Szovjetek vörös hadserege akár az angol, vagy amerikai hadsereg vonul be a tengely te­rületeire, ott elkerülhetetlenül forradalom, társadalmi rend­szerváltozás. következik be, amelytől joggal retteg a nem­zetközi nagytőke és mindent elkövet arra, hogy ezt a szük- ségszerüleg bekövetkező társa­dalmi változást megakadályoz­za. Ennek egyetlen módja van és az a megegyezéses béke, melyet nem Hitlerrel vagy Mus­solinival kötnének meg, hanem a rendszer más kevésbé kom- promitált embereivel, ezért próbálkoztak Darlannal, Ottó­val, Eckhardtal stb. Ha meg­egyezéses béke megköttetnék, akkor amig az uj reakció kiala­kíthatná a maga zsoldos, forra­dalmat megakadályozó erőszak szervezeteit, addig a német, olasz, román, magyar hadsere­gek tartanák megszállva az el­foglalt területeket, amig a len­gyel, osztrák, magyar, francia stb. reakció át nem venné tőle a “rendfentartást” ezt a tervet minden eszközzel próbálják ke­resztülvinni, minden országot igy a Szovjeteket is a háború előtti határok közzé visszaszo­rítani és a békekötés után újra készülni a harmadik világhábo­rúra. Miután a nagytőke jövőbeli terveivel a Szovjet is tisztában van és azt látja, hogy az óriá­si áldozatai dacára is a “béke” után újra a védekezésre kell felkészülnie, természetes dolog az, hogy ezt a védekező állást javítani akarja azzal, hogy a múlt világháború után, straté­giai és forradalom ellenes okok­ból leszakított területeit egye­síteni akarja, hogy a védekezé­se eredményesebb legyen ad­dig, amig a világon olyan tár­sadalmi változások nem követ­keznek be, amely az imperia- lisztikus vérfürdőket megaka­dályozza, illetve feleslegessé te­szi. A double crossolás munkában van, ha a hivatalos körök tény­leg elakarják kerülni a harma­dik világháborút, akkor megfe­lelő lépéseket kellene tenni a nagytőke és a legvegyesebb se­gédhadai összetörésére, kezdve az egyháztól, a különböző fasiz­ta alakulatoktól egészen le a zavarosfejü “baloldalig” taka- ródzon az a trockyizmus, anar­chizmus, szindikalizmus, vagy a DeLeonizmus köpenyegébe és biztosítékot kell, hogy adja­nak arra, a Szovjeteknek, hogy nem lesz “megegyezéses béke” nem lesznek ütköző államok, hogy az idemenekült európai j reakcióval, nem cserélik fel az ottani reakciót, amikor csak a i Az I.W.W. chicagói csoportjai előkészületet tettek MÁJUS ELSEJÉNEK méltó megünneplésére. Az esemény május 1-én, szombaton este lesz a 333 W. North Ave. helyiségben. Angol, magyar és finn szónokok fogják május elseje jelen­tőségét ismertetni. Változatos műsor és utána tánc. Belépti dij 25 cent. Az ünnepély jövedelme az I.W.W. — Industrial Worker, Industrialist! és Bérmunkás — lapok támogatását szolgálja. Ezúton is felhívjuk olvasóink figyelmét e különleges ese­ményre. “Ne idegenkedjünk az oroszoktól” WASHINGTON — Gardner Cowles Jr. az OWI belpolitikai szolgálatának igazgató-főszer­kesztője mostanában felszólalt az ellen, hogy az amerikaiak bi­zalmatlanok a Szovjet iránt. Kívánatosnak mondta, hogy az Egyesült Államok, a háború utáni együttműködés dolgában “nyílt és őszinte megállapo­dást” kössön Oroszországgal csakúgy, mint a Szövetséges Nemzetek többi tagjaival. “Mi itten Amerikában már- már felháborodunk azon, hogy a Szovjet nem veti el magától kezét-lábát és nem bízza jöven­dő létét teljesen a mi segítő közreműködésünk egyetlen kár­tyájára, mondta Cowles. Nem is gondolunk rá, 'hogy ugyan­ezen az alapon, az oroszok ép­pen igy felháborodhatnának azon, hogy mi ugyanígy te­szünk.” Nem igen látja, mon­dott aztán, hogyan szerkeszt­hetünk “békét, mely érdemes e névre”, anélkül, hogy az ameri­kaiak felfogni próbálnák, azt a jelentőséget amit Oroszország a háború után való világban elfoglal majd. “A nehézség nagyrésze, úgy hiszem itt ná­lunk van és nem odaát. Azt már megtanultuk, hogy az Egyesült Államok nem szige­telheti el magát, ha katonailag biztonságban akar élni. De azt még ezután kell megtanulnunk, hogy nem szigetelhetjük el ma­gunkat gazdaságilag és politi­kailag, ha bőséges jólétet meg szabadságot akarunk. Oroszor­szág, Kína megértették a mai világot. De még mindig nem biztosak benne, vájjon az Egye­sült Államok megértik-e. Ha megértjük, most kell jelentkez­nünk vele, mielőtt még késő lesz. És aztán, honnan veszi azt oly sok amerikai, hogy a de­mokráciának vereséget kell szenvednie ha eszmei harcban szembeszáll a kommunizmus­sal? Ha igaz az, hogy a demok­rácia ma is a legéletrevalóbb eszmei ereje a világnak — már pedig hiszem, hogy az — akkor nem halványulhat el és nem is halhat el, pusztán a kommuniz­mussal való együttműködés­től.” Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe? Los Angelesi levél Mivel vendégünk volt, késve értünk a Bakos mtársék házá­hoz április 4-én. A lakás már tele volt vendégekkel, nagyobb része ismerős, de voltak isme­retlenek is, nagyban folyt az esémecsere, különösen lekö­tötte figyelmünket Rezsonya mtárs beszéde, akivel most volt alkalmam először találkozni, ve­terán munkásmozgalmi ember, akitől sokat lehet tanulni. Már késő délutáni óra volt, amikor Bakos mtársné arra kért ben­nünket, hogy adjunk helyet az asztalteritésnek. Mi szívesen tettünk eleget ezen óhajnak, node nem is bántuk meg, mert olyan kitűnő terítéket nem is tudom mikor láttam. Volt ott lánc változna, de a kutya meg­maradna. De minden hivatalos nyilat­kozatnál nagyobb biztosíték volna az, ha Anglia és Amerika munkássága úgy szervezkedne meg, hogy az európai fasizmus­sal együtt verje le a fasizta le­hetőségeket az egész világon, hogy végre az emberi társada­lom békés, nyugodt, boldog, szabad és mindenképen egyen­lő társadalomban éljen. minden a javából, nem is tu­dom, hogy tudta Bakos mtárs- nő beszerezni ebben a szoron­gatott világban, na de ez mel­lékes, ugylátszik ha akar az ember sok mindent lehet csi­nálni, bár sok ilyen ádozatkész mtársnőnk volna mint Bakos mtársnő, akire igazán büszke lehet a férje, mert ő nem csak ezen a téren önfeláldozó, ha­nem az agitáció terén is, ott van a férjével együtt, ahol a ! munka van, pedig már rájuk­férne a pihenés az ő korukban már igazán nyugdíjban kellene, hogy eltöltsék a hátralevő évei­ket, de ők látják, hogy szükség van rájuk és továbbra is a poszton maradnak. Sok erőt és - egészséget kívánunk mindket- : tőjüknek a további kitartáshoz, j A vacsora végeztével e sorok i írója arra kérte a jelenlevőket, ! hogy ne feledkezzenek meg a | Bérmunkásról sem, melynek , volt is foganatja, mert rövide- | sen 28 dollárt raktak az asz­talra, melyért köszönetét mond­tam a Bérmunkás nevében, az­után tovább folyt a társalgás a , késő esti órákig, mig lassan, ! nehezen hagytuk el Bakosék , vendégszerető házát. A. A. BÉRMUNKÁS 1943. április 17. Közös Mulatság Chicagóban 2 oldal A világ-reakció a Szovjet ellen

Next

/
Thumbnails
Contents