Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-12-26 / 1247. szám
2 oiaai BÉRMUNKÁS 1942. december 26. A természet erőinek megismerése Irta: BISCHOF JÓZSEF II. Fáradtságos útját a kultúra magaslatai felé valószínűleg tropikus, vagy legalább is meleg vidéken kezdte az ember. Olyan vidéken, ahol megtermett a bambusz, mert két bambuszdarab összedörzsölése a legkönnyebb s valószínűleg legelőbb fölfedezett módja is a tüzcsinálásnak. Ilyen tropikus, vagy sub-tropikus bambusz erdőben építhette föl kunyhóját az első ember a faágak között s e közben jött rá a vesszőfonásra, majd fadárdát hegyesi- tett, bambusz késekkel és vadászott az apróbb állatokra. És amint evvel egyidejűleg a birkát, a szarvasmarhát és különösen a lovat is megszliditet- ték a nagy ázsiai síkságokon, akkor ezek a nomád pásztorok is elkezdték a vándorlásaikat s azóta szüntelenül vándorolnak mind máig. És ez a sorsuk minörökké. Ebben a nagy átalakulásban az volt a fődolog, hogy az embernek most már nem kellett napról-napra nagy területeket portyázva bejárnia, hogy megszerezze mindennapi élelmét. Eltartotta a nyáj mellyel megtanult bánni, de viszont, a foglalkozás közössége több családot kényszeritett szövetségre s ezeknek többé-kevébbé meg kellett tanulniok a fegyelmet. A társadalmi életnek ez a változása roppant fontosságú volt az emberi nemre nézve, amihez képest a francia forradalom csak igen kis epizódja a világtörténelemnek. De csakhamar veszedelmes formában jelentkezett egy uj nehézség. A füves terület ugyanis korlátolt, megszabott terület, juhok, szarvasmarhák és pásztorok száma ellenben korlátlan — hiköztudomásu, hogy 1938-ban Budapesten járva hűséget fogadott a Horthy kormánynak. Egyik vezetője a Magyarok Világszövetsége náci propaganda szervezetnek. Aztán ott vannak a többi magyar hívei. A Kerekesek, akik az Amerikai Magyar Szövetség vezetői; a bridgeporti Chernitzky plébános, aki most megint Csongrádi Kornél közismert amerikai magyar náci legénnyel együtt újságot indított. De mivel különb ezeknél a clevelandi Jó Pásztor szerkesztője? És igy tovább, mindazok, akik azelőtt nyíltan, az utóbbi időben pedig csak titokban űznek náci propagandát, most mind Ottó körül csoportosultak. Valóban gratulálunk Stimson- nak az ilyen “fegyvertársakhoz”. Amiket itt felsoroltam a polgári sajtóban el akarják hallgatni, avagy csak nagyon felületesen említik. A győzelem érdekében el kell “tiissolni” a dolgot, — mondják. Mi azonban azt tartjuk, hogy éppen a győzelem érdekében kell szellőztetni és végetvetni mindenféle náci támogatásnak. Geréb József szén a birkanyáj egy esztendő alatt megkétszereződhetik. A nyájak e szerint hamar lelegelték a füvet, egészen a gyökeréig. Hajtani kellett tehát az éhes állatokat mind tovább és tovább, keletre, nyugatra és délre, mind uj és uj legelőt keresve. Ugyanez idő alatt valószínűleg nem sokkal az első birkák és marhák megszelídítése után, megkezdődött még egy nagy átalakulás. Valahol senki sem tudja, hogy hol, hihetőleg egy asszony, elkezdte túrni a földet valami karóval és gabonát és különféle vete- ményeket termelt. Ez a látszólag jelentéktelen véletlen nagyobb szociális forradalomnak lett szülője, mint aminőt a mai társadalmi reformátorok még csak álmodni is mertek. Mert ez a változás, illetőleg átalakulás jelentette az állandóan letelepedett életett, a falvakat és később a nagy városokat. Most már nagy csomó ember élhetett együtt, aránylag kis területen és pedig különösebb nehézségek nélkül, az életkörülményeinek sajátos változása pedig teljesen átalakította az ember jellemét is. A nagyobb városokban napfelkeltétől napnyugtáig nyugodtan dolgozhatott a födmivelő. Egy-egy hold- nyi kövér agyagföldön egész nap is szántogatott, nehéz ekéjére támaszkodva, két lassú kényelmesen ballagó ökre mögött, avagy térdén kuporogva palántákat ültetett naphosszat. Mikor aztán a férfiak és nők napokon át, nemzedékről nemzedékre folyton ezt az egyforma életet élték, pihenőnapok és rázkódtatások nélkül, jellemük és lelkületűk lassanként átalakult. Éppen olyan nyugodt, békés, szelíd, lassú járású és kitartó emberek lettek, mint az ökreik, s ezek a lágy, engedelmes és gyáva népek mindenkor könnyűszerrel estek a hóditó királyok, császárok és fáraók hatalmába. Ez történt újra meg újra Egyiptomban, Perzsiában, Asszíriában és Kínában. A nagy városok tehát rabszolgákból álló óriási uradalmak voltak, melyeknek gazdája egy-egy zsarnok vagy Fáraó. A császárt vagy Fáraót minduntalan megtámadta a pásztor népek egy-egy barbár hordája, de ha megölte is, az uralkodóváltozás nem okozott semmi változást a leigázott nép életmódjában. Az egyiptomi fellah (földművelő) ép oly nyugodtan szántotta föl, vetette be és öntözgette földjét, mialatt hikszoszok tönreverték az egyiptomi seregeket, mint ahogy a sepoy lázadáskor a sok millió hndu is nyugodtan szántotta tovább földjét, mit se törődve az angolok véres harcaival a fölkelők ellen. A földművelőknek alapjában véve mindegy volt, hogy ki uralkodik fölöttük. Nagy körvonalakban ugyanezt a folyamatot találjuk a világon mindenütt. A mai lappok ősei még a kőkorszak elején jutottak el Franciaországba és Belgiumba, de a legtöbb barbár törzs a Krímen és a Duna völgyén tört be Magyarországba s a mai magyar alföld volt a népvándorlás országutja, melyen Európa mai nemzetei mind eljutottak mostani hazájukba. És a történet mindig egy: az erőteljes barbárok rajai rátörnek egy régi civilizációra és azt tökéletesen elpusztítják. Mert a tulcivilizált és elkorcso- sult népek úgy hullanak a merész és erős barbárok előtt, mint az érett gabona az arató kaszája alatt. És ha a történelem gyakran ismétli is önmagát, minden ilyen katasztrófa esetén azt találjuk, hogy erkölcsi romlottság, szellemi eltévelyedés, fizikai degeneráció és gyávaság vesztette el a pusztulásra szánt népeket. A romok fölött pedig uj és hatalmasabb nemzet kél ugyanazon földön, aztán idővel szintén elsatnyul és könnyű prédája lesz egy más, erőteljesebb barbárfajnak, amely rátör és elpusztítja. Amikor az ember elsőnek jelent meg a világon, ezer veszedelem környezte mindenfelől. A természet fékezetlen erői, melyek hatalmasabbak voltak nála, az állatvilág ragadozói, melyekkel fegyver hiányában nem mérkőzhetett, mind ellenségei voltak és megnehezítették küzdelmét a létért, amely küzdelemben csak két szövet- í ségese volt: az ész meg az aka-j rat, s ezeket önmagában bírta, | önmagából fejlesztette ki. S ez! a két tehetség győzelemre segítette az embert. Égbenyuló | zordon hegyláncokon tört ke- j resztül diadalmasan, noha nem j volt szárnya, mint a madárnak, J roppant kiterjedésű világten-j gereket szelt át, noha nem a viz volt az eleme, mint a halnak, szédítő sebességgel fut meg óriási távolságokat noha i nincs oly gyors lába mint a I szarvasnak, vagy a lónak, det- ronizálta az állatok királyát, amellyel bátran szembeszállt, sőt le is győzi, pedig nem olyan erős mint az oroszlán. Ez a fényes győzelem, melyet állandóan vív a természettel folytatott küzdelemében, az ész győzelme az erőn, a szellem az anyagon. A szellemnek ez a győzelme az anyagon voltakép- j pen a technika, a kézművesség, vagyis az ipar diadala. Ami más szóval azt jelenti, hogy a földet, a világot az ipar fedezte föl és hódította meg az ember számára, vagyis az emberi művelődés, a civilizáció igazi története az ipar és kereskedés története volna. Azért a kereskedésé is, mert az értékek kölcsönös kicserélése, tehát a forgalom, mig egyfelől a különböző árucikkek kicserélése folytán terjesztette a kényelmet és hasonló tevékenységre ösztönzöte a technikailag fejletlenebb népeket is, addig másfelől az ilyen csereforgalommal járó haszon a technikailag már fejlettebb népeket egyre sarkalta, hogy ipari fölényüket újabb és újabb tökéletesebb és értékesebb találmányokkal biztosítsák. És végül magának a kereskedésnek haszna is hozzájárult a civilizáció fejlődéséhez, mert a távoli országok fölkutatása és ismeretlen vidékek fölfedezé- zése csakis annak köszönhető, hogy az ember, a várható haszon reményében, vakmerő vállalkozásokba fogott. Bátran szembeszállt azokkal az isme- telen veszedelmekkel, melyek hosszú tengeri vagy szárazföldi utón s esetleg megérkezése után az uj világrészben fenyegethették. Már az emberiség őskorában is mindenütt nyomára bukkanunk annak a gigászi küzdelemnek, mellyel az emberi ész a természet erőivel vívott. Dánia és Norvégia jeges öbleinek a fjordoknak fenekén, az alpesi tavak és folyók partjain, a mészkő barlangok sötét alagut- jaiban, szóval Európa minden részében föllelhetők az emberi tevékenységnek azok az eszközei, melyekkel a szellem az anyagon diadalmaskodott. A rég kiveszett állatfajok csontjaival együtt, néger, sőt a maláj i fajnál is alantabb álló emberek koponyájával ke verten, durva kovaszekercét, késeket lándzsahegyeket találunk, egy oly korszakból, melyben az ember még nem értett kohászathoz, a fémek olvasztásához és földolgozásához. A kereskedés tehát egyidejű az emberrel. Nem jelent semmit, hogy az őskorban a cserekereskedés tárgyai a leghitványabb eszközök voltak, hegyesre és vékonyra csiszolt csontok, melyekkel ruhát várták az elejtett állatok bőréből, görbén kifaragott halászhorgok. És bizonyságai annak is, hogy a szinte állati sorban vergődő ősember, noha se a vasnak használatát nem ismerte, se az állatok megszelídítéséhez nem értett, már kereste az érintkezést egymással és érezte az egymásra utaltság örök törvényét, melynek érvényesülése tömöritette, később társadalommá, nemzetté az egy törzsből sarjadt utódokat. (Folytatjuk) az építő gárdába 1942-1943-ra A. Alakszay, Los. Ang. .. 2.00 J. Buzay, Cleveland ........ 4.00 G. Barcza, Bridgeport .... 12.00 Id. P. Csorba. New York 2.00 J. Deák, Akron ............. 1.00 M. Danka, Cleveland .... 4.00 L. Decsi, Akron ........ 2.00 J. Dushek, Nutle ............ 7.00 J. Engli, Cleveland ....... 8.00 J. Farkas, Akron __ 6.00 L. Fishbein, New York .. 3.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 4.00 J. Geréb, Cleveland......... 6.00 P. Hering, Buffalo ......... 1.00 S. Kisák, New York ....... 5.00 J. Kollár, Cleveland ....... 4.00 E. Kovách, Cleveland .... 2.00 J. Kozsány, Saratoga .. 12.00 A. Lelkó, Pittsburgh ..... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland 5.00 J. Mogor, New York ..... 2.00 A. Molnár, Cleveland .... 3.00 J. Pataki, New York ..... 3.00 P. Pika, Turtle Creek .... 4.00 P. Pika, Chicago ........... 3.00 M. Stefankó, New York 5.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 3.00 A. Székely, Cleveland .... 3.00 G. Wiener, New York .. 5.00 J. Vizi, Akron ................ 7.00 H. Varjú, Chicago ......... 3.00 J. Zára, Chicago ........... 5.00