Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-04-10 / 1262. szám
t '»ídaj BÉRMUNKÁS 1943. április 10. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG A RAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ......................$2.00 ./ne Year .......................$2.00 Félévre .......................... 1-00 Six Months ................... 1.00 Egyes szám ára ......... 5e Single Copy .............— 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ----------- 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ____________Ohio under the Act of March, 3, 1879._______ Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD jogtalan intézkedés? (gb.) Az Egyesült Államok törvényhozó testületének mindkét háza megszavazta azon törvényjavaslatot, amely hatályon kívül helyezi Roosevelt elnöknek nagy fizetéseket korlátozó rendeletét. Mint ismeretes, Roosevelt a műit év október 3-án elnöki rendeletet adott ki, amely egyrészről megfagyasztotta az 5000 dolláron aluli fizetéseket, másrészről pedig megszabta, hogy a nagy fizetések maximuma, miután mindenféle adót kifizettek, évi 25,000 dollár legyen. A törvényhozók többsége úgy az alsó házban, mint a szenátusban úgy találták, hogy Roosevelt elnök visszaélt hivatalos hatalmával, amikor ezt a rendeletet, ILLETŐLEG ANNAK A MÁSODIK RÉSZÉT KIADTA. Mert az első rész ellen semmi kifogásuk sincs, sőt mindent elkövetnek, hogy a munkások fizetését még a fagyasztási pontnál is alább ejtsék. A demokrácia zászlaja alatt harcoló vezető államok szenátorai és kongressmanjei tehát kimondották, hogy az alacsony fizetések, — vagyis a munkásság fizetéseinek megfagyasztása és lenyomása törvényes és helyes eljárás, ellenben a nagyfizetések korlátozása hivatalos hatalommal való visszaélés. A kis fizetéseket korlátozó intézkedés közel 50 millió egyént érintett, legalább is ennyi embernek az életszínvonalát sülyesz- tette lejebb, amit állítólag a háború sikere tett szükségessé. A nagy fizetések korlátozása nem igen érint többet százezer embernél. De tekintettel arra, hogy 25 ezer dollárból, — mindenféle adók kifizetése után, még mindig igen magas színvonalon lehet élni, mégis az amerikai törvényhozókat annyira felháborítót-1 ta ezen nagy vagyonokkal rendelkező kisebbség érdekeinek a i megnyirbálása, hogy hónapokon át tartó propaganda után most csalárd módon érvényteleníteni akarják. Csalárd módon, mert nem jöttek ki vele nyíltan, hanem a legfurfangosabb módon egy másik törvényjavasalathoz, mint módositványt fűzték. A kormány kérte az állami adósságok határvonalának emelését, mert a háború újabb kölcsönöket tesz szükségessé. A Congress mindkét háza megszavazta a határvonal felemelését, de hozzáfűzték mint módositványt, hogy egyben Roosevelt elnöknek a nagy fizetések korlátozását célzó rendeleté érvénytelen legyen. Nem hisszük, hogy valaha a világon még akadt általános választási jog alapján megválasztott parlament, amely ennyire nyíltan, ennyire durván arcul merte volna vágni választóit. Mert ez a módositvány nyílt arculcsapása annak az ötven millió egyénnek, akik ezen honatyákat megválasztották. A parlamentárizmus csődjéről már évek óta hallunk. A parlamentárizmus ellenzői azzal érveinek, hogy a képviselők nem szolgálják a választók érdekeit, mert azok számos olyan réteget alkotnak, amelyeknek érdekei ellentétesek. A parlamentárizmus hívei azonban leintették az ilyen érvelést. Most maga az U.S. congress mutatta ki félre nem magyarázható módon, hogy csak a választók egy kis csoportjának, a nagy jövedelmekkel bíróknak az érdekeit akarja szolgálni. Nem a parlamentárizmus teoretikus ellenségei, hanem maguk a szenátorok és kongressmanek ábrándítják ki a dolgozó népet a parlmentárosdi huncutság áldásaiból. Amerikában még nem keletkeztek népmesék, legendák, csupán csak egy az észak-nyugati erdőirtó munkások között. Ez a legenda, mint például a magyar Kinizsi Pál, vagy Toldi Miklós, szintén egy nagyon erős emberről szól, aki Paul Bunyan nevet viselte és erdőirtó munkás volt. Ha dühbegurult, hát képes volt lövéstől kirántani a fát. És mint ilyen óriási erejű ember, játszi könnyűséggel irtotta ki az erdőket, száLitotta a fatönköket a fűrészhez, stb. A háború fokozott mennyiségű épületfát kíván. Már a múlt év elején nyilvánvaló lett, hogy épületfában nagy lesz a hiány, mert az erdőirtó munkásokat rosszul fizetik és azok nagyszámmal hagyták ott a munkát. Ezért a lumber tröszt kérésére a többi iparokat sok idővel megelőzőleg a munkásokat rendeletileg a munkához fagyasztották a fakitermelő iparban. Paul Bunyanék azonban szokva vannak a nagy hidegekhez és fel sem vették az állami fagyasztást. Jöttek-mentek éppen úgy, mint annak előtte, Az erdőirtó munkások negyed századdal ezelőtt nagy harcokat vívtak a munkáltatóikkal. A nyugati lumber bárók az ország legdurvább és Iegerőszakosabb kizsákmányolói voltak. És hogy velük szemben a Paul Bunyanok mégis jelentős sikereket értek el, csak szervezetüknek, az Industrial Workrs of the World ipari szervezetének köszönhették. A nagy ipari pangás elsősorban is az építkezést szüntette be, amit az ardőirtó ipar elzülése is követett. Csak az igazi Paul Bunyanok maradtak az erdős vidéken, akik másutt már nem is tudnak élni, annyira szeretik az erdőt, — de nem az erdő tulajdonosokat, a lumber bárókat. Paul Bnyanékat tehát nem lehetett befagyasztani. Mikor a termelés már ijesztően leesett, bizottságot küldtek ki a bajok megvizsgálására, mely a bérek felemelését és a jobb munkaviszonyok bvezetését ajánlotta. Ennek az uj irányelvnek a hirdetésére rendezik a washingtoni ünnepélyt. Propagandát akarnak csapni a más munkákra ment erdei munkások visszacsalására. Talán rájöttek, hogy Paul Bunyannal csak tisztességes hangon lehet beszélni, mert a fagyasztási rendeletnek oda se fütyül. Paul Bunyant nem lehet megfagyasztani. HALÁLBÜNTETÉS ÉS A NÁCI BÍRÁSKODÁS “Paul Bunyan” (gb.) A napokban különös ünnepségre készülnek az ország fővárosában. Donald M. Nelson, a War Production Board elnöke medáliákat fog kiosztani az erdőirtó munkások között, akiket erre a célra a nagy fatelepeken kiszemelnek. LONDON, márc. (ONA) — Hogy a nácik gyilkolnak, az köztudomású volt eddig is. De most a gyilkosságot beillesztették az ő “igazságszolgáltatási” rendjükbe. Egy berlini rádióközlés, mely a világszerte élő németeknek szólt, szinte eldicsekedett vele, hogy egy husz- esztendős német fiút kivégeztek appró lopásért, mig azért, hogy egy alkalommal megtagadta a munkát. Ez a kivégzés, a rádió közlés szerint mintája volt annak az igazságszolgáltatási “elv”-nek, amit Kurt Fer- dinánd Rothenberger, igazságügyi államtitkár hirdetett ki nemrégen és amit ő “a halálbüntetés megfelelő kezelésének” nevez. E kezelésnek célja, hogy a “birodalom német né- I pét válogatottan tisztán és j egészségesen tartsuk”. A ha- i lálbüntetésnek, a náci jogbölcsész szerint, nem kell az elkövetett bűncselekménnyel arányban lennie, hanem ki lehet mondani tekintettel a bűncselekményt elkövetőnek bizonyos osztályba való tartozása szerint is. Olvasás után, adja lapunkat más magyar kezébe! ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szaksei-vegeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet, a szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- siintessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL? ’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. ^Szervezés7' — /,Nevelés// — 77Felszabadufás77 Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága
