Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-04-03 / 1261. szám

)IÜH; BÉRMUNKÁS 1943. április 3. A természet erőinek megismerése Irta: BISCHOF JÓZSEF (Folytatás) A SZÉN, MINT FEKETE GYÉMÁNT Nincs még egy olyan ásvány- a vason kívül, mely olyan élet­bevágóan fontos szerepet ját­szik a kultúrában és a világ- gazdaság fejlődésében, továb­bá az - ember háztartásában mint a kőszén. Fekete gyé­mántnak is nevezik és pedig nemcsak azért, mert kémiai anyaga révén csakugyan rokon­ságban van evvel a drágakővel, hanem azért is, mert hasznos­sága valóban becsesebbé teszi minden drágakőnél. A hires gyémántmezők minden drága­köve sem ér fel Anglia szénte­lepeivel és az egyetlen Cartiff kikötő is több kincset hord szerte a világba, mint Golkon- da összes kincses bányái. És va­lóban áldása a természetnek, hogy a kőszenet a Föld történe­tének, illetőleg fejlődésének majdnem minden korszakában, tehát csaknem minden rétegé­ben megtaláljjuk. A legöregebb szenet, amelynek karbontartal­ma 90 százalékon felül van, an- tracitnek hívják, a karbonkoru szenet kőszénnek, a későbbieket fekete szénnek, a harmatkori­akat barnaszénnek, a legfiata- labbakat pedig lignitnek hív­ják. Leghatalmasabbak a kar­bonkori széntelepek Porosz-Szi­léziában, a mélyfúrások 6000 négyzetkilométeres terület alatt 70 méter vastag tiszta kőszén­réteget állapítottak meg. Sőt a paruschowitzi mélyfúrás még 2000 méter fölüli mélységben sem érte el a karbonlerakódás fenekét. Még nagyobbak Weszt- falia és Belgium kőszéntelepei, melyek között tiz négyszögmér- földes rétegek is vannak, de ezek mind eltörpülnek Anglia széngazdagsága mellett. A szi­getországban nem ritkák a 20- 30 négyszögmérföldes telepek sem és a Pendleton akna 1658 méter mélységből adja a 8000 kaloriás kitűnő antracitot. Az angol kormány kiszámitatta Nagy Brittania összes szén­mennyiségét és megállapította, hogy a jelenlegi évi fogyasztás mellett, még 400 évre való kőszene van. Amerikának szén­telepei evvel szemben szinte ki- merithetetlenek, a szénterüle­teket ugyanis Dana geológus 193 ezer négyszögmérföld­re becsüli, mig Anglia hatalmas széntermő vidéke 9000 négy­szögmérföld. Magyarországon szintén igen sok helyen fordul elő szén. Legjobb a Krasso-Szö- rény megyei Újbánya mellett ásott karbonkori szén, melynek 7500 kalóriája van. Fekete széntelepek vannak több helyen is. Leggazdagabbak harmatko­ri barna széntelepek. Nevezetes széntelep még a salgótarjáni is melyet 1848 óta müveinek. A szénnek különösen az úgyneve­zett zsíros vagy gázosszénnek a telepein veszélyes gáz fejlő­dik, melyet robbanélégnek vagy bányagáznak hívnak. Ez a szín­telen gáz, hasonlít ahhoz a mo­csárgázhoz, mely mocsarak fö­lött a növényi anyagok rotha­dásából keletkezik és ha bár­mily módon meggyulad, lidérc- tüz néven ismeretes a babonás népek előtt, mely kincseket sejt azokon a helyeken, ahol ez a bolygó fény táncol. A SZÉN MELLETT A PET­ROLEUM IS HELYET KAP Újabban a kőszenet, petróle­ummal kezdik pótolni, mely nagy hőfejlesztőképességénél fogva éppen úgy használható kazánok fűtésére, mint a kő­szén ,azonban drágább nála. A petróleumot vagy kőolajat már ősidők óta ismeri az ember. Herodot körülményesen leírja a tacinthusi nafta forrásokat. Plinius pedig a petroleum kuta­kat ismerteti a középkorban. Marco Polo úgy emlékszik meg Baku nafta forrásairól a Kas- pi tó partján: “Van ott egy igen bő forrás, amely annyi olajat ad, hogy akár száz ha­jót is meg lehetne rakni vele egyszerre. Ezzel az olajjal nem lehet főzni, hanem annál job­ban ég és vele kenik be a rühes tevéket is. A nép messziről jár ide ezért az olajért, amelynek sehol a világon nincsen párja.” Ezidő szerint az Egyesült Ál­lamok és a Kaspi to melléke a leggazdagabb petroleumterüle- tek, ha az ott tényleg nyert olaj mennyiségét tekintjük,, de Ga­licia és Románia petroleumvi- déke szintén világhírű. Ma már ezeken kívül roppant ki­terjedésű petrolejum medencék vannak Kínában, Szibériában, Kanadában, Mexikóban és Pe­ruban, amelyek mind várják mig rájuk kerül a sor és két­ségtelen, hogy ha majd még jobban megismerjük a földet, ismét újabb petroleum terüle­tekre akadunk. Marco Polo ide­jében, ahogy láttuk, “messze földről járt a nép” a petrole­um forrásokhoz, ma viszont a petroleum keresi föl a népeket sok ezer mérföldnyi távolság­ban is valamerre csak a kultú­ra és civilizáció otthonos. Mil­lió és millió hordó petroleum kerül forgalomba évente és na­gyon sok városban van már petroleum finomító is, mely több ezer kilométerről hozott nyersolajat megtisztítja és a motorjainkba benzint ad hajtó­erőnek. De mi is hát a petroleum és hogyan keletkezett a föd gyom­rában. Olyan kérdés, amelyre nincs pozitív felelet és a két föltevés közül, amely a petro­leum keletkezését megmagya­rázni törekszik, egyik sem tel­jesen elfogadható. Voltaképpen még azt sem döntötte el a tu­domány, hogy vegyi összeté­tel-e a petroleum, amely leszü- rődött és lepárlódott, mialatt a föld izzó állapotából lassanként lehűlt és megszilárdult, vagy pedig szerves anyag, mely nö­vényi és állati anyagok száza­dokig tartó kőolaj készletének határozott mennyisége-e, oly lezárt geológiai folyamat pro­duktuma, amely soha többé meg nem ismétlődik, vagy pe­dig a természet még egyre gyártja titkos műhelyeiben a föld alatt? Pedig ez is nagyon fontos körülmény, mert ha az első feltevés áll, akkor a petro- leummedencéket úgy kell te­kintenünk, mint roppant raktá­rakat, melyek ha kimértük be­lőle a kőolajat, éppen úgy nem érnek semmit, mint a kőszén- j telepek, melyekből kiszedtük a szenet. Ezekre a fontos kérdé­sekre nincs felelet, csak egy bi­zonyos, az, hogy a föld vala­mennyi korszakának össze geo­lógiai formájában előfordul a petroleum, de legdusabban ed­dig a sziluri képződményben, mellyel a kőszénkorszak kar- bontartalmu rétege szoros kap­csolatban áll. Azt mondhatjuk, hogy a modern petroleumipar voltaképpen csak 1859-ben kez­dődött, amikor Drake ezredes lefurta az első kutat a pennsyl­vaniai Tittusvilleben, azóta minden évben uj telepek nyíl­tak meg, Indiana Kentucky, Oklahoma, Kalifornia és más államokban. A világ eme óriá­si vagyon forrása, melyet a természet úgyszólván ingyen ajándékozott az emberiségnek! Hogy egy csoport haszni ja ki azért nem a természet okolha­tó, hanem maga az emberi tár­sadalom, amely igazságtalansá­gon és egyenlőtlenségen alap­szik. Európa és Ázsia ősrégi sir- halmaiban, oltárhelyein és más helyeken is találtak rézből ké­szült baltákat, kalapácsokat, tőröket, nyílhegyeket, a törté­nelem előtti idők kultúrájának emlék jeleit. Magyarországban nem ritkák az ilyen vörösréz leletek, majdnem minden mú­zeum őriz belőlük néhányat. Ä nemzeti muzeum régiségtárá­ban pedig több történelem előt­ti rézfegyver van mint Európa többi múzeumaiban együttvé­ve. Abból, hogy magyar nevét elődeink még az őshazából hoz­ták, nyilvánvaló, hogy már ott is ismerték ezt a fémet. Tiszta állapotában szép rózsaszínű, de csakhamar sötétedik, barnás vörös lesz, mig huzamosabb idő múlva megfeketedik, a felülete oxidálódik, vagyis megrozsdá­sodik. A vasnál súlyosabb, hi­degen és melegen egyformán jól nyújtható és mivel igen nagy a vezetőképessége, napról napra emelkedik fogyasztása az elektromos iparban. A rezet igen sokféleképen használják és pedig nemcsak tiszta fém állapotában, mint pénzt, lemez és drótot, hanem ónnal és hor­gannyal ötvözve is, mint bron­zot és sárgarezet végre még ezüsttel és arannyal ötvözve ékszernek is földolgozzák. (Folytatjuk) Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrulát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe? ÖRÖKBEFOGADÁSI JÁRVÁNY NÉMETORSZÁGBAN BERN, márc. (ONA) — Ide érkezett német lapokból kide­rül, hogy rendeletet kellett ki­adni, amely szerint csak olyan fiatalabb nők és idősebb korú házaspárok mentesek az újabb munkaszolgálati kötelezettségek alól, akik apró gyermekeiket még 1942. december 31-ike előtt fogadták örökbe. Kiderült ugyanis, hogy Németország­ban valóságos örökbefogadási láz ütött ki, amióta a szigorí­tott munkakötelezettségi ren­deletek érvénybe léptek. A ren­deletek ugyanis kimondják, hogy ha fiatalabb asszonyok, vagy idősebb korban házaspár­nak is, hat évesnél kisebb gyer­mekei volnának otthon, akkor azok mentesek az újabb mun­kakötelezettségek alól. Előke­lő fiatal nők és jobbmodu idő­sebb házaspárok tehát minden áron gyermekeket igyekeztek örökbe fogadni, hogy ne vezé­nyeljék ki őket honvédő mun­kára a náci német otthoni fronton. A dologra úgy jöttek rá, hogy egyszerre csak a la­pok tele voltak hirdetésekkel, melyben családok ajánlkoztak, hogy hat évnél kisebb gyerme­keket kívánnak örökbe fogad­ni és esküdöztek, milyen jó dol­guk lesz náluk a kisdedeknek. Sokan még pénzt és egyéb elő­nyöket is ajánlottak az édes­szülőknek, ha átengedik nekik a kicsinyeiket. Egyik nyugat­német napilap egyetlen számá­ban 17 ilyen hirdetés volt ol­vasható. LENGYEL HALÁLTÁBOR LONDON, márc. (ONA) — A lengyel kormány értesülése szerint, Majdanok-ben, Lengyel- országban van egy náci kínzó­tábor, melyben naponta kétszáz ember leli halálát. Többnyire kiütéses tífuszban pusztulnak el, mert a táborban állandóan 80,000 ember van összezsúfol­va, rettenetes állapotok között. Az áldozatok mennyisége azon­ban még növekedni fog, mert újabban egyre több embert ci­pelnek el a városokból ilyen ha­láltelepekre. az építő gardába 1942-1943-ra A. Alakszay, Los. Ang. .. 5.00 F. Bleier, Bridgeport .... 2.50 J. Buzay, Cleveland ........ 8.00 G. Barcza, Bridgeport .... 12.00 Id. P. Csorba, New York 6.00 J. Deák, Akron .............. 1.00 M. Danka, Cleveland ..... 10.00 L. Decsi, Akron .............. 7.00 St. Detky, Phila .............. 3.00 J. Dushek, Nutle ............ 7.00 J .Engli, Cleveland ........ 14.00 J. Farkas, Akron ............ 10.00 L. Fishbein, New York .. 7.00 J. Fodor, Cuy. Falls ........ 12.00 L. Gáncs, Caroline ........ 12.00 J. Geréb, Cleveland ........ 9.00 E. J. Havel, Garfield .... 6.00 P. Hering, Buffalo .......... 1.00 St. Hornyák, Phila 2.00 S. Kisák, New York ........ 8.00 J. Kollár, Cleveland ........ 4.00 E. Kovách, Cleveland .... 4.00 J. Kozsány, Saratoga .. 12.00 A. Lelkó, Pittsburgh ..... 7.00 L. Lefkovits, Cleveland 7.00 J. Mogor, New York ...... 12.00 A. Molnár, Cleveland .... 7.00 J. Policsányi, Triadelphia 5.00 J. Pataki, New York ...... 3.00 J. Pika, Turtle Creek .... 8.00 P. Pika, Chicago ............ 8.00 L. Rost, Phila ................ 3.00 M. Stefankó, New York 8.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 4.00 A. Székely, Cleveland .... 6.00 G. Wiener, New York .. 5.00 H. Varjú, Chicago ......... 5.00 J. Vizi, Akron ................ 12.00 J. Weidinger, Manayunk 1.50 J. Zára, Chicago .............. 9.00

Next

/
Thumbnails
Contents