Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-09-19 / 1233. szám
1942. szeptember 19. BÉRMUNKÁS 3 oldal Nem vitatkozom... MUNKA KÖZBEN---------------------------(gb) ROVATA--------------------------‘JINGO” SZELLEM Úgy olvastam az újságokban, hogy ebben az évben a szokástól eltérőleg az amerikai munkásság nem parádékkal, hanem a munka folytatásával ünnepelte meg a Labor Day napját. Nem tudom, hogy másfelé mennyiben volt igy, de itt, Cle- velandon csaknem minden gyár szünetet tartott. Sőt már jó előzőleg hirdették, hogy a munkásság nagy felvonulást fog tartani és azonkívül nagy propagandát fejtettek ki arra, hogy a munkástömegek zsúfolásig töltsék meg a városi Auditóriumot, ahol a háborús termelési direktor, Dórjaid M. Nelson tartott beszédet hozzájuk. így hát a mi gyárunk is szünetelt és elmentem megnézni a nagy parádét, meghallgattam Nelsont meg a többi szónokokat s ennek következtében a mai rovatot a Labor Day napján szerzett tapasztalataimnak szentelem, már csak azért is, mert láttam valami olyasmit, amire fel akarom hívni e rovat olvasóinak figyelmét. Miután a délelőtt az országos konvencióról hazatérő vidéki munkástársainktól való bucsuz- gatással telt el, a nagy pará- ' dénak csak a legvégső kis far- kacskáját láttam, de az is elég volt ahoz, hogy megállapítsam, miszerint ez a nagy, állítólagos “munkás” ünnep sem volt mentes a “jingó” szellemtől. A dzsingo szellem — mert igy ejtik ki angolul a jingo szót — nem olyan szembeszökő most, mint az első világháborúnál volt, de azért a figyelmes szemlélő elég gyakran találkozik vele. A dzsingoizmus lényege a hazafiasság álcája alatti önreklámirozás, vagy haszon keresés. A dzsingoizmus sokféle árnyalatban jelentkezik, a finom, alig észrevehető sejte- téstől kezdve fel a legdurvább, szinte sértő orditozásig. Az átlagos embernek, aki megszokta már a nagy reklamirozást, egy kicsit nehéz megmagyarázni «a dzsingoizmus lényegét. A múlt háború alkalmával a new yorki Vannamaker Co. jött a segítségemre ebben a dologban, amikor kiadott egy kis röpcédulát, amelyen a szélben lobogó amerikai zászló szép festményét mutatta be. A kitűnő technikai kivitelű, gyönyörűen színezett | kép alatt aztán ilyesmit olvashattunk. (Megjegyzem, ma már csak nagyon homályosan emlékszem a szavakra. Magát a röplapot a pár évvel ezelőtt elhunyt Szabados Zádor, akinek akkor 1916-ban megmutattam, valóságosan elkönyörögte tőlem.) “Ez a mi zászlónk, az amerikai nemzet zászlaja. Ezzel győztünk Bunker Hillnél, Gat» | tesburgnál ... És vezetett ben- l nünket a forradalmi háborúban, a Polgárháborúban, a Spanyol háborúban ... Az ára csak $3.98. Még van 2000 darab belőle, amelyeket csütörtök délután a rendes öt dollár ár helyett potom három dollár és 98 centért adunk az amerikai hazafias vásárló közönségnek . . .” Nos, aki ezt a képet megnézte és az aláírást elolvasta, annak nem kellett tovább magyarázni, hogy mi a dzsingoizmus. Az itteni nagy felvonuláson látott dzsingoizmus ugyan nem volt ennyire durva, de azért elég szembeötlő volt, mert a különböző “float”-ok, (valamit ábrázoló módon kidiszitett automobilok) a hazafias jelszavak mellett azt is hirdették, hogy ez vagy az a cég miféle áru gyártásának a kiváló mestere. Sőt nem szégyenlem bevallani, hogy a dzsingoizmus szelleme átragadt a szakszervezeti veztőkre is, akik a hazafias demonstrációt az ő szakmai képességük hirdetésére igyekeztek- kihasználni, mert azon táblák, amelyek azt hirdették, hogy a Cornblum Company, vagy a Keynee Company milyen nagyszerű árukat tudnak szállítani, szellemben nem különböztek azon feliratoktól, amelyekből megtudtuk, hogy az Amalgamated Clothing Workers unionban találjuk a legjobb szabókat, vagy a festő unionban a legjobb festőket, stb. Cornblum, Keynee meg a többiek azért aggatták ki azokat a táblákat, mert szeretnének több árut eladni, több profitot keresni és nem azért, mert jó hazafiak, akik a háború győzelmét veretnék. Ugyanezt szuggerálták a unionoknak hasonló izü feliratai is, mert ezek is csak a bószoknak szóltak, hogy a munkásaikat a szóban forgó szervezetekből vegyék. Természetesen semmi kifogásom sincs az- ilyen hirdetés ellen, ha azt nyíltan a cél érdekében teszik. Azonban amikor az ily hirdetést elbújtatva, hazafias szólamok által alátámasztva, hazafias cécó közepette adják be, nálam a hányá- si ingert idézi elő. Lehet, hogy más emberek nem ilyen finyásak, de én úgy vagyok a dzsingoizmussal, mint a «zénalázban szenvedők egyes vadvirágok porzóival, hogy mihelyt belehelnek belőle, hát trüsszögés fogja el őket. Az orvosok már ki is találtak egy műszót ezekhek a jelzésére. Azt mondják, hogy az illető “allergic” a ragweed, a goldenrod vagy más vadvirágok porzójának. Azért mondja aztán a szénalázas egyén, hogy “I am allergic to ragweed”, stb. ...os, Minden szabadságra törekvő egy szebb, egy boldogabb emberi társadalmat óhajtó polgár, a munkásosztály felszabadulásáért küzdő öntudatos munkás, Hitler legfőbb bünéül ézideig azt hozta fel, hogy: Széjjel rombolta a munkásszervezeteket, meggyilkoltatta, koncentrációs táborba, börtönbe záratta a munkásvezetőket és a radikális munkásoknak elvette nemcsak a szabadság jogaikat, hanem még a szabad költözkö- dési jogaikat is, ipari jobbágyokká sülyesztette őket, nyomort és szenvedést okozva oly mértékben, amilyent a történelem nem ismert. A megszámlálhatatlan bűnei között ennek a mániákus vérebnek ezeket tartottuk a legsúlyosabbnak. Most egy cikk jelent meg “Válasz és Álláspont” cim alatt a Bérmunkásban amely ezeket a bűnöket, erénynek mondja, amiért minden öntudatos munkás elátkozza, azért a cikk írója “szégyenpirral az arcán” az elismerés pálmáját nyújtsa Hitler felé. Ha van valami ami érthetetlenné teszi ezt az állításokat az az, hogy azokat egy olyan munkás irta, aki a szép hosszú életét egészen az önfeláldozásig a munkásmozgalom szélső baloldalán töltötte el, agitálva, tanítva, harcolva a munkásság, jogaiért, szabadságáért, felszabadulásáért önzetlenül, becsületesen, sokszor nagy áldozatokat hozva. Érthetetlen, megfejthetetlen előttem ezért a cikk, amely homlok egyenest ellentétben van az egész múltjával, gondolkozásával. Érthetetlen előttem az is, hogy a szerkesztőnk éppen a cik Írójának az érdekében mielőtt azt leadta, nem küldötte vissza figyelmeztetve arra amit leirt. Mi hivei vagyunk a szabadság- jogok teljességének egészen addig, amig az az egyénre vagy a közösségre nem veszélyes. Ez a cikk nem a közösségre, hanem az írójára veszélyes és ezért nem lett volna a Bérmunkás által gyakorolt szólásszabadságon sérelem, ha átnézés végett visszaküldetett volna, vagy egyáltalán meg sem jelent volna. , De megjelent és a szó elrepül, de az irás megmarad és kell, hogy minden olvasó előtt állandóan ott is legyen ez a cikk, mint egy elriasztó példája annak, hogy miként zavarhatják meg a gondolkodását valakinek, ha az nem vigyáz a hihetetlen ravaszsággal megteremtett hitleri propaganda áligazságaira, vagy pedig zavart fejű látogatók zagy vaságaira, hát azt látom, hogy nekem is igy kell befejezni a mai rovatot. “I am allergic to jingoism!” mert az elméletet erről a két helyről ismerjük ezideig. Nem vitatkozom, ezzel az elmélettel, mert sértés volna a Bérmunkás olvasó táborára, ha ezt tenném. Mindenki aki az IWW tanításait olvasta jól tudja azt, hogy az ott felemlített hitleri érdemek, a legnagyobb bűnök. Én hiszem és remélem, hogy maga a cikk Írója is nagyon rövid időn belül belássa a tévedését és a régi harcos múltjához méltóan visszavonja azokat. (K.E.) (Legalább 50 tagot szerezzünk az építő gárdába.) A kis jegyek eladásában segédkeztek: Detroitban Kovács- né 3.00, Visiék 7.69, Mácsay 2.50, Blaskó 2.50, ~ Toldi 2.50, Sike 12.75. New York Feczkó 5.00, Kisák 3.25, Rothbergh 3.25, Gajdosné 2.50, Haaszné 2.50 ,Fishbein 2.50, Németh 2.50, Mrs. Becker 2.5Ö, G. Wiener 2.50. Cleveland Mrs. Takács 15.00, Lefkovits 3.25, Horváth 5.50, Daqka 2.50, Kozsár 2.50, Barcsa 10.00, Pék 3.25, Mrs. Mi- hálkó 1.12, E. Varga 1.84, J. Kovács 5.00, Birtalan 2.50, Székely 3.25, J. Varga 2.50, B. Farkas 3.64, Nehéz 3.25, J. Body 3.00, A Wassie 2.50, F. Szabó 2.50, M. Pilcsuk 2.50, J. Király 2.50. Ceveland west 51.79, Buffalo A. Bolla 2.50, P. Wandracskó 3.00, H. Pfaff 3.25, P. Hering 5.00, Akron 34.83, Philadelphia 24.52, Pittsburgh A. Kucher 10.00, Simko 10.00, Lelkó 5.00, Magyar Otthon Coraopolis 7.50, Varga 2.50, Nagy 2.50, Kutasy 2.50, J. Pika 2.50, M. Mihályi 2.50, Mrs. Schimp 2.50, A. Bálint 2.50, Chicago 92.50, Garfield 10.00, Triadelphia 22.50, So. Bend Irma Phillips 5.00,. Mindenkinek köszönetét mond a lapbizottság. az építő gárdába 1942-1943-ra J. Geréb, Cleveland ....... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .. 1.00 P. Hering, Buffalo ........ 1.00 E. Kovách, Ceveland ..... 1.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 1.00 I. Farkas, Akron ........... 1.00 A. Székely, Cleveland .... 1.00 J. Kollár, Cleveland ....... 1.00 J. Vizi, Akron ............... 1.00 J. Zára, Chicago ............. 1.00 H. Varjú, Chicago ....... 1.00 A. Lelkó, Pittsburgh .... 1.00 L. Fischbein, New York 1.00 J. Engli, Cleveland ....... 1.00 J. Pika, Turtle Creek .... 1.00 P. Pika, Chicago ........... 1.00 J. Buzay, Cleveland ....... 1.00 A. Molnár, Cleveland .... 1.00 M. Danka, Cleveland .... 1.00 IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
