Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-07-11 / 1223. szám
, 6 oical BÉRMUNKÁS 1942 julius 11. olyanokat, amelyekben Horthy- Perényiék azzal dicsekednek, hogy ők már Hitlert, sőt Mussolinit is megelőzve megvalósították az “uj rendet.” Igaza van Vasváry Ödönnek, hogy az összes magyar kormányzati intézmények, köztük a Világ Szövetség is a mostani propaganda miniszter, Antal István volt az irányitója az itteni akcióknak. Ennek igazolására elég az, hogy Dr. Deák Ferenc, aki a Magyar Szövetség egyik titkára, Antal István propaganda osztályának a megbízásából végzett itt munkát, mint ilyen regisztrálva is volt az amerikai külügyi államtitkárságnál. Himler tagadja, hogy a magyar kormány pénzelte volna az amerikai magyar újságokat. Azt állítja, hogy amikor azt neki hivatalosan bejelentették hogy a kormány hajlandó finanszírozni a magyar újságokat, azt ő kereken vissza utasította. De meri-e állítani Himler azt, hogy ugyan ezt tették a többi szerkesztő urak is? El fog jönni az idő, amikor azt is megtudjuk, hogy kik miért, illetve mennyiért támogatták nyíltan Pearl Harborig a magyar kormányt és még ma is Horthyt. i De van Vasváry cikkében sokkal aktuálisabb dolog is amelyet elfelejt megvédem Himler ur, mert azt letagadni nem lehet. És ez az, hogy Vasváry megtámadja a Magyar Szövetség igazgatóságát, hogy csak most jön ki a magyar kormány ellen, amikor “Roosevelt kijelentései után már illik igy beszélni.— Szerinte ennek — nagyon helyesen — akkor lett volna értéke, ha azt másfél évvel ezelőtt te.tték volna meg, de akkor Vasváry- nak és társainak megtiltották a Szövetséget uraló “nem német ellenesek”, hogy elitéljék Horthy-Telekiéknek a tengely paktumhoz való csatlakozást. Őt, már mint Vasváryt, “hitvány magyarnak” titulálták, mert nem volt hajlandó a magyar kormányt követni a náci mocsárba. Több mint tucadszor irtuk meg azt, amit Vasváry most meg irt: a Magyar Szövetség a magyar kormány -propaganda szerve, kik, amig csak lehetséges volt, körömszakadtáig védték, mentegették Horthy- ékat. Csak most, — mert muszáj — jöttek ki egy nyilatkozattal, amelyben elitélik a “magyar báb-kormányt.” Itt bizony nem csak elkéstek, hanem le is késtek, mert a nyilatkozataikat mindenki értéktelennek és hazugnak tartja. Ezt a nemkevésbé fontos állítást nem is. próbálja védeni Himler, mert ezt letagadni nem is lehet és ha a magyar egyletek vezetői nem akarják kompromitálni a tagságukat, veszélyeztetni az egyleteiket, akkor addig kell azt ott hagyni, amig nem késő. Darago ur, a Verhovayak azzal a záradékkal hagyták jóvá a Szövetséghez való csatlakozást, hogy az csak addig tart, amig a Szövetség az amerikai demokrácia szellemében lesz vezetve. Nem gondolja főelnök ur, hogy most amikor már nyilvánvalóan a Horthy fasiszmus szolgálata | rábizonyult, itt volna az ideje a kivonulásnak? így még répa- • rálni lehetne azt, amit az elmúlt két évben elkövetett! Vasváry Ödönt jól ismerem, világosfejü “gálya rab” tipusu liberális pap, aki már egyszer szembe szállt a reakcióval. Akkor Cserna Endre, a Szabadság akkori tulajdonosa leterorizál- ta, most megtalálta a régi énjét. Barátai kíváncsian várják, hogy most Himlernek és a “nem német elleneseknek” sikerül-e az, ami Csernának már egyszer sikerült. “VILÁGSZABADSÁG” Az öntudatos munkásosztályé az a dicsőség, hogy olyan módon igyekeznek a küzdelmüket folytatni, hogy az ne csak az ő jogaikért, szabadságukért hanem az egész emberiség jogaiért, szabadságáért folyjon. Büszkén szoktunk hivatkozni arra, hogy a korát megelőzve, a mi Petőfink volt az, aki már száz évvel ezelőtt piros zászlóról, világszabadságról dalolt. Mi, akik mindent kritikus szemmel nézünk, szívesen regisztráljuk azt, hogy a clevelandi “Szabadság” is úgy látja, hogy: “Most következik el Petőfi alábbi látomásának a megvalósulása : Ha majd minden rabszolga- nép Jármát megunva, síkra lép, Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval : “Világszabadság.” És ezt elharsogják, Elharsogják kelettől nyugatig.. Mi, Petőfi eme testamentumában szentül hiszünk és minden erőnkkel annak a beteljesüléséért küzdünk. Nem csak alkalmilag, nem csak időközönként, hanem mindig, mindenhol és mindenkor. A Szabadság ha következetes akar lenni ehhez a jóslásához, hogy most következik el a nagy harc a Világszabadságért, ha tényleg hisz abban, akkor sokkal gyakrabban kellene ilyen cikkekkel ellensúlyozni azt a nevelést, amelyet a múltban végzett, mert az éppen az ellenkezője annak, affiit Petőfi vallott, mert higyjék el azt a szerkesztő urak, hogy feltétlen jönni fog egy “szebb és jobb” világ, ezután a világégés után, amely közel, vagy egészen oda viszi az emberiséget, amint a mi Petőfink megénekelte. TUDÓSÍTÁS Már többször ^említést tettünk lapunkon keresztül is arról, hogy az akroni Női Gárda, nem csak azt a programot tűzte maga elé, hogy rendszeres havi támogatást nyújtson a Bérmunkásnak, de más alkalmakat is kihasznál arra, hogy a lap anyagi alapját erősítse. Ebből a célból junius 2l-ére családi kirándulásra hívta meg az olvasókat akik dacára, hogy a délelőtti órákban még esett az eső, délután többen megjelentek, még Clevelandból is, hogy egy pár órát együtt tölthessenek a szabadban. A Női Gárda ezúton is köszönetét mond mindazoknak a családokMUNKA KÖZBEN----------------------------(gb) ROVATA--------------------------Az idén hamarább beköszöntő ttek a meleg napok, mint más években. Már junius hóban többször olyan magasra szaladt a hőmérő, hogy ugyancsak izzadtunk a gyárban. Nem mondhatnám ugyan, - hogy az a gyár, ahol dolgozom, fojtot- tabb levegőjű volna, mint a többi ilyenféle ipartelepek mert az üveg tetőket valamennyire fel lehet nyitni és ez elég szellőztetést ád, azonban, amikor a hőmérő az árnyékban kilencven fok körül mutat, hát bizony kiizzad az ember, amig egész napon át ütemszerüen követi a gépek mozgását. A nagy meleg természetesen szomjúságot okoz. A kiizzadt folyadékot helyre kell pótolni és a természet gondoskodott arról, hogy a szomjúság érzetével tudassa velünk a folyadék hiányát. Azt hiszem csaknem minden műhelyben lehet ivó vizet kapni. Rendesen az úgynevezett “fountain”-t szerelik fel, amelyben lehűl a viz, mialatt keresztül folyik rajta. Azonban, amikor igen sokan használják a víznek nincs ideje lehűlni. A meleg, vagy langyos viz pedig nem kellemes és egyáltalán nem hűsítő. Mikor a nagy melegek beköszöntettek, hamar rájöttem, hogy a hütő készülékből csak ritkán jön hideg viz. De rájöttek erre az édes vizeket gyártó cégek is, akiknek gyártmányai “soft drink” név alatt kerülnek forgalomba. Ezen cégek — de különösen a “Coca-Cola”, meg a “Pepsi-Cola” a nagyobb gyárakban automatákat helyeztek el. A .nagy melegben aztán a munkások egyre-más- ra vásárolják a “puha italokat.” Amikor az első korty langyos viz után grimaszokat vágva kaptam el a számat a foun- tantaintől, hát megeresztettem a nikkelt. Bedobtam az automatába és a gomb megnyomása után valóban kipottyant egy üveg hideg coca-cola. Igaz, amig ittam, volt valami hűsítő hatása, mert jó hidegre volt hütve, de pár perccel az elfogyasztása után még melegebbet éreztem és a szomjúságomat sem oltotta el. Sőt éppen ellenkezőleg, még inkább nagyobb szomjúságot éreztem. És ezt a szomjúságot a második üveg még csak fokozta. A szomszédokkal folytatott beszélgenak, amelyek megjelentek és segítettek abban, hogy az ösz- szejövetelből 19.45-et küldhettünk a Bérmunkásnak. Külön kell megemlítenem itt azt, hogy nem csak névlegesen rendezte ezt-az összejövetelt a Női Gárda, de minden funkciót a lelkes asszonyok töltötték be, bizonyságot szolgáltatva, hogy — a nemzet nagyságát kivéve. — eltudnak mindent végezni a férfiak nélkül is. Csak tovább Munkástársnők ezen az utón! Schwindt Gyuláné, levelező. tés után rájöttem, hogy náluk is ugyanez a jelenség tapasztalható. INKÁBB KÁROS, MINT HASZNOS De rájöttem arra is, hogy a munkások nagyon megszokják a cola italokat és valóságos rabjai lesznek, éppenugy, mint némelyek a kávézásnak, mások meg a dohányzásnak. Ha nem kapják meg a megszokott napi adagjukat, hát hiányát érzik, olyanformán, mint amikor a dohányzónak nincs füstölni valója. A cola italok fogyasztására óriási méretű reklamirozással csábították a munkási. népet. Az újságokban, a magazinokban, üzletekben elhelyezett pla- j kátokon hirdetik, hogy mennyivel többet tud dolgozni, aki az ebédjéhez ilyen vagy olyan Colát iszik. Aztán odejfestenek valami igen szép leányt, amiből a jámbor női nem azt olvassa ki, hogy a cola ilyen széppé teszi őket is. De a rádión is eleget kiabálják, hogy milyen nagyszerű ital is az a cola keverék. És mert attól erőt, és egészséget kapnak a munkások hát hazafias dolog a cola fogyasztás, mert igy a hadigyárakban többet tudnak dolgozni. Egy ország népét, — jelen esetben tehát csaknem 150 millió embert, — aligha csaptak még be csunyábbul, mint a cola gyárosok teszik a hirdetéseik révén. Mert kétséget kizáró módon bizonyították, hogy a legtöbb cola-ital négy kanálka cukornak és valamennyi kaf- fein méregnek a vizes oldata. A Consumers Union (a fogyasztók union ja) analizálása szerint a cola italokban a kávéban található kaffein nevű hódító szert teszik és igy érthető, hogy a használói megszokják és rabjaivá válnak. Közismert dolog, hogy a sok kávé rossz hatással van az idegekre. Éppenazért az egyik kávé társaság olyan kávé hirdetésére költ óriási összegeket, amelyből a kaffeint kivonták. Ez a gyáros tehát azt hirdeti, hogy a kaffein kivonásával nagy szolgálatot tesz a fogyasztó közönségnek és azért kéri a pártfogást, — nyíltan mondva, a profitot; a másik pedig azért követel, — és kap profitot, mert valami ügyes reklámmal vissza beszéli a fogyasztókba a kávéból eltávolított kaffein bóditó szert. És ez a nemes verseny már évek óta folyik a két gyáros, vagy jobban mondva a két csoport, gyáros között, mert mind két oldalon több cég sorakozott fel. SZAKÉRTŐK VÉLEMÉNYE Egyébiránt a cola italokra vonatkozólag a New York állam tulajdonában levő Cornell University földművelési kísérleti állomásának C. M. McCay nevű tanára azt mondotta, hogy miután a fogyasztók megszokják az ilyen italokat, amit hűsítő italok
