Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-12-12 / 1245. szám
6 oiaal BÉRMUNKÁS 1942. december 12. A Britt birodalom megalapozása ISMERTETÉS AZ ANGOL BIRODALOM HÁBORÚ ELŐTTI NAGYSÁGÁRÓL ÉS GAZDAGSÁGÁRÓL. Irta: BISCHOF JÓZSEF Anglia egyenes és közvetlen tevékenysége kiterjed a két félgömb egyik végétől a másikig. Európa északnyugati feléről szemmel tartja Dániát és Németországot, Skandináviát és Franciaországot. Gibraltár sasfészkéből uralkodik a Földközi tenger kapuján, mig Máltában ellenőre annak a hármas útvonalnak, mely Bizánebá, Egyiptomba, Indiába vezet. Amerikában Uj Fundlandtól uralkodik az északsarki tenger torkolatán. Az övé Kanada, az Atlanti óceántól a Csöndes tengerig. Vancouver, a Bermudák s az Antila szigetek nagy része angol birtok, s bár Dél-Ameriká- ban csak Britt Guyanában lobog az angol zászló, azért a Ma- gellán szoros környékén mégis angol szénállomások és telepek biztosítják Angliának a fontos világkereskedelmi ut ellenőrzését. Afrikában az övé Egyiptom, továbbá a nyugati partokon Sierra Leona, az aranypart és Giena, továbbá Ascension. Szent- Ilona sziget és Mauritius, megannyi fontos állomások a világkereskedelem tengeri hálózatában, övé a Fok gyarmat, Transvaal és Oran, s még azonkívül is jókora darab belső Afrika területéből. A gyarmat erődök roppant láncolata elnyúlik a Vörös tenger hosz- szában és a Perzsa öbölben Aden, Socotora és Buchiva megannyi kulcsok és sorompók a világforgalom legrégibb utjain. Kelet-Indiában több mint 300 millió benszülött hajlik meg az angol lobogó előtt s Ausztrália ez a legnagyobb kontinentális jellegű sziget teljesen angol birtok. Ausztráliában úgy, mint Indiában, Afrikában úgy mint Amerikában angol kereskedők és hajósok plántálják el a civilizáció és kultúra, a szabadság és jólét csiráit. Anglia kereskedelme még a 15. században is, csaknem teljesen a “Hanza” szövetség kezében volt s IV. Henrik 1474- ben ünnepélyesen megerősítette az Esterling (font sterling) néven ismert német kufárok kiválságait, akiknek még a Steel Yard (acél udvar) nevű nagy területet is átengedte. De már ugyancsak IV. Henrik uralkodása alatt megalakult a “kalandor kereskedők” társulata, mely az angol gyapjú kivitelével, s a keleti borok és olasz kelmék behozatalával megkezdte a harcot az idegen kereskedők monopóliuma ellen. Ugyan ez időtájban IV. Henrik szabadalmat adott John Cabot és fiainak ,hogy minden tengeren angol lobogóval hajózzanak, s ennek legelső eredménye az lett, hogy Cabot Sebestyén 1497-ben fölfedezte Észak-Ame- rikát. De Anglia tengeri hatalmát “Nagy Erzsébet” rakta le, amidőn egymás után győzte le a spanyol ármádiát s a hollandusok hajóraját. A hős Drake Ferenc, aki később a burgonyát meghonosította Európában és Magelhaes után másodszor hajózta körül a földet, tönkreverte a “győzhetetlen” spanyol hajóhadat a La Manche szírtjei között, két admirális pedig az ő iskolájából, Hawkins és Frobisher újabb és újabb győzelmekkel tették tiszteltté és ret- tegetté a britt nevet a világ összes tengerein. Egy hajóraj Lancester vezérlete alatt meglátogatta Jávát, Szúrnátrát és a Molukki szigeteket s először lépett arra a földre, mely nem sokkal azután a britt gyarmat birodalom kincsesbányája lett. Legtöbbet azonban mégis Cron- well kereskedelmi politikájának köszönhet Anglia, mert ő volt az első, aki éles szemmel meglátta, hogy Anglia hatalma és nagysága Anglián kívül keresendő. Ez a nyakas serfőző, akiben a ravaszság és vakmerőség a lángész magaslatára emelkedett, megértette, hogy Anglia tengeri hatalmával befolyást gyakorolhat Európára, minden törekvése az lett tehát, hogy naggyá tegye Anglia tengeré- szetét s megtörje Hollandia hegemóniáját a tengeren. Legelőször kivette tehát az angol forgalom közvetítését a hollandusok kezéből és az angol parti hajózásra csakis britt alattvalóknak adott engedélyt. Körülbelül ugyanakkor történt, hogy XIV. Lajos francia király visszavonta a nantesi edieumot amivel ismét megkezdődött a hugenották üldözése. Ennek viszont az lett az eredménye, hogy Franciaország leggazdagabb és legszorgalmasabb iparos családjai kivándoroltak Angliába, hol tőkéjükkel és ismereteikkel csakhamar jelentős ipart teremtettek. Manchesterben az első gyapot szövőgyár 1641-ben alakult s 1671-ben keletkezett az első kékfestő gyár. Ettől fogva lettek világhírűek az írországi cérnagyárak is. Lassabban fejlődött a vasipar, noha Dudley már 1619-ben fölfedezte, hogy a vas kőszén- tűzön megolvasztható, de a gonosz és tudatlan csőcselék megrohanta és lerombolta a műhelyt, a gépeket és olvasztókat pedig összezúzta, mert félt, hogy az ujitás tömérdek munkást foszt meg kenyerétől. Az angolszáz faj legnagyobb érdeme és dicsősége azonban a gyarmatosítás volt a földnek az a fokozatos meghódítása, mely szétvitte a kultúra és civilizáció áldásait a világ legsötétebb zugaiba is. És itt mindjárt le kell szögeznünk azt a fontos körülményt, hogy az angol gyarmatok eredete egészen más természetű, mint a többi európai nemzetekké volt. Mig a portugálokat, spanyolokat és hollandusokat kizárólag az arany szörny bírta rá a gyarmatosításra, addig az angol kivándorlókat az vezette, hogy menedéket találjanak fenyegetett egyéni és polgári szabadságuk számára. Százhúsz puritán, hogy a vallásos üldözések és kínvallatások elől meneküljön, kiszált 1621-ben a massachusetti révben, hol Uj Plymouth városát alapította. Es a szerencse kedvezett a menekülő puritánoknak, azon a parton, ahol megtelepedtek, nem találtak aranyat és ezüstöt, mint a délibb vidékeken a spanyolok s ezért, ahelyett, hogy munkájukat és erejüket a drága ércek kutatására pazarolták volna, teljesen a földművelésre s az iparos munkára adták magukat. Cronwell 1656- ban foglalta el a spanyoloktól Jamaikát, mely a délamerikai csempészet központja lett. Tizenkét évvel később az angolok már befészkeltek magukat Yucatan félszigetre is, a Campeche öbölben, ahonnét a hasonló nevű festőfával kezdtek nyereséges kereskedést. Ugyanekkor Uj-Fundland és Nova Scotia partjain hatalmas halászati-telepek keletkeztek s a hering és lazachalászok, valamint a cetvadászok innen indultak nyereséges expedícióikra, mig az 1670-ben alapított Hudson öböl társaság a prémbőrökkel űzött igen virágzó kereskedést s részben ennek a társaságnak költségén és érdekében kezdték meg az észak- sarki fölfedezések sorozatát a legvakmerőbb angol hajósok. Fontosabb és tanulságosabb ezeknél azoknak a gyarmatoknak története, melyeket Kelet- Indiában alapítottak az angolok. Az indiai kereskedelem céljára 1613-ban alakult az első társulat, mely szabadalmat kapott a Nagy Mogultól, hogy telepet állíthat fel a malabari parton. Később II. Károly angol király hozományul kapta portugál származású nejével Bombay szigetét, ugyan ekkor a keletindiai társulat két teát küldött ajándékba a királynak, mint olyan ritkaságot, melyet Európában még a fejedelmek is alig ismertek. De Aureng Zeb szultán, fölháborodván az angolok kalózkodásán, parancsot adott a gyarmatok elpusztítására. Két bátor és ravasz angol, hogy a gyarmatokat megmentse, kezeit bilincsbe veretve, a Nagy Mogul lábai elé borult s térdenállva kért bocsánatot. A szultán meg is bocsátott a képmutatóknak, mert bizonyára nem sejtette, hogy az alázatos kereskedők unokái száz év múlva korlátlan urai lesznek az ő birodalmának! E közben a Ganges vidéki népek föllázadtak a Nábob vagyis a bengáliai alkirály ellen. Hogy védekezhessenek, két erőd építésére kértek és kaptak engedélyt a Ganges torkolatánál. Ez volt eredete Kalkuttának, melynek ma már több mint egy millió lakosa van. Ettől kezdve az angolok lépésről lépésre fedezték föl és hódították meg Kelet-Indiát. Clive Robert és Warren Hastings nevéhez fűződik India leigázásának dicsősége s a britt imperializmus megalapozása. Itt kezdődik London jelentősége és elsőbbsége a világgazdaságban. Ez a város, melynek Shakespeare korában alig volt 50.000 lakosa, lassanként a világkereskedelem központja, a világ szive lett, ahol a gazdasági élet minden szála és ere összefut úgy, hogy lüktetését megérzik a föld legmesszebb fekvő pontjain is. A Themes kikötőiben és raktáraiban az öt földrész kincsei vannak fölhalmozva, s a bond stre- eti pénzpiac jegyzéseit visszafojtott lélekzettel lesik az egész világ bankjai, gyárai és kereskedői, mert vállalkozásaiknak haszna vagy vesztessége a londoni börze árjegyzéseitől függ. A világtengerek hegemóniája Angolországé. Hajóhada állandóan oly nagy és hatalmas, hogy a két legnagyobb utána következő nagyhatalom hajóhada együtt nem lehet akkora. Féltékeny gonddal őrködik ezen Anglia, mert felsőbbségét csakis ez biztositja és csakis ez tarthatja fönn a domináló pozíciót, melyre az angolszász szorgalom, szívósság és zsenialitás a britt ipart és kereskedelmet emelte. Évszázadok lassú, kitartó munkájába került ez. A haladás nem volt rohamos, hanem fokozatos, abban a mértékben, ahogy azt Anglia érdekkörébe sodródott népek szükségletei követelték. Legelőbb lendült föl Angliában a szövőipar, XIV. Lajos király kegyetlensége elől menekülő hugenották átvitték Angliába tőkéiket és nagy tapasztalatukat. Ugyan az történt a len és vászoniparral, meg a posztó szövéssel Francia- országban, ami Spanyolországban az iparral, kereskedéssel és földműveléssel általában. Ka- tholikus Ferdinand és III. Fü- löp kiűzték országaikból a mórokat és zsidókat, vagyis éppen azt az elemet, amely tudott és akart dolgozni. XIV. Lajos pedig menekülésre kényszeritette a hugenottákat ,akik a fonó és szövőipar mesterei voltak Franciaországban. Ez a vallási fanatizmus meg is hozta szomorú eredményeit Spanyolország csakhamar pusztasággá vált és elszegényedett, Anglia ' pedig elragadta az ipari elsőbbséget Franciaországtól, s gyáripara még ma is vezet a világversenyben. High és Hargreave, Arkwright és Lee nagyszerű fonó és szövőgépei tökéletesítették a francia takácsok iparát, mely csakhamar világhírre emelkedett. Ugyanakkor Watt és Cowley kitalálták, hogy lehet kőszén segítségével a gőzgépeket fűteni és az érceket megolvasztani, aminek az lett az eredménye, hogy Angliában óriási méretű bányaipar fejlődött ki. Ennek a nagyarányú iparnak és kereskedésnek nem árthatott meg az a halálos csapás sem, melyet Napoleon vélt rámérni, mikor kimondta az úgynevezett szárazföldi zárlatot. Ez a rendelet az összes britt szigeteket az ostromzár állapotába helyezte, az angolokkal folytatott kereskedés egyszer és mindenkorra tilos volt. A kontinensen angol alattvalók, még ha békés polgárok voltak is, hadifogságba vetettek a semleges hajók, melyek angol kikötőkkel érintkeztek, a kalózok jogos prédái lettek. Az angol ^ árukat pedig az összes európai kikötőkben elkobozták és elégették. A kegyetlen rendelet első következései rette-
