Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-11-07 / 1240. szám

1942 november 7. BÉRMUNKÁS 7 oldal ke van jelen a vérben és ezek­nek petéi különböző időkben érlelődnek: ekkor létrejöhet másodnapos láz is. Ezek a láz­rohamok teljesen egyforma időközökben ismétlődnek mind­addig ,mig gyógyszerek a gyó­gyulást nem hozzák. Tökélet­len gyógykezelés esetén a bel­ső szervekben visszamaradhat­nak meg nem semmisített csi­rák és ilyenkor visszaesések is fordulhatnak elő. A malária harmad- és negyednapos alak­jai csak igen gyenge betegek­nél okoznak halált. Van azon­ban a maláriának főleg a for­ró égövben gyakori rosszindu­latú alakjai is. Ennek külön csirái vannak, melyek a vérbe jutva, igen hosszú lázrohamo­kat idéznek elő, közben a hő- mérsék csak kevéssel száll le. A. betegek lépe igen megdagad gyakran áll be vérvizelés és sárgaság, később eszméletlen­ség, görcsök kíséretében halál következhet be vagy pedig úgy­nevezett idült malária áll be, rendkívül vérszegénységgel és gyomorbélzavarokkal jár egy­re fokozódó elgyengüléssel. A leirt tünetekből látható, hogy a váltóláz közönséges alakjainak felismerése még a laikus részére is könnyű dolog. Csak az idült vagy álcázott ala­kok felismerése okoz gyakran nehézségeket, ha azonban az orvos egyáltalán gondol malá­riára, egy csepp vérnek górcső- vön át való megvizsgálása rög­tön eldönti, van-e a vérben ma- láriás csir vagy nincs. Hogyan gyógykezeljük a maláriát ? A váltóláz egyike azon kevés betegségeknek, me­lyek ellen a gyógytudomány a legtöbb esetben biztosan ható gyógyszerrel rendelkezik. Ez a china kéreg, melyet Dél Chin- chon grófnő 1639-ben hozott Peruból Spanyolországba. A china-kéregben lévő szerves ve- gyület, a chinin a vérbe jutva azonnal megöli a malári-csirá- kat. Szinte csodálatos az a ha­tás, hogy a pár órával a várha­tó roham előtt kellő adagban a'dott chinin mily pontosan megakadályozza a roham bekö­vetkezését. Ha a beteg szigorú­an az orvos utasításához ké­pest, kellő időn át szedi a chi- nint, az esetek túlnyomó részé­ben biztosak lehetnek benne, hogy maláriájuktól rövid időn belül véglegesen megszabadul­nak. Súlyos esetekben egyene­sen a vérbe vagy az izmokba lehet fecskendezni a chinint, mint azt Bacelli olasz tanár ál­lapította meg. A malária gyógykezelésénél fontosabb annak megelőzése és az etekintetben megindult moz­galommal az egészségügyi ha­tóságok itt Amerikában is, az utolsó években jelentős ered­ményeket értek el. A maláriás vidékek kiszárítása, mindenfé­le vizpocsolya megszüntetése, sodronyhálóval való befedése vagy kerosene-nal való leöntése megakadályozza a maláriát be­oltó szúnyogok fejlődését. Ma­láriás vidékeken a házak ajta­jai és ablakai finom sodrony­hálóval védendők a szúnyogok behatolása ellen. Maláriás egyé­nek különösen védendők a moszkitószurások ellen és mi­nél hamarább és minél erélye­sebben gyógykezelendők, hogy a vérükben levő ragály ártal­APRÓ HÍREK ÉHES DISZNÓK: , Amint a példabeszéd mondja makkról álmodik, igy álmodoz­nak a nagytőke kis malacai és felnőtt malacai is arról a bol­dog időről, amikor még “nem csorbult meg a demokrácia” ami annyit jelent, hogy semmi féle szövetségi törvény nem korlátozta “a munkás egyéni szabadságát” aki annyiért és annyit dolgozhatott, amennyit akart, de mi is haladunk a Hit­ler izmus felé, mondják a nagy­tőke bérencei, most már a kor­mányhatalom arra “kényszeri- ti” a munkást, hogy a 40 órán túli munkáért tulórabért fo­gadjon el, ez a törvény gátolja a hazafias munkást abban, hogy a teljes erejét belefektes­se a Hitlerizmus elleni küzde­lembe. Ilyenformán Írnak és beszélnek ezek a jó urak, a vi­lágért sem mondanák, hogy a kizsákmányolás szabadságán ütöttek rést azok a sokat fel­panaszolt törvények, hogy ők a szent profit védelmében han- da-bandáznak, nem ők a mun­kás szabadságát védelmezik, pedig nem tudnak egy épeszű munkást felmutatni, aki az el­len tiltakozna, hogy neki a túl­órákért pótlékot fizetnek, ha akadna ilyen, úgy azt elme­gyógyintézetbe kellene utalni orvosi vizsgálat nélkül. De a lapok is a törvényhozó urak mint fogadatlan prókáto­rok sietnek a munkás szabad­ságának a védelmezésére, mert nem vonatkozik rájuk az a magyar közmondás, hogy az ilyen fogadatlan védelemnek a kutyák adják és termelik ki a fizetést. Nem, őket jól fizetik a nagy kutyák, a Chamber of Commerce-ok, a bankár szövet­ségek és már odáig ment az egyik congressman a “véde­lemben”, hogy olyan törvény- javaslatot nyújtott be, amely szerint a munkaidő heti 56 óra volna, rendes fizetéssel és csak azon felüli munkaidőért kapna tulórabért. Mi igazán nem sok­ra értékeljük harci szempont­ból a meglevő nagy uniókat, de az kétségtelen, hogy még olyan ipari harcot nem látott ez az ország, amilyent egy ilyen tör­vény keresztülvitele előidézne. Nagyon ajájilatos lenne, hogy a Hitler ügynökök után kutató FBI az ilyen urak mögé is oda­nézne, mert csak Hitler érde­kében áll ma az, hogy egy ilyen harcot felidézzenek. AZ A “BUTA” WILLKIE Az utóbbi hónapokban Him- ler mester több ízben agyba-fő- be dicsérte az 1940-es bukott elnökjelöltet Willkiet, hogy mi­lyen intelligensen kooperál az elnökkel, a nácizmus elleni küz­delemben. De most már oda a becsület, szegény Willkie-nek nekiesett, nem volt elég az, hogy két éve elbukott a válasz­tásokon, most ráadásul Himler is levette róla a kezét kijelent­ve, hogy “butaságokat” mond, hogy felelőtlenül jár a szája. Ez a csapás azért érte, mert most lefolyt nagy utján, egy kissé a tyúkszemére lépett nem csak az angol toryknak, a gyar­matok szabadsága érdekében, de azoknak is akik ezt a hábo­rút úgy akarnák befejezni, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon, vagyis megegyezéssel, hogy Hitler is és a fullajtárjai is a helyen maradjanak, a piacokon egyezzenek meg és főleg ha már a Szovjetet elpusztítani nem lehet, legalább is izolálják őket, ne hogy megfertőzze a vi­lágot, mert ezeknek az nem tetszett, hogy Willkie a legha­tározottabban követelte, hogy a világot megmentő Szovjetek segítségére haladéktalanul kell, hogy megnyissák a második frontot. Ezt a követelését ki­hangsúlyozta az elnöknek tit­kos beszámolójában éppen úgy, mint a rádió beszédében. Ezért lett kegyvesztett Him­ler előtt is, mert a ravasz ped- ler nagyon jól tudja azt, hogy ha a második front megnyílik, akkor az oroszok újra offenzi- vába lépnek és kitudja, hogy nem-e jutnak el a Kárpátokig, már pedig azt Himler nagyon jól tudja, ha egyszer a magyar nép megérzi az orosz szagot a hatái’on, akkor jaj lesz Horthy- éknak, már pedig őkelme ren­dületlenül teljesiti a kötelessé­gét, a magyar urak védelmét, ha mindjárt a bőrét féltve bur­koltan is. Pedig higyje el Him­ler, hogy kár a gőzért, ahogy otthon mondják, mert a máso­dik front meg lesz és nem csak az oroszok, de a magyar nép is végezni fog a magyar úri vi­lággal, amelynek a védelmében annyit ér csak Himler ravasz­sága, mint a nagykőrösi szen­telt viz. SÚLYOS ADÓK Sir a nagytőke, hogy az adók amiket a government a nagy korporációkra rak olyan súlyos, hogy már többet el nem bírnak és azért javasolták, hogy a ter­heket “osszák” meg egyenlően, amit úgy kell érteni, hogy a nagy tömegeket kell jobban megadóztatni. Ez a javaslatuk, miután a gazdasági fölényük folytán túl nagy erőt reprezen­tálnak, eredményes volt és az uj adótörvények súlya a mun­kásosztályra hárult át, aminek persze az az oka, hogy a mun­kásosztály még mindig nem tud a megfelelő szervezkedés­nek hiányában megfelelően vé­dekezni a nagytőke ravaszsága és erőszaka ellen, amit az aláb­bi két kis közgazdasági hir minden agitációnál jobban iga­zol: Az unió ellenes magatartá­sáról hírhedt Thompson gyár­telep jelenti, hogy az 1942 év első 9 hónapjára, miután a fe­deral adót félretették és na­gyon tekintélyes összeget tar­talékba tettek a háború után­ra, részvényenként erre a 9 hó­napra $4.61 centet fizettek ki haszonként szemben a múlt évi hasonló időszakra kifizetett $3.93 centel, ami közel 25 szá­zalékos emelkedést jelent, de az utolsó három hónap emelke­dése szemben a múlt év három hónapjával az emelkedés 100 százalékos mert amig a múlt év harmadik negyedében 104 centet fizettek részvényenként, addig 1942-ben 205 centet. De a Graphite Bronze Com­pany sem panaszkodhat, mert azt jelenti, hogy az 1942. év harmadik negyedére 1 dollár 21 centet fizettek részvényen­ként, szemben a múlt évi ha­sonló időszak 90 centjével, mi­után ők is megfelelő összeget tartalékoltak. Ez a két jelentés, amelyhez hasonlóak a többi vállalatok je­lentései is azt mutatják, hogy amig a munkások jövedelme a nagy adók folytán a múlt évi­vel szemben esett, addig a vál­lalatoké 25-100 százalékkal emelkedett és mégis csak a fi­zetéseket fagyasztották be és a profitot nem. ÉRTHETETLEN Az, hogy amikor kis nyava- jás nácikat, kiknek eljár a szá­ja egy-kettőre lefülelnek, ugyanakkor azonban akik a társadalmi és gazdasági hely­zetük és elfoglalt hivatali állá­suk folytán tényleg veszedel­mesek, azok zavartalanul sze­repelnek továbbra is, azokra nem csap le a hivatalos hata­lom, pedig egy ilyen tipusu ná­ci vagy náci barát mérhetetle­nül veszedelmesebb, mint azok a fecsegő alakok, akik esetleg az alkohol hatása alatt jártas- sák a szájukat. Iskolapéldája ennek Hamil­ton Fish new yorki republiká­nus congressman, kiről köztu­domású az, hogy nem csak a leghirhedtebb reakciós vörös faló, hanem az is, hogy valósá­gos csodálója volt Pearl Har­bor előtt Hitlernek, a legna­gyobb ellenzője volt Amerika felkészülésének, szüntelenül hirdette a Hitlerrel való meg­egyezést és Anglia és a más Hitler ellenes nemzetek cserbe- hagyását. Ennek az urnák a személyi titkárát, a náci propa­ganda miatt már elitélték, ami­kor Hamilton Fish azzal véde­kezett, hogy ő nem tudott ar­ról, hogy a titkárja a nácik ügynöke, ezt a védekezést te­kintve a nagy náci barátságát senki sem hitte el, de azért egy hajaszála sem görbült meg. De ugylátszik most sem ve­zet ellene vizsgálatot sem az aki moszkitós és maláriás vi­déken lakik, az állóvizek feltöl­tésével vagy kiszárításával, a házak elsodronyozásával tegye meg kötelességét a közegész­séggel szemben és ugyanakkor családját is megvédi a malári­ás fertőzés ellen. matlanná tétessék. Ha valami­kor a müveit államokból telje­sen el fog tűnni a malária, az úgy lesz lehetséges,. ha az or­vostudomány erélyes eljárással az utolsó maláriacsirt is kipusz- titja az emberekben. Addig is a nyár közeledtével mindenki,

Next

/
Thumbnails
Contents