Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-10-17 / 1237. szám

1942. október 17. BÉRMUNKÁS S oldal MUNKA KÖZBEN----------------------------(gb) ROVATA--------------------------­MARAD, AKI VOLT Az ember agya valahogyan úgy fejlődött, hogy abban a különböző fogalmak képeket alkotnak. Ha aztán az ily ké­pek hasonlók, akkor ugyanoly fajta tudatot keltenek az em­berben. Gyakorlatilag ezt úgy mondjuk, hogy “erről meg eszembe jutott . . .”. Igen, amit tegnap a gyár­ban hallottam, hát arról eszem­be jutott ez a kis történet. Frank O’Rurke, ájris bará­tunk nagyon beteg lett. Mint a legtöbb ájris, ő is vallásos ember lévén, elhívták hozzá a papot, hogy meggyontassa és feladja neki az utolsó kenetet. Rendben is ment a dolog ad­dig, amig a pap azt mondotta: “Aztán Frank, most a halálos órádban bocsás meg mindenki­nek, aki ellened vétett.” A haldokló erre felütötte a fejét és kérdezte, hogy a szom­szédjának, Patriknak is meg kell bocsátani? Mert hát, hogy a Pét ilyen gazember, meg olyan gazember — szóval — fia a nőstény kutyának, mint ahogyan az ájr?sok mondani szokták, amikor angolul beszél­nek. Hosszas alkudozás és rá­beszélés után végre a haldok­ló beadta a derekát és hajlan­dónak mutatkozott arra, hogy Petnek is megbocsát, ha átjön és megkéri ötét. A szomszéd persze készséggel tett eleget a pap kívánságának és a tisz- teletes ösztökélésére végre ke­zet fogtak. A kézfogás után a nagybeteg kezét fenyegetőleg rázta a szomszéd felé, akinek most megbocsátott: “De hal­lod-e Pét,” — nyögte ki a sza­vakat a beteg — “azért azt mondom neked, hogy ha nem halok meg, hát akkor te to­vábbra is csak a nősténykutya fia maradsz!” A BÁLINT TESTVÉREK A clevelandi CIO mozgalom­ban két magyar származású fiú, Bálint András és Bálint Dávid igen tevékeny szerepet visznek. Én nagyon keveset tu­dok róluk és igy nem volna helyénvaló, hogy akár kedvező, avagy kedvezőtlen ítéletet is mondjak rájuk. Annyi tény, hogy már többször szerepeltek mint szervezők még sztrájkok­nál is. így egészen természe­tes, hogy a munkásfaló újsá­gok, — de különösen a Scripps- Howard lapok mindent elkövet­nek a bemocskolásukra. Mint ismeretes, ezen lapok a legcsekélyebb munkásmegmoz­dulást is óriási sztrájkmozga­lommá igyekszenek felfújni, mert azt akarják bevinni a köztudatba, hogy a szervezett munkásokat csak a bérek ér­deklik és a fasizmus leverése. így akarják ellensúlyozni azt az igazságot, hogy a munkálta­tók csak a profitot nézik. Most aztán kapóra jött nekik, hogy a Ferro Machine and Foundry Company gyárában pár mun­kás sztrájkba ment. Ezen mun­kások a CIO azon lokáljába tartoznak, amelynek az egyik Bálint az elnöke. A lapok ter­mészetesen azonnal a Bálint testvéreket okolták a bérmoz­galomért. A munkásgyülölő lapokkal nem törődnénk, hiszen az ilyen kirohanásokat már megszok­tuk. Ami a szervezett munká­sok körében sok beszédre adott okot az, hogy a városi CIO ta­nács elnöke, bizonyos William F. Donovan is éktelen kiroha­nást intézett a Bálint fiuk el­len. Sőt mi több, egyenest ő indította meg a lapokban a Bá­lint testvérek elleni hajszát. A tegnapelőtti lapokban el­képedve olvastuk, hogy ez a Donovan, “elnöke” a városi CIO ipari szervezeti tanácsnak, felhívást intézett a szövetségi ügyészhez, hogy indítson eljá­rást a Bálint testvérek ellen. Mindjárt ki is rukkolt azzal is, hogy ez a két Bálint testvér állítólag nem is amerikai pol­gárok, kommunisták, stb. DONOVAN MARAD, AKI VOLT Mondom, a gyárban beszél­gettünk erről a dologról. Ott hallottam, hogy ez a Donovan meg a Bálint fiuk már régóta ellenségeskednek az unionban, többször harcoltak, veszeked­tek egymással, meg többször ki is békültek. Szervezetekben a belső har­cok egyáltalán nem ritka dol­gok. Ez érthető is, hiszen első sorban is a gerincesebb munká­sok szervezkednek, akik az elv emberei és akik erősen ragasz­kodnak az általuk igaznak és helyesnek vélt dolgokhoz. Ép­pen ez a tény, hogy vannak ilyen gerinces emberek, viszi előbbre a munkásmozgalmat — meg minden mozgalmat — és tartja a helyes kerékvágásban. Azonban a szervezett mun­kások körében az egész világon elfogadott, noha írásba nem is foglalták, az a szokás vagy tör­vény, hogy az ily belső harco­kat csak magunk között intéz­zük el és semmi szin alatt sem megyünk segítségért az ellen­séghez. Ez egészen természetes do­log. Azt mindenki tudja, hogy ez igy áll a polgári életben is. Vegyünk csak egy példát: Mit csinálnának azokkal, akik el­lenzik Rooseveltet és azért Hit­lerhez fordulnának segítség­ért? Nos, egészen ilyen dolog az, amikor union ügyekből kifolyó A HÉT (A washingtoni háborús in­formációs iroda ebben a rovat­ban hétről-hétre közli a fonto­sabb eseményeket, amelyek az országban és az egyes fron­tokon történtek. A közleményt az iroda juttatja lapunkhoz) A POLGÁRSÁG FELADATAI Múlt csütörtöktől kezdve a gépkocsi hajtők nem hajtanak sebesebben harmincöt mérföld­nél, az Egyesült Államok egész területére vonatkozó törvény szerint. Használt gumikereke­ket és béléscsövet többé vásá­rolni nem lehet, a készleteket a mostani tulajdonosoknál be­fagyasztották, azokról majd a kormány intézkedik. Felszere­lési cikkek első korlátozását jelentették be. Gumicsizmát, gumi munkacipőt ezentúl csak hivatalos engedéllyel lehet el­adni. Befagyasztották az egész va­súti személyforgalmat is, úgy ahogy október 5-én volt. Esze­rint, nincs több különvonat a labdarugó mérkőzésekre, lóver­senyekre, vagy ünnepnapi üdü­lésekre. Alkalmi különkocsi sem lesz többé a vonatokon, csak akkor, ha a most elmúlt három hónap idejének legalább ötöd­részében használatban voltak. A War Production Board el­rendelte, hogy az Egyesült Ál­lamok területén lévő valameny- nyi szeszgyár csupán hadicélok­ra való alkoholt gyártson. Ok­tóber 8-ától fogva a whisky gyártás egészen megszűnik. Azért nem kell szárazságtól félni, mert a készletek három, esetleg öt esztendőre is elégsé­gesek, aszerint mekkora lesz az emberek ihatnékja. Múlt csütörtökön harminc államban lépett érvénybe a fű­tőolaj korlátozása. Magát a korlátozás rendszerét csak két hét múlva határozzák meg, ami olajat a háztulajdonosok addig használnak, azt később levon­ják majd a jegyeikből. A sza­bály, amely szerint a lakásokat fűtőolajjal ellátják, kissé ne­héznek látszik. így szól: A la­kótér szorozva a nap hőfokok­kal, elosztva K-val. Érthetőb­ben: minden olajjal fütött la­kás fűtőtestét 65 fokon fogják tartani. harcok következtében a mun­kásfaló újságokhoz fordul va­laki árulkodó levelekkel és igy kívánja befolyásolni az ügyészt akihez még külön feljelentést is küldött. Most már az olvasó is lát­hatja, hogy miért jutott az eszembe a rovat elején elmon­dott kis történet és azt hiszem, hogy a Bálint fiuk is ezt gon­dolhatták, amikor kibékültek ezzel a Donovannal. AZ ACÉLKOHÓK ETETÉSE Városban, falun, hegyen-völ­gyön, cipelik az emberek az ócskavasat, ez a legnagysze­rűbb anyag megtakarító hadjá­rat amit valaha is láttunk. A War Production Board célja és utasítása, hogy jan. 1-ig lega­lább 17,000.000 tonnát szedje­nek össze. Ez elégséges, hogy az acélgyárakat teljes üzem­ben tarthassák és még tetemes tartalékot tegyenek félre. A la­kások, boltok, gyárak és nyil­vános épületek kihordása még csak az első lépés abban a ne­héz munkálatban, aminek utol­só lépése az, amikor az ócska­vas a kohókban összeolvad a nyersvassal, hogy kemény acél­lá váljon hadiszerszámok szá­mára. A közbeeső tevékenység, az ócskavas elszállítása, osztá­lyozása, felvagdalása és győ- möszölése, az ezer milliós ócs­kavas ipar feladata és gondos­kodás történt róla, hogy ezt a munkát el is tudja végezni. A REPÜLŐK HARCBAN Amerika egyre gyarapodó légi hatalmát már érzik világ­szerte. öt mérföld magasság­ban Európa egében, a Repülő Erődök letették a vizsgát, és győztesen kerültek ki a harcok­ból. Hatalmas bombázó gépek legutóbb tizenharmadik táma­dásukat hajtották végre, vilá­gos nappal derült égben, né­met repülőgépgyárakat bom­báztak, meg egy repülőteret. Útjukon a legjobb német har­cigépek raja támadott rájuk, köztük Gőring válogatott “Sár­ga Orrú” szakasza is. A Repü- lá Erődök tizenhárom német harci gépet lőttek le és haza­tértek úgy, hogy egyetlen gé­pet sem vesztettek. A földgolyó másik részén, az amerikai repülők a japánokat gyötrik a Salamon szigeteken. A repülők felgyújtottak egy japán cirkálót és egy szállitó- hajót, bombával találták pedig egy másik cirkálójukat meg egy repülőgép szállítójukat. A harc folyamán negyvenkét japán repülőt lőttek le, ezzel 209-re szaporítva az elpusztí­tott japán repülőgépek sokasá­gát azóta, hogy a marinek augusztusban megvetették lá­bukat a Salamon szigeteken. E négynapos légi offenziva a dél­nyugati Csendes tengeren pe­dig épp úgy végződött, mint az európai támadás, egyetlen amerikai gép se veszett oda. Messze északon, az Aleuti szi­geteken, amerikai és kanadai repülők épp ily sikeresen tá­madják a rohamok sorozatával a japánokat. Olvasás után, adja la­punkat más magyar kezébe! IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Thumbnails
Contents