Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-02-28 / 1204. szám
6 oldal 1942 február 28. Dr. VINCE SÁNDOR: A Habsburg-kérdés Kisértet járja be a világot, — a Habsburg restauráció kisér- tete. Nem “Metternich és a cár”, hanem pénzes ujságkirá- lyok és a pápa, nem “német rendőrök és francia radikálisok”, hanem jól fizetett nemzetközi ügynökök és tájékozatlan (vagy jól tájékozott?) amerikai politikusok élesztgetik és édesgetik e -kisértetet. Megindult világszerte a propaganda, hogy visszatelepitsék Európa vérző szivébe a legsötétebb középkort, a Habsburgok uralmát, amely “az álló hadseregre az ülő bürokráciára a térdelő papságra és a csúszómászó kémszerveztere volt fel- épitve.” Hitler szadista banditái olyan butára gyötörték Európa népeit néhány rövid év alatt hogy a Habsburgok százados bűneit a kínzásokba belefáradt népek már elfelejtették. Állandóan halljuk az osztrák Schuschnigg nevét; ki emlékezne hát a Vérmezőn lefejezett Martinovics apátra és társaira a börtönben megvakult Wesselényire, az aradi Tizenháromra és a kapitulált magyar hadsereg száz meg száz tisztjére és közlegényére, akiket Haynau, a Habsburgok Haynau ja — kegyetlenül kivégeztetett ?! Tele van a sajtó a koncentrációs táborba hurcolt Niemöller lelkésszel; — ki emlékezne hát Sylvio Pellicora az olasz poétára, akit 34 évig tartott börtönben és vasban a Habsburg az olasz mártírok ezreivel együtt?! A régi hóhér kegyetlenségét a jótékony feledés homályába borítja az uj hóhér közelebbről látható kegyetlensége. A jól kiagyalt propaganda azt akarja elhitetni a világgal, hogy a Habsburg Monarchia visszaállítása az európai békének és politikai egyensúlynak volna a biztosítéka ! Azt persze elhallgatják, hogy az európai egyensúlyt a Habsburg borította fel Bosznia-Her- segovina annexiójával és az európai békét is a Habsburg törte össze, amikor ráeresztette hadait a kis Szerbiára. Azt is terjeszti — a hazug Habsburg — propaganda hogy a derék, ártatlan, legázolt osztrák nép a Habsburgot óhajtja vissza, hogy líitlertől szabaduljon. De azt elhallgatják, hogy ez az osztrák nép 1918-tól Doll- fuss ellenforradalmáig, bár a legáltalánosabb és titkos választójoggal választotta képviselőit, soha egyetlen olyan képviselőt nem választott, aki a Habsburgok visszatérését szorgalmazta volna. E propaganda-pestis ellen amely most készül elborítani az amerikai sajtót tiltakozunk. Nem kell a Habsburg Európa egyetlen népének se! Hitlertől majd meg szabadul a világ nélkülük is! Hívjuk fel mindazokat, akik e kérdésben velünk egy véleményen vannak, hogy ha bárhol nyomát látják a lapokban a Habsburgok érdekében való hangulatkeltésnek, írjanak azonnal a lapokhoz és közöljék velük hogy: 1. A Habsburgok uralma a múltban a legkegyetlenebb elnyomásra és szolgaságra volt alapozva. 2. A leigázott népeket a Habsburgok mindenféle koholt ürügyek alapján uszították egymásra, hogy megosztva őket, uralkodni tudjanak felettük. A Habsburg jelszó: Divide et im- pera! 3. A Habsburg birodalomból a 19-ik század óta a népek milliói szökve menekültek a tengeren túlra, mert nem bírták el a nyomort, a szolgaságot és terheket, amiket a Habsburg uralkodók rájuk raktak! 4. A jelenlegi Habsburg trón- követelő személye, demokratikus fogadkozásai és — ha volnának is neki — legjobb szándékai se változtathatnak azon a tényen, hogy ahol a Habsburg uralkodik ott a népmillióknak nyomorogniok kell, mert az udvar, az arisztokrácia, a hadsereg az egyház és a bürokrácia eltartása felemészti a népmilliók minden munkájának eredményét. 5. Amerika sokezer drága ifjú életet és sok billió dollárt áldozott rá 1917-ben hogy a Ho- henzollernek és a Habsburgok középkori csökevényét kiirtsa a zett bolsevik vezéreket, akiket addig amig éltek éppen úgy gyűlölték, mint gyűlölik ma Sztálint. És bizonyos, hogy a kivégzett bolsevikek, ha tudomást vehetnének róla, erélyesen tiltakoznának az ilyen pártfogók ellen. Propagandájuk másik módja, hogy elismeréssel beszélnek azokról, akik nemzeti védelem jelszava alatt vesztik életüket az orosz harcmezó'kön, mert szerintük, azok már feladták a kommunizmust, hiszen védik az országukat, ami elég bizonyíték. Azonban a mi bolsevike- ink, — és ilyen névvel jelölnek mindenkit, aki a magántulajdon jogán alapuló termelést kritizálni meri, — hitvány emberek, mert ellenük törnek, stb. A kizsákmányolás jogának a védelme a helyi radikálisok támadása révén a Cliveden Set jelenlegi propagandája, úgy Angliában, mint itt. Az Angol nyelvű propaganda természetesen megtalálja útját az idegen nyelvüekhez, is. Az amerikai magyar sajtó eklatáns példát i szolgáltat erre. A Cliveden Set eme durva propagandáját átveszik a mai állapotokat megrögziteni igyekvő szakszervezeti vezetők is. Sőt a tudatlan anarcho-szindi- kalisták között is akadnak olyanok, akik felülnek a propagandának és nem az orosz proletár tömegekkel, hanem a Cliveden Settel szimpatizálnak. A Cleveden Set nem képzeletbeli csoport, noha nem szervezett, tagsági dijat fizető egyesület, hanem részben osztályérdekük, részben pedig két évtizedes állandó propaganda által befolyásolt reakciós egyének akiknek hatalmával számolni kell. Nagy hatalmukról tanúskodik az is, hogy Roosevelt eP nők szükségesnek tartotta felemlíteni őket. 1 még nagyobb áldozatok utján világból. Most Amerika újból a van, de nem azért, hogy a múlt e kisérteteit visszahozza! 6. A Habsburg sohase volt jobb a Hitlernél. A külömbség a kettő között csak az, hogy Hitlertől tiz év alatt fog a világ megszabadulni, mig a Habsburgtól való szabadulásra századokig kellett várnia. 7. Nem lehet a Habsburgot visszaengedni Ausztriába, mert a Habsburgnak nem volt és nem lesz soha elég Ausztria. Ha ismét megveti a lábát Európában századokig nem lesz béke a világon, mert imperialista terjeszkedéssel örökké uj háborúkat fog kezdeményezni. A kártékony, kutmérgező propaganda sok embert elbolon- dithat, — de nem fog mindenkit elbolonditani. Ettől a propagandától még meg nem nyílnak a bécsi, budai és prágai várpaloták tróntermei! A döntő, sorsdöntő szót ebben a százados nagy perben azok fogják kimondani akik á harcterekről majd fegyverrel kezükben jönnek haza, hogy uj rendet, uj életet; emberi sorsot építsenek a romokon. Mi repeső^ szívvel, szomjas szemekkel, a jó reménység hitével előre is megnyugszunk az ő döntésükben. (A “Harc!” röpiratból) NEMET ZSOLDOSDAL. Irta: FALUDY GYÖRGY Mink volnánk hát a foltozott irháju hírhedt zsoldosok, kiknek egészen egyremegy hogy völgybe avagy hegyre megy, parasztra, urra, papra megy; bitóra vagy csak babra megy. Háltunk már puszta ég alatt, füvet kaszáltunk jég alatt, láttunk Hollandban lányokat s Űztünk tízéves lányokat, mert mink vagyunk a foltozott irháju német zsoldosok. Nem láttatok még gyermeket, akit a strázsa gergetett? így verbuváltak minket is, kaptunk páncélt és inget is, és győztünk sok-sok emberen, s itt volnánk túl a tengeren,' hüségeskükre járulón, de lelkünk mélyén árulón, s ha nem látsz meg a máz alatt, rádgyujtjuk holnap házadat, mert mink vagyunk a foltozott irháju német zsoldosok. Kiirtottunk már hét megyét s megmásztuk Róma hét hegyét, kullogtunk őszi sáron át, vérfürdőt vettünk nyáron át, röhögtünk égő romokon, s futottunk izzó homokon, és ősszel néha meztelen úsztattunk át a Dyneszteren, ettünk sáskát, döglött lovat^ s hallottunk szörnyű átkokat, mert mink vagyunk a foltozott irháju német zsoldosok. Megmérgezzük a kutvizet, s azt szolgáljuk, ki megfizet, a kocsmák szennyéből kihányt kisbajszu őrült kapitányt, annyit se mondunk: jó napot, s kinyitjuk a hordó csapot, nem kímélünk férfit, se nőt falhoz kenjük a csecsemőt s.ha nem mondod, hogy “köszönöm”, lebunkózunk a küszöbön, mert mink vagyunk a foltozott irháju német zsoldosok. S ha fegyver nem lesz semmi majd és egymást fogjuk enni majd, s karunkat seblá:: marja már s nehéz lesz Göring kardja már; megváltozik a dallamunk és házról-házra ballagunk, azt lesve, hogy a szeretet hol nyes egy darab kenyeret, s igy érünk oda, hol az ut végén azt kérdi Belzebub: hol jönnek már a foltozott irháju német zsoldosok? Itt jönnek már a foltozott irháju német zsoldosok, kiknek egészen egyremegy ... (újra, elölről) (A “HARC!” röplapból.) BÉRMUNKÁS
