Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-01-24 / 1199. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1942 JAN. 24. NUMBER 1199. SZÁM A nagytőkések akadályozzák a háborús termelést Bármerre megyünk mindenütt egy slogan cseng a füleinkbe. Termelni, építeni, minden erőt a háborús ipar szolgálatába állítani. Nagy plakátok hirdetik mindenfelé a munka termelő erejét, mely a főalapját képezi a háborús győzelemnek, mely a fascista ideológiát illetőleg a munkásosztály céljának is megfelelő. Bármenynyire is gyűlöletes az angol és amerikai imperialista tőkések munkásnyuzó uralma, mégsem kívánhatja a munkásosztály jogaival és céljaival szolidárisán érző egyén, hogy velük szembe a fascista erők győzedelmeskedjenek. Mert azt akarjuk, hogy továbbra is legyen szervezkedési jog, sőt több mint eddig, mert azt akarjuk, hogy továbbra is legyen szabad sajtó, még szabadabb, mint eddig és mert értékelni tudjuk egyéni szabadságunkat, ezért elsősorban akarjuk, hogy mindezeket leromboló fascizmus legyen kiirtva a föld színéről. A munkásnép megértette a helyzet komolyságát és már is bizonyos engedményeket tett, elismerve azt, hogy a jelenlegi háborús h e 1 yzet különbözik minden előbbi háborús helyzettől. A Wall Street tőkés urai azonban, mint minden háborúnak profit hiénái, most is a régi tradíciókhoz híven, kizárólag csak profit gyűjtés szempontjából birálják a háborút, és mindenféle agyafúrt mesterkedéssel próbálják a kormány intézkedéseket aláaknázni és a saját javukra kamatoztatni. Addig mig bent az iparokban keresik a szabotálókat és nem találják őket, az Ipari szabotálok a nagytőkések táborában hemzsegnek és bántatlanul folytatják üzérkedéseiket. A helyzet komolyságára való tekintettel Roosevelt elnök az elmúlt héten egy Ipari Diktátort nevezett ki Donald M. Nelson személyében, akinek hivatása volna az ipari termelés fokozása és ugyanakkor a profit- harácsolók körmére koppintani ott, ahol a munkásnép véréből akarnak még több pénzt kisajtolni. Hogy ez sikerülni fog-e neki, az nagyon kétséges, különösen akkor, ha figyelembe vesszük Nelson kinevezésével egyidőben történt vizsgálati tényeket ,melyeket a Naval Affairs Committee egyik tagja hozott nyilvánosságra. Ezek szerint megdöbbentő adatok vannak arra vonatkozólag, hogy a muníció gyáhosok hogyan szolgálták az utolsó napokig az Egyesült Államok ellenségeit és szállították a felszereléseket a jó profit ellenében. így pl. egy amerikai ifjú 1939 októberben érkezett vissza Németországból, ahol mint Service Expert volt alkalmazásban az amerikai Pratt and Whitney Co. részéről és a legfinomabb repülőgép motorok beállításánál dolgozott, melyeket innét százával szállított azon cég Hit- leréknek. Persze nem törődtek azzal, hogy Hitlert a világbéke fölforditására készítik elő. Úgyszintén az utolsó időkig a Du Pont Powder Co. szállította nekik az anyagot, mely Hitlerék külföldi politikájának az alkalmazásánál döntő szerepet játszott. A vizsgálati jelentésből a sorok közül kiolvasni lehet, hogy ezeknek a tőkés társulatoknak mindegy volt, hogy hol és miért kezdődik a háború, az ő céljuk csak azt irányozták, hogy mindenáron háború legyen, hogy piacuk legyen gyilkoló eszközeik eladására. Ezek a vérbeli kapitalisták vannak most aztán a termelés élén és ezek dirigálják most a hazafiságot az amerikai népnek, mig saját maguk most is csak a profit gyűjtésen törik a fejüket. A múlt héten Sidney Hillman szintén a termelési direktórium egyik feje, tett ilyen nyilatkozatot, mely szerint 30 millió katonai uniform munkát, a southi open shop kontrakto- roknak adták oda, mig a new yorki ruha iparban ezrek állnak munkanélkül régi szakszervezeti képzett munkások. Ezeknek most azt mondják, hogy vegyenek védelmi bondokat, amit szívesen rpeg is tennének ha volna miből, mig lent a southon félfizetésért veszik el tőlük a munkát csak azért ,hogy a gyárosoknak több profit maradjon meg. így néz ki a helyzet az ipari fronton és jó lesz ha a munkásság, amikor a fascizmus leverésére összpontosítja erejét, vigyázz arra is, hogy a saját portáján rendbe legyen minden és lehetetlenné tesz minden olyan kísérletet, mely más elnevezés és formák alatt a fascizmus szárnyainak a kibontakozását készíti elő itten is. (f.) Ok-e a kommunista párttagság a polgárlevél visszavonására? WASHINGTON, D. C. Nemcsak a munkásság között, de polgári körökben is nagy érdeklődéssel néznek annak a harcnak elébe, amely a Legfelsőbb Bíróság előtt fog rövidesen lefolyni egy William Schneidermann nevű bevándorolt munkás ügyében. A lapunkon keresztül is any- nyiszor ismertetett reakciós californiai állami szövetségi kerületi bíróság még 1940-ben, tizenhárom évvel a polgárpapir megszerzése után és harminckét évvel az Egyesült Államokba érkezése után, megfosztotta polgárlevelétől William Schneidermannt azon az alapon, hogy tagja, sőt tisztiselője a kommunista pártnak. Bár jó lehet, hogy ma más szemüvegen keresztül nézik .és látják végig az ország területén a kommunistákat, mint 1940-ben, de azóta is szakadatlanul foglalkoztatja az eset a munkás intézményeken kívül a liberális polgárságot is. Most végre oda kerül az ügy, ahonnan nemcsak ennek az ügynek az intézését, de a mi magyar lapjainknak kedves vörös veszedelem uszításaira is az amerikai szellemű végzést várja a sokat hangoztatott demokrácia. Ez a felfogás késztette, washingtoni híradás szerint Wendell L. Willkie-t, az 1940-es évi republikánus elnökjelöltet, hogy ezt az ügyet a Legfelső Biróság- hoz vigye. Willkie szerint a kommunista párttagság nem elég, a polgárlevél megtagadásához, vagy elvételéhez. A kongresszus a mai napig sem döntött úgy, hogy magábanvéve ez is elég a polgárosodás meg- gátlásához, vagy érvénytelenítéséhez, már pedig ilyen ügyben a kongresszusé az utolsó szó. A szabadság jogok biztosítása fontosabb, mint valaha, ezért vállaltam el a,z ügyet, mondotta Willkie. A tárgyalás február hónapban lesz. A döntést nagy érdeklődéssel várja az ország liberális lakossága nemcsak Wendell Willkie személye miatt, hanem azért is, mert a Legfelső bíróság döntése irányadó lesz a hasonló esetekben, amelyeket az alsóbbfoku hatóságoktól mind- gyakrabban elvárhatunk a következő időkben. Biztonságban levő politikusok Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe? A déli államok képviselői biztosnak érzik magukat az állásaikban mindaddig, amig a kiváltságosak osztályérdekeit hűségesen védik. A déli államokban csak is a jobbmódu polgárok szavaznak, akik megfizetik a szavazásra jogosító adót. így nem kell rettegni a képviselő uraknak, hogy leszavazzák őket a következő választásnál, ha a munkásság ellen szóló törvényeket szorgalmaznak. Most a legújabb és legérdekesebb ilyen törvényt erőszakoltak keresztül. A virginiai Smith képviselő nevét viselő sztrájkot eltiltó rabszolga törvényt. Az indítványozó Smith et teljes erejükkel támogatták Louisiana, Missisippi, Tennesi, Alabama, Georgia, Florida, Arkansas és Virginia állam képviselői. Mind olyan államok, ahol dfcak a kiváltságosak szavaznak. így nem kellett a képviselő uraknak attól félni, hogy a munkások, akiket rabszolgaságban akarnak vissza kényszeríteni, ellenük fognak szavazni. Ezekben az államokban igy kezelik a demokráciát. Az 1940-es választásoknál a déli államokban 3,606,600 szavazattal 89 képviselőt választottak meg, mig az északi proletár részekben 3,615,800 szavazattal csak 14 képviselőt választhattak. Ezek az északi államokból /tehát nagyrészben az ipari munkásságot képviselők, a Smith törvény ellen szavaztak. Mogy az összehasonlítás még világosabb legyen, Schuetz képviselő a chicagói North Sideról 450,000, legnagyobb részben munkás szavazatot kapott és a Smith törvény ellen szavazott. De ezzel szemben, Ford a missi- sippii képviselő, aki csak 15,300 szavazatot kapott egyforma értékkel szavazhatott a törvény mellett. Ezért kerülnek ki a Dies-ek, Smith-ek, a legreakciósabb politikusok a déli államokból, akik még mindig vissza vágynak a régi, jó rabszolga rendszerbe és ha rajtuk állna, bizony már vissza hozták volna azt törvényesen is. Sokan még hisznek abban, hogy törvényes utón sok jót még az uj rendszert is megszavazhatják képviselőink. Ezek vessék jól eszükbe, hogy a 15,300 déli “gentry” szavazata egyforma értéket képvisel a mi
