Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-08-08 / 1227. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1942 augusztus 8. Válasz és álláspont amelyben az értesítés megjelenik. Tisztelettel Elmer Davis. Az utóbbi pár hónapban a különböző háborús irodák naponként számos értesítést küldenek a lapokhoz, amelyekből a szerkesztők felhasználják azt» amit jónak látnak és amire helyük van. Ilyen kisérő leveMint látjuk, a sajtó értesítés két részből áll. A magja, vagyis a fontosabb rész Sumner Welles, helyettes külügyi államtitkár levele bizonyos zsidó munkás bizottsághoz, amely bizottság valószínűleg szintén kérdést intézett arravonatko- zólag, hogy a külügyi hivatal támogatja-e a “Független Magyarországért” mozgalmat ? Welles leszögezi,hogy ez a mozgalom nem élvezi a kormány “félhivattalos áldását”, sem STEIDEL PISTA és nótás rádió zenekara fogja a zenét szolgáltatni a bedfordi KALO farmon AUGUSZTUS 9-én tartandó PIKNIKEN, amely találkozója lesz Akron és Cleveland Bérmunkás olvasóinak. A szabad tűzön készített gulyás, hamburger, kolbász és az elmaradhatatlan wieners föl- szolgálásával fogják asszonyaink -az éheseket kielégíteni. A bárén is hütve lesz, amit csak kíván. Már három piknikünket majd nem eláztatta az eső, reméljük hogy ezúttal az idő is kedvezni fog és olvasóink, valamint lapunk barátjai ott lesznek augusztus 9-én a Kalo Farmon. ÚTIRÁNY: a rout 8, a bedfordi Forbes Roadig, ott balra hajtani. Táblák jelzik a Kalo Farmot. Akiknek nincs kocsijuk azok nevében felkértük olvasóinkat, hogy a Buckeye Road és 130- ik utcánál figyeljék az ott várakozókat és ha van helyük, egy Bérmunkás felmutatásával jelezzék, hogy felveszik őket. De a bizottság is intézkedett, hogy 11 és 12 órák között autók lesznek, amelyek felveszik az ott várakozókat. let azonban egyikkel sem küldenek. Ez mutatja, hogy erre a nyilatkozatra különös súlyt helyez az “Office of War Information” hivatal. Ennak ki- mutatkozására közöltük le a kisérő-levelet is. Egyébiránt maga a sajtó értesítés a következő: Aláírás: Sumner Welles, külügyminiszteri államtitkár Külügyminisztérium Washington, D. C. pedig a' “hallgatólagos jóváhagyását”, amivel Eckhardték állandóan dicsekedtek. Az értesítés első- része az Office of War Information hivatal (tehát Elmer Davis) bevezető sorai a Welles leveléhez. Ebben az a nagyon fontos, hogy amig Welles csak a “Független Magyarországért” mozgalmat említi meg, Elmer Davis megnevezi nemcsak Eckhardt Tibort, de az Amerikai Magyar Szövetséget is. Ezzel nyíltan rájuk süti a hazugság bélyegét. Valóban ideje, hogy a külügyi hivatal és az Office of War Information kijöttek ezzel a nyilatkozattal, amely jó leckéül szolgálhat az amerikai magyarságnak. De reméljük, hogy egyben ez a nyilatkozat azt is jelenti, hogy az amerikai magyar náci vezéreknek el kell tűnni az amerikai magyar közéletből. AZ ÉPÍTŐ GÁRDÁBA BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield...... 6.00 J. Kollár, Cleveland....... 12.00 Jos. Geréb; Cleveland 12.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 M. Stefánkó, New York.... 6.00 J. Vizi, Akron................. 12.00 J. Farkas, Akron........ 12.00 J. Pataky, Brooklyn....... 8.00 J. Duschek, Nutley........ 12.00 M. Danka, Cleveland....... 7.00 A. Molnár, Cleveland.... 12.00 J. Kozsány, Saratoga..... 10.00 J. Horváth, Chicago...... 5.00 J. Zára, Chicago........... 5.00 IV. Három fejezetben tárgyaltam azt a kérdést, hogy a fejlődésnek eredméinye a nácizr mus. A negyedik fejezethez érve, még mindig a kérdés megválasztásánál tartunk. Minden intézmény gazdasági szükségleten alapszik. Ettől a szabálytól a nácizmus se mentes. Mi a fasiszmus és mi hozta létre? Mikazok a társadalmi szükségletek, melyek életre hívták? Milyen hivatással ruházta fel a történelem, ha már mint társadalmi szükséglet lépett az élet színpadára? Ezeket is szükséges tudni, mielőtt a kérdést megválaszolnánk, vagy meghatároznánk, ne csak úgy ráfogással, csak azért mert gyűlöljük. Ha valami történik, az nem azért történik igy vagy úgy, mert gyűlöljük, vagy nem szeretjük, hanem azért,mert máskép nem történhetik. Tehát vagy a történelmi szükségletek révén, vagy pedig erőszak alkalmazásával, vagy annak az igénybevételével, került hatalomra. Mert ha mint történelmi szükséglet került uralomra, a társadalom fejlődésének az eredménye a nácizmus. És igy áll a fenti mondás,hogy minden csak azért történik úgy mert máskép nem történhetik. A társadalom eme megnyilvánulására alkalmazva, erőszak hatalomra jutás nem létezik. A békekötés után a szövetséges hatalmak gyarmat politikai ellenőrzést kezdtek gyakorolni a levert központi országokban és igyekeztek a gazdasági ellenőrzést a kezükbe kaparitani. De mivel gyarmatositási politika csak egy teljesen iparnélküli és belső tőkétől teljesen mentes területen lehetséges, ennél az oknál fogva, mivel Németországnak nem csak ipara, de tőkéjei is voltak a gazdasági ellenőrzést nem lehetett gyakorolni. A politikai hatalmat a kezében tartó szociáldemokrata párt is teljes ^vazulusa lett a tőkéseknek. Intézkedtek ugyan de csak úgy madzagon rángató báb módjára. Bármennyire is próbáltak a tőkések kedvében járni, nem voltak képesek a kegyüket megnyerni. A tőkések nem felejtették el azokat a sztrájkokat, amiket aj szocialista pártvezérek a szakszervezeti vezérekkel egyetemben vezettek ellenük. És ennél az oknál fogva, amikor csak szerét tehették bosszút álltak a tőkések. Most is ez egy nagyszerű alkalomnak kínálkozott, ki is használták. Ha a pártvezérek a választási kampányban a munkásoknak tett ígéretet csak egy bizonyos mértékben is beváltották volna, annyi bizonyos, hogy ha nem is teljesen, de az ipari demokráciát megközelítő rendszer alatt élne a német munkásság. A politikai forradalom volt az elvesztett háború után Németország munkássága győzelme. Győzött a demokrácia! Hatalomra jutott a szocialista párt! Megkezdődött az adminisztrálás uj formában, ami abban nyilvánult meg, hogy a tőkét a tőkésekkel egyetemben kezdték likvidálni. Persze ez csak a programjuk volt. A likvodálást kivásárlással és a hatalom fokozatos rtiegnyirbá- lásával akarták elérni és igy a tőkéseket alárendeltségbe juttatni. A kommunista párt pedig erőiszak .alkalmazásával nem csak alárendelté kívánta tenni a tőkéseket, hanem teljesen kiűzni az országból. Hogy mi történt, azt több leírásban ismertettük a Bérmunkás hasábjain. Ezen ellentétek harcokat szültek a két párt között, a harcok pedig a társadalmi szükségleteket változtatták meg. Mig a háború után a szocializmus volt a társadalmi szükséglet, addig most a nácizmus vált társadalmi szükségletté. A nácizmus eme sikeréhez a munkás tömegek frakció-harca nagyban hozzá járult. De ezt még mind kiheverhette volna, ha ugyan abban az időben amig a frakcióharcot folytatja, a gazdasági szervezetében össze gyűjtött erejét nem pocsékolja el. De ezt is könnyelműen tette. És igy, amikor Hitler a tőkések pénzén élelmezett és felruházott munkanélkülieket felvonultatta, az egész országban meg volt az ilyedelem a szervezett munkások között. A gazdasági leromlottság és az egymás közti harc annyira kimerítette az erőkészletet, hogy egy gazdasági harcnak a megindításához képtelenek voltak. Hitler legelőször a gazdasági szervezeteket« fasiszálta, csak azután vette az államhatalmat birtokába. Hogy még ez is sikerült, az annak tudható be, hogy a munkásság nem ismerte fel az osztály érdekét, az osztály szükségleteket. Most, mint eddig is hamis utón tévelygett. A munkásság nem tudja megérteni, nem csak a német, hanem az egész világ munkássága azt, hogy a társadalom formálásában ő a főszerepet tölti be és nem a nulla szerepét képviseli. így vagyunk annak a meghatározásában is, hogy fejlődésnek, vagy nem fejlődésnek eredménye-e a nácizmus. Ezt a vitát és meghatározást a történelem már sokszor megválaszolta, A kérdésnek a feltevése és vitatása a beheggedt sebek feltépésével egyenlő a társadalom megkínzott, megtépázott testén. A dolgozó milliók csontjaival kirakott és munkás vérrel és könnyel öntözött, fájdalommal szegélyezett az ut a kizsákmányolok diadal menetéhez. özvegyek, árvák sírása, jajgatásának nyöszörgése, bénák és rokkantak káromlása játsza ehhez összhangban az indulót és igy kisérik a pusztulás útjára, mert a fejlődésnek a menete ez. J. Bischof. Bár az időjelző szép vasárnapot jelent az Akron-Cleve- land MOST vasárnapi piknikjére, mégis készen vagyunk arra, hogy esó's időben is a Kalo farmon megtartjuk a Bérmunkás kirándulását. Julius 28, 1942 Welles külügyi államtitkár julius 23-án New Yorkban közzétett levelében kijelentette, hogy a “Független Magyarországért” nevezetű mozgalom sohasem élvezte az amerikai kormány “félhivatalos áldását” vagy “hallgatólagos jóváhagyását.” Welles levele válasz volt azokra a tiltakozásokra, amelyek Washingtonba érkeztek, amelyek szerint az Amerikai Magyar Szövetség és Eckhardt Tibor röpiratokban és nyilatkozatokban azt állították volna, hogy a mozgalmat az amerikai kormány támogatja. Welles levelének a szövege a következő: 1942. julius 14. Mr. Jacob Pat Jewish Labor Committee 175 East Broadway New York City Tisztelt Pat Ur! Megkaptam a “Független Magyarország” bizottságára vonatkozó julius 3-iki levelét. A minisztérium egész határozottan azon az állásponton van, hogy a szólásszabadság amerikai hagyományaihoz híven, sokan élvezik ez ország vendégszeretetét, de azért nem élvezik a kormánynak sem “félhivatalos áldását” sem “hallgatólagos jóváhagyását.” A minisztérium ez álláspontját, mindén kétséget kizáró módon ismételten leszögeztük.
