Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-10-31 / 1239. szám
ö oldal BÉRMUNKÁS 1942 október 31. A könny, könn^c^s es sirás A könnyezés és az ennek kapcsán beálló sirás, mint a kedélyek állapotának kifejezője, teljesen emberi tulajdonságok s igy nem lesz minden érdeklő- désnélküli megismerkedni velők, hogy azokról magunknak valamennyire tiszta képet alkothassunk. A könnyelválasztás külön mirigy által történik, amelynek nagyobb felét a szemgödör oldalsó falán ülő könnymirigy képezi, kisebb részét pedig a sok apró mirigy (40—50) alkotja, melyek különösen a szem boltozati kötőhártyájának szövetébe vannak elszórva. A könnyfolyadék elvezetésére az a csatornarendszer szolgál, amely a szemrés orr felé eső oldalán látható apró lyukkal veszi kezdetét a kötőhártyán és innen az orrüregbe vezet. Ennek útjába van bekapcsolva a kis tartály, amit könnytömlőnek nevezünk. Ha ez a leveztő rendszer valahol bedugul, állandóan csurog a könny a szemből. Rendes körülmények között, amidőn a kötőhártya apró kis könnymirigyei elválasztanak, elegendő a párolgás a könny folyadék távozására; de ha ez sirás vagy kóros folyamatok miatt megszaporodik, a folyadék jelentékeny része az orron át távozik el. Jó beosztás ez igy, mert a sós és lúgos könny izgatná az arcbőrt és igy kiütések keletkezésére adhatna alkalmat. A könny napi mennyisége ingadozó, de több mértékből közepesen vonatkozólag féltől egy gramnak állapította azt meg Schirmer, a régen New Yorkban elhalt tudós, egy szemre. Mások vizsgálatai 2—-3 gm.-ról beszélnek; tévedésük oka minden valószínűség szerint abban rejlik, hogy vizsgálódásuk végre j hajtása közben oly eljárást választottak, amely ingerlőleg hatott a szemre és igy növelte a könnyelválasztást. Schirmer úgy járt el, hogy kiirtotta a könnytömlőt és a szemzugban összegyűlő köny- nyet ismert súlyú itatós papír darabkákkal felitatta és gyorsan lemérte. A súly szaporodása adta minden alkalommal a könny mennyiségét. Természetes, hogy ez sem egészen pontos módszer, mert a folyadék egy része elvész a párolgás folytán. A könny átlátszó, tiszta, kissé lúgos, sós izü 1 percent és csekély zsírtartalmú folyadék. A könny feladata az, hogy nedvesen tartsa a szemgolyó fedetlen részét; egyenletes elosztásáról a szemhéjak gondoskodnak a pislogás utján. A nedvesen tartás azért szükséges, hogy a szaruhártya ki ne száradjon, mert ha ez bekövetkezik az átlátszóságon esne csorba. Azonkívül a könnyek előbb vázolt áramlása lehetővé teszi azon idegen anyagok kimosását, melyeket a szél a véletlen stb. hordott a szemrésbe. A könnyelválasztás ingerei között erőmüvi, kémia, fény és lelki ingerek szerepelnek. Az erőmüvi ingerekhez (idegen test a szemben) sorolhatjuk a heves párolgást is; erős szélben jobban könnyezik a szemünk. Alvás alatt szünetel a könnyelválasztás, sőt már az álmosság érzése alatt is csökken. A kis gyermekek ilyenkor dörzsölik, tehát erőmüvileg ingerük szemüket, hogy a meginduló könnyelválasztás benedve- sitse ismét. Ez a szemecskés érzés, amiről a német gyermekszobákban is beszélnek: “Der Sandmann kommt.” (Jön a homokember) Minden ásításkor megtelik a szem könnyel; talán az ásitás is részben a szem száradása folytán keletkező reflex mely elválasztásra ingerli a könny készüléket. Erősen maró anyagok u. n. mész, lúg, sav és hirtelen a szembe jutott fény szintén könnyezést váltanak ki s ha csak egyik szemet éri az inger, a másik a könnye- zéssel válaszol. A lelki ingerek hatására létrejövő bő könnyelválasztást nevezik sirásnak. — Mig a rendes viszonyok között csak a kötőhártyabeli apró könnymirigyek dolgoznak, addig sirásnál a két nagy könnymirigy is akcióba lép. Ezért ilyenkor a felgyülemlett könny nem tud mind levezetődni az orrba, hanem nagy része átlép a szemlen egy munkás sem. A gyárak reprezentánsai között ott vannak a leghirhedtebb munkás- nyuzók, akik igazán nem illetékesek a munkásság jólétének, biztonságának az előmozdítására. A balesetek egy részét a vigyázatlanság okozza, de a túlnyomó esetben a “vigyázatlanság” oka a tulkimerülés, a túl hosszú munkaidő és a munkás hajszolása. Másrészt nagy mértékben emeli a balesetek számát a védő eszközök hiánya, amit azért nem alkalmaznak a munkaadók, mert költséges vagy pedig lelassítja a termelést, a piszkos, takaritatlan, rosszul megvilágított munkahelyek is sok baleset előidézői. Ha komolyan akarnák azt, hogy a balesetek száma csökkenjen, akkor a bizottságba nem munkásnyuzókat, hanem tényleg dolgozó munkásokat neveznének ki, szigorú törvénynyel kényszeritenék ki azt, hogy a gépek megfelelő védőeszközökkel legyenek ellátva, világosak és tiszták legyenek a munkatelepek, szűnjön meg a .speed-up és a munkásoknak a tuldolgoztatása. De ezek az intézkedések a profit rovására mennének és ezért nem lehet várni azt, hogy addig amig a rendszer a profiton épül fel, komoly védelmet adjon a dolgozó munkásnak, ezt csak egy olyan társadalmi rendszer tudja megvalósítani, amely a közösség javára a szükséglet szerint termel és nem az egyéni profitra. Az ipari balesetek ijesztő növekedése egy okkal több arra, hogy a munkásosztály úgy szervezze meg az erejét, hogy képes legyen megvalósítani az Ipari Demokrácia rendszerét, hol mindenki emberi életet élhet és a termelésnél előálló baleseteket a minimumra tudják leszorítani. héjak által képezett könnypatak medrén s az arcra fut. Az kétségen kívül áll s mind- j annyian tudjuk, hogy a sirás kedélyállapotunk egy nemének a kifejezője s mint ilyen szoros összefüggésbe kerül az arcjátékkal is. Ennek oka az, hogy a mimikái arcizmoknak és a könny mirigynek ugyanaz az ideg, a hetedik agyideg, a beidegzője. Ha egyik oldalon teljesen megbénül ez az ideg, ak- i kor azon az oldalon nem jön létre még könnyezés sem síráskor. Az újszülött nem tud sírni, csak kiabál. Szemeit hunyja-1 nyitja, ilyenkor olyan az arckifejezése, mint a siró felnőtté. Darwin azt mondja, hogy az ember is igy tanulta meg a sírást hosszú évezredek után, mint a gyermek, aki csak a 3- 4-ik hónapban tud valójában 1 sírni. Az állatok sírásánál a legkülönbözőbb verziók keringenek. Érdekes, hogy az annyiszor emlegetett krokodilus könnyek nem léteznek, mert a krokodilénak még csak könnymirigyei sincsenek. Mondják, hogy a megsebzett őz sir; a kutyáról is azt állítják, hogy könnyek jelennek meg a szemében, ha megverik. Minderről azonban hiteles adatunk nincsen. Valószínű, hogy a sirás olyan alakban, mint az embernél, más élőlénynek nem sajátossága s csak a finomabb érzés kialakulásának egyik termékeként szerepel. Schopenhauer azt mondja, hogy nem a fájdalom vagy az öröm rikatja meg az embert, hanem a szenvedés vagy az öröm öntudatos felérzékelése. Ezért valami hirtelen, váratlan csapás, amidőn elmarad a dolog tudatos értékelése, szinte megfagyasztja az embert és ilyenkor egyetlen egy könny sem hagyja el szemét. De az ilyen könnytelen szenvedés talán még fájdalmasabb, mint az olyan midőn az ember jól kisírhatja magát. A GUMICIPÖK GONDOZÁSA. Jó lesz vigyázni a hó és sárcipőkre, amelyeket, eddig olyan gondtalanul dobtunk be a szekrényekbe; mert a háborús gumikészletéhez tartoznak ezek. Kötelesség a gumicipők legjobb gondozása és szakértők a következő javaslatokat teszik, hogy e cipők élettartamát meghosszabbítsák : 1. A hó és sárcipőket hűvös és sötét helyen tartsuk, papírral kitömve. 2. Ne helyezzük őket radiátorok, melegvíz csövek, vagy más fűtőkészülékek közelébe. A hőség kiszárítja és megrepeszti a gumit. 3. Szappannal és vizzel tisztítsuk meg azokat. Távolítsuk el a rajtuk tapadt kátrányt, olajat, vagy zsírt azonnal. Ne használjunk vegytisztító szereket, mert ezek gyengítik a gumianyagot és a rostokat szétbonthatják. 4. Javítsuk ki azonnal a cipőket. A közönséges enyv vagy cement nem alkalmas erre, gumi-cementet, vagy más gumi ragasztó anyagot kell használnunk. Az autó kerekek javítására rendesen használt szerek igen alkalmasak erre. Ha az üzletekben nem kaphatnánk ilyen anyagot, a cipő javítóhoz kell fordulnunk. HITLER JÓSLATAI Szeptember 30-án Hitler a berlini “Sportpalast”-ban nagy beszédet mondott és megígérte a német népnek, hogy Sta- lingrádot elfoglalják. “Nyugodtak lehettek mondta, Stalingrád elesik.” Stalingrád annyival tovább tart már ki, mint a németek elképzelték, hogy azzal ne- hé zbajokat okoz a német hadsereg terveinek. Régi jóslatai már annyiszor csütörtököt mondtak, hogy igazán óvatosabb lehetne bemondásaival. De mégis, hogy ezúttal elég “hülye” volt — mint ő mondta a szövetséges hadvezetőségről — merészen megígérni a német népnek Stalingrád bevételét, arra vall, mennyire biztosan számított erre a sikerre. Láthatjuk azonban, az események ezúttal is rácáfoltak Hitler legbiztosabbra vett számításaira. íme két héttel azután, hogy a Führer biztosra mondta a város elestét, Stalingrád még mindig áll romjaiban, de sőt: jelek mutatkoznak, hogy a német birodalmi hadsereg már szívesen otthagyná Stalingrá- dot, ezt a rossz üzletet, miként Moszkva ostromát abbahagyta most egy éve. A német vesztességek Stalingrádnál, ember és anyag áldozatok, tekintélyesek voltak. Kénytelenek lévén nagy erőket összevonni a stalingrá- di szakaszon, másutt nem bírtak nagyvonalú műveleteket végrehajtani. És végül, elmulasztván a stalingrádi ostromot még idejében abbahagyni, az orosz tél sok-sok német katonát fog találni kitett helyeken, távol a könnyen védhető pontoktól. -Az idényre Hitler jóslata már körülbelül el van intézve. A Bérmunkás Női Gárdába befizettek az 1942—43-ik évre: Mrs. Alakszay, Los. A. .. 7.00 Mrs. J. Bischof, Akron .. 7.00 Mrs. J. Deák, Akron .... 7.00 Mrs. G. Deme, Akron..... 7.00 Mrs. L. Decsi, Akron ....... 5.00 Mrs. M. Danka, Cleveland 4.00 Kath. Estergall, Clev...... 2.00 Mrs.özv.I. Farkas, Akron 7.00 Mrs.Ifj. J. Farkas, Akron 7.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .... 7.00 Mrs J. Feczkó, N. Y. .... 12.00 Mrs. J. Fodor, C, Falls.. 8.00 Mrs. L. Gánch, Carolina 12.00 R. Kurovszky, Copeland 5.00 Mrs. P. Kern, Akron .... 7.00 Mrs. E. Kovách, Cleve. .. 5.00 Anna Kovách, Detroit .... 2.00 Mrs. J. Kollár, Cleveland 5.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. 4.00 Mrs. Lefkovits, Cleve. .. 7.00 Mrs. Mary Mayer, Phila 4.00 Mrs. A. Molnár, Cleveland 8.00 Mrs. G. Rauch, Akron .... 7.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 7.00 Mrs. Török, Atl. City 5.00 Mrs. S. Visi, Lincoln Prk. 5.00 Mrs. J. Vizi, Akron ......... 7.00 Mrs. J. Zára, Chicago .... 7.00
