Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-04-03 / 1261. szám

1943. április 3. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN-----------------------------(gb) ROVATA----------------------------­KATONA LÁTOGATÓK Mostanában elég gyakran egyenruhás látogatókat is ka­punk a gyárban, akiket a mun­kások barátságosan, keresztne­vükön szólítva fogadnak. Mert a látogatók azon bevonult ka­tonák közül kerülnek ki, akik itt dolgoztak és hazajöttek sza­badságra. Ilyenkor a legtöbbje benéz a gyárba is, ha másért nem ,hát azért, hogy megmu­tassa, hogyan áll rajta az egyenruha. És miután ebből a gyárból már közel 400 munkás vonult be a haderőbe, igy elég sok ilyen látogatónk akad. A sza­badságolt katona természete­sen leginkább annál a “gang”- nél állapodik meg, amelyben dolgozott. Leparoláznak vele, feldicsérik, hogy milyen jól néz ki, (ami a legtöbb esetben igaz) hogy milyen jót tett neki a katona élet, (ami majd elválik a végén) és végre megkérdik, hogyan tetszik nek a katonás­kodás. A héten a mi csoportunk is kapott egy ilyen katona láto­gatót, akivel több mint féléven át én is együtt dolgoztam. De azonkívül még külön is igen nagy barátságban voltam vele, mert reggelenként együtt vá­rakoztunk a villamosra és aki ismeri a clevelandi villamos közlekedést, az tudja, hogy a várakozók elég időt nyernek nemcsak a saját, de az egész családjuk történetének elmon­dására. Ez a látogatás akkoriban történt, amikor a lapok nagyon sokat foglalkoztak Rickenbac- ker kapitány munkásellenes ki­rohanásaival. Mint az olvasó emlékezni fog, ez a nemzeti hős azt mondotta, hogy a há­borúból hazatérő katonáknak joguk legyen union műhelyek­ben munkát kapni anélkül, hogy belépnének a szervezetbe. Megkérdeztem hát Jacket, hogy ők, — már mint a kato- nk, mit szólnak a nemzeti hős kirohanásaihoz ? Legyintett a kezével, majd igy szólt: “Nincs nekünk időnk ilyesmikkel fog­lalkozni”. Igaz, ez a Jack tudo­másom szerint nem volt valami aktiv unionista. Tagja volt ugyan az unionnak, mint mind­annyian, de a gyűlésekre nem járt és általában úgy tartotta, hogy a szervezet meglesz az ő közreműködése nélkül is. így nem lepett meg a válasza és még az sem lepett volna meg, ha az egész ügyről mit sem tu­dott volna. ITT VAN A NAGY BAJ És éppen ebben van a nagy baj. Mert ha az olyan katonák nem törődnek az unionok elle­ni támadásokkal, akik a civil életben szervezett munkások voltak, akkor még kevesebbet várhatunk azoktól, akik nem tartoztak szervezetbe, hanem éppen ellenkezőleg, munkáselle­nes intézmények befolyása alatt álltak. Az ilyen katonák alkal­masak arra, hogy munkáselle­nes akciókra felhasználják őket. így volt ez az első világ­háború után is, amikor a haza­tért katonákból megalakították az American Legion nevű, ki­mondottan fasizta szervezetet, amelyet az American Civil Li­berties Union évi jelentései mint “az amerikai polgár jo­gok No. 1 (vezető) ellenségei” tüntették fel. A Legion egyes csoportjának és tagjainak a szabadságjogok ellen elköve­tett merényleteit hasábokon sem lehetne felsorolni. Csak 1920-ban ötvenen felüli tör­vényellenes cselekedetet követ­tek el. Persze, a nagytőkések pén­zén szervezték meg. Számos kongresszusi vizsgáló bizottság előtt tett vallomások bizonyít­ják ezt. William Cellerman, a Columbia egyetem tanára és mások is könyvekben, avagy terjedelmes cikksorozatokban ismertették az American Légi­onra vonatkozó adatokat, ame­lyekből meg lehet állapítani, hogy ezt a szervezetet a nagy­tőkések ügynökei hívták életre. A kezdeményező munkához szükséges negyedmillió dollárt a Swift & Co. huströszt hiva­talos levélpapírján irt gyűjtő- iveken szedték össze. Bevezeté­sül többek között ezt írják: “Nagy érdeklődéssel kisérjük a Legion megalakítását, mert végeredményében segíteni fog a radikalizmus visszaszorításá­ban.” Természetesen az ilyen em­berek radikalizmusnak nevez­nek mindent, ami a tőkések profitját veszélyezteti. A Legi­on az ultra hazafiság jelszava alatt igyekezett meggátolni a szólás szabadságai, a gyüleke­zési szabadságot, megtámadta a munkásszervezetek helyisége­it, elégettek nekik nem tetsző könyveket és számos esetben aktuális sztrájktörőkké lettek. FASIZTA SZERVEZET Az American Legion vezetői egészen az utóbbi időkig nem is tagadták hanem inkább büsz­kén kérkedtek azzal, hogy ők amerikai fasizták. Scripps-Ho- ward újságok — amelyek akkor még a liberális Scripps vezeté­se alatt álltak — 1922 decem­ber 9-én a Legion akkori pa­rancsnokával, Alvin M. Owsley ezredessel folytatott interv jut közölték, amelyben a parancs­nok ilyen kijelentéseket tett: “Ha szükség lesz rá, akkor az American Legion éppenügy megvédi ennek az országnak az intézményeit, mint a fasiz­Közös Mulatság Chicagóban Az I.W.W. chicagói csoportjai előkészületet tettek MÁJUS ELSEJÉNEK méltó megünneplésére. Az esemény május 1-én, szombaton este lesz a 333 W. North Ave. helyiségben. Angol, magyar és finn szónokok fogják május elseje jelen­tőségét ismertetni. Változatos műsor és utána tánc. Belépti dij 25 cent. Az ünnepély jövedelme az I.W.W. — Industrial Worker, Industrialist és Bérmunkás — lapok támogatását szolgálja. Ezúton is felhívjuk olvasóink figyelmét e különleges ese­ményre. ták megoltalmazták Olaszor­szágban a destruktivok ellen. Ha az idő elérkezik, akkor a Legion nem fog habozni, hogy a dolgokat a saját kezébe ve­gye és harcoljon a vörösek el­len éppenügy, mint az olasz fasizta szervezet tette. Ne fe­ledjük, hogy ami a fasizta szer­vezet Olaszországnak, ugyanaz az American Legion Ameriká­nak. És Mussolini, az uj mi­niszterelnök is ennek a szerve­zetnek volt a parancsnoka.” Egyébiránt Mussolini iránti nagy hódolatuk határt nem is­mert. Minden évi nagygyűlésü­kön meghívták a Rasztor olaj as vitézt, hogy bámulatukat sze­mélyesen is ki tudják fejezni. Számos delegációt küldtek Ró­mába ,amelyek hazatérve nem tudott kifogyni a Mussolini di­cséretből. A Bostonban tartott 1930-as konvención munkás de­legátusok tiltakoztak a Musso­lini invitálása ellen. Az invitá­lás azonban ennek dacára is tovább folyt és végre 1935-ben Wm. E. Easterwood alparancs- nok ajánlatára a Chicagóban tartott konvenció Mussolinit disztagjává választotta. Csak pár hónap múltán derült ki az, hogy a Legion alapszabályai nem ismernek el disztagokat. így esett el Mussolini attól, hogy arcképét aranyrámás ke­retekben őrizzék az American Legion helyiségeiben. Most igen szép látvány volna. Nem egy ilyen kis rovat, de akár száz ilyen újság, mint ez a lapszám is kevés lenne a Le­gion által elkövetett gazságok felsorolására. A kérdés most már az, hogy képesek lesznek-e ezt megismételni a jelen hábo­rúból hazatérő katonákkal? Fel lehet-e majd őket is úgy hasz­nálni, a saját szüleik, testvére­ik és rokonaik ellen, mint az első világháború veteránjait? Reméljük, hogy nem. Azon­ban ha a katonák között na­gyon sok akad olyan, mint az én Jack barátom, akkor bizony megeshetik. Azért mondottam, hogy nagy baj az, ha az ilyes­mivel a mundérba bujtatott szervezett munkás nem törő­dik. Bizony törődnie kell vele. Beszélnie kell a dolgokról ka­tona társaival, hogy ne hagy­ják magukat félrevezetni a nagytőke olyan bérencei vagy képviselői által, mint Ricken- backer, a profitharácsoló nem-; zeti hős. És az unionok is igen nagy hibát követnek el, ha a kato­náknak vitt tagjaikkal megsza­kítanak minden összeköttetést. Valami módon időközönként értesíteni kellene őket az uni­on ellenes támadásokról Ha rajtam állna, akkor minden katona kezébe adnám az American Legion történetét. Ennél oktatóbb írást aligha tudnának készíteni. OLASZNAK SEM SZABAD ZSIDÓVAL EGY ASZTAL­HOZ ÜLNI BERN, márc. (ONA) — A “Popolo di Roma” ideérkezett száma Írja, hogy 14 fasiz- tát kizártak a pártból, mert egy velencei vendéglőben egy asztalnál ebédeltek zsidókkal. A kizártak “nem ' tanúsítottak kellő fasizta magatartást”. A vendéglőt pedig, ahol ez a ször­nyűség megtörténhetett, bezár­ták, nehogy a most már két­ségtelenül lángra lobbanó fasiz­ta felháborodás kárt tegyen benne. A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek az 1942—43-ik évre: Mrs. Alakszay, Los. A. 11.00 Mrs. J. Bischof, Akron .. 12.00 Mrs. J. Bodnár, Birdgep. 5.00 Mrs. J. Deák, Akron ...... 12.00 Mrs. G. Deme, Akron .... 12.00 Mrs. L. Decsi, Akron ...... 5.00 Mrs. St. Detky, Phila ..J 3.00 Mrs. M. Danka, Cleve. .. 10.00 Kath. Estergall, Clev....... 4.00 Mrs.özv.J. Farkas, Akron 12.00 Mrs.Ifj. J. Farkas, Akron 12.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .... 12.00 Mrs J. Feczkó, N. Y...... 12.00 Mrs. J. Fodor, C. Falls.... 12.00 Mrs. L. Gáncs, Carolina 12.00 R. Kurovszky, Copeland 5.00 Mrs. P. Kern, Akron ...... 12.00 Mrs. E. Kovách, Clev*. .. 7.00 Anna Kovách, Detroit .... 7.00 Mrs. J. Kollár Cleveland 7.00 Mrs. Kozsány, Saratoga 12.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. 6.00 Mrs. Lefkovits, Cleve. .. 9.00 Mary Mayer, Phila ........ 9.00 Mrs. A. Molnár, Cleveland 12.00 Mrs. G. Rauch, Akron .... 7.00 Mrs. D. Rosenthal, Phila. 1.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 12.00 Mrs. Török, Atl. City .... 10.00 ! Mrs. J. Visi, Lincoln Park 12.00 I Mrs. J. Vizi, Akron ........ 12.00 Mrs. J. Zára, Chicago .... 12.00 IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése |

Next

/
Thumbnails
Contents