Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-05-23 / 1216. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1942 MAY 23. “^{) NUMBER 1216. SZÁM. A MUNKÁSSÁG LETÖRÉSÉRE KÉSZÜLŐDNEK A GYÁROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE MILLIÓKAT KÖLT MUNKÁS ELLENES PROPAGANDÁRA. — KÉSZÜLŐDNEK A NAGY ÜTKÖZETRE. — ÖSSZEKÖTTETÉST TARTANAK FENN A FASISZTÁKKAL. — A REAKCIÓ SEGÍTŐI. KÖZPONTOSÍTOTT VEZÉRLŐ TANA CS IRÁNYÍTJA A TÁMADÁSOKAT. 'WJASHINGTON, május hó.— Nyilvánosságra kerültek oly bizalmas természetű dokumentumok, amelyek kétséget kizárólag bizonyítják, hogy a “National Association of Manufacturers” (Gyárosok Országos Szövetsége, — az amerikai ‘kutyaszövetség’) több milliós “háborús kasszát” gyűjt, de nem azért, hogy azzal elősegítsék az Egyesült Nemzetek harcát és biztosítsák a tengely hatalmak feletti győzelmet, hanem csupán csak az amerikai munkásság letörésére. Sőt magát a háborút is csak erre a célra szeretnék kihasználni. Más szóval ez a csoport a háborút csak mint a munkáság leverésére szolgáló alkalmat nézi és ezt a célt előbbre valónek tartja a külellenség leverésénél. Természetesen ilyesmit nem mernek megkísérelni saját nevük és cégerük alatt és azért egy báb-szervezetet alakítottak. A munkásság elleni harcot a “National Industrial Information Committee” (Országos Ipari Informáló Bizottság) irányítja. Ennek a bizottságnak a központi irodája New Yorkban 14 W. 49th St. alatt van, pontosan a Gyárosok Országos Szövetségének központi 'helyiségében. Az állítólagos informáló bizottság igazgatója Wi 1 liam Lawson, aki egyben tisztviselője a kutyaszövetségnek is és aki a Gyárosok Országos Szövetségének a telefonján intézi az “informálást.” Szükség is van az információra, mert a kutyaszövetség 8000 tagjához kiküldtek egy bizalmas körlevelet, amelyben felszólítják a tagokat, hogy 25 dollártól feljebb, egészen 50 ezer dollárig adakozzanak, az ipartelepük nagysága szerint, a magán vállalkozás (Private Enterprise) védelmére. Az Informáló Bizottság valójában csak a gyárosok legreak- ciósabb csoportjának a gyülekezete, olyan vigilanti bizottság féle s a 8000 gyárosból csak 350-n vesznek benne részt. Ezek között azonban ott vannak a legismertebb reakciós, kapzsi, munkásellenes gyárosok és azok, akiknek a németekkel pénzügyi összeköttetésük volt és van. BIZTOSÍTANI AKARJÁK KIVÁLTSÁGAIKAT A National Indusztrial Information Committee (NIIC) bizalmas körlevelében ezt Írja: “Minél tovább tart a háború, annál nagyobb szükség van az NIIC-re, mert nem elég a háborút megnyerni, hanem vissza kell állítanunk az amerikai tradicionális és karakterisztikus életmódot. Ezt szüntelenül az amerikai közvélemény előtt kell tartanunk, mért s z ü k s é ges, hogy az amerikai nép teljesen bízzék az iparok vezetőiben. Ezt a bizalmat fel kell építeni. A néppel meg kell kedveltetni azt a gondolatot, hogy a magán vállalkozás a háború utáni időkre is a legideálisabb.” A milliók tehát arra a célra kellenek, hogy a néppel megkedveltessék a magán termelést, amitől a depressziós években elfordultak. Ez a megkedvelte_____s._____________________________________________________________ tés óriási méretű propaganda utján történik. Ebből már adtak egy kis kóstolót a 40 órás munkahét elleni hadjárattal. Ez azonban csak úttörő volt. A próbálkozás, olyanforma kísérletezés, mint Mussolininak, meg Hitlernek a spanyol forradalom letörése. Az igazi hadjárat terveit igy jelzi a körlevél. Az NIIC szükségesnek tartja, hogy Amerika 131 millió lakosságának mindegyike tudomást szerezzen ezen “ideális privát termelés előnyeiről.” Erre a célra igénybe veszi a nagy lapokon kívül a 8000 kisvárosi heti publikációt,” amelyek részére információs szolgálatot létesítenek és hirdetésekben világosítják fel az olvasókat. Szétküldenek “híreket, képeket, washingtoni rovatot, női rovatot és a szerkesztők részére speciális érdekű értesítéseket.” Vagyis nyílt beismerése, hogy le akarják pénzelni a sajtónak azt a részét is, amivel esetleg eddig még nem rendelkeztek. Igénybe fogják venni a rádiót is. Fulton Lewis Jr. “Production for Victory” heti beszédét a Mutual rendszerben ők finanszírozzák. A körlevél szerint ezt ki fogják bővíteni. A kommentátorokon kívül “vezető üzletemberek” fogják ismertetni "a “Private Enterprise” előnyeit. A “MOZI” IS AZ ÖVÉK A mozgókép ipart is bevonják, illetőleg már be is vonták propaganda hálójukba. A körlevél szerint a NIIC által “ajánlott képeket több mint 8 millió ember fogja megnézni ez év folyama alatt. Egy ilyen kép már is a színházak műsorán van. “American Anniversary” a neve. Falragaszok és plakátok özönét fogják kiragasztani. A körlevél szerint az amerikai tradicionális életmódott hirdető plakátoknak ott kell lenni minden gyárban, iskolában, vasúti állomásokon, nagy üzletek ablakaiban, közúti kocsikban, stb., ahol azokat millió és millió ember szemlélheti naponként. De fel akarják használni a hirdetésnek legutóbbi módját, az “autó poster’-t is, vagyis az automobilokra ragasztott rövid jelszavak és képek által való propagandát. A NIIC bejelenti, hogy biztos kooperációra számit az Országos Nevelésügyi Bizottság és hasonló oktatási intézmények részéről. Be akarják tehát vonni propaganda körzetükbe az iskolát is. A körlevél szerint: “Direkt konferenciákat fogunk rendezni az oktatásügyi vezetőkkel és üzletemberekkel, mert a nevelésügy képviselői elismerik, hogy a tanításban nagyobb súlyt kell helyezni az amerikai elvek és a tradicionális amerikai életmód ismertetésére.” Erre vonatkozólag természetesen az üzletemberektől akarnak utasítást kapni. És ha az ily utasítás nem lenne elegendő, tervbe van véve, hogy évenként 2 millió füzetet terjesztenek szét az iskolai ifjúság között. Természetesen “ezt is a tanítók kérelmére.” “Az egyházak is segítenek”, — mondja tovább a körlevél. — AZ OTTHON FRONTJA A munkások szervezkedése és különösen a munkabérek ellen, szűnni nemakaró propagandát folytat a polgári sajtó egyenes megrendelésére a nagy tökének és abban nagy igyekezettel, állandó hivatkozás történik a hadsereg kötelékében levő katonákra és az azoktól várt áldozatokra. Vájjon érez-e a szolgalelkü sajtó és annak urai szégyenpirt az arcukon, amikor az alábbi esetekről olvasnak: OSAGE, W. Va., május 12. — Az itteni Christopher Coal Company egyik bányájában hatalmas robbanás történt, amely 54 bányász életébe került. A kormány bányahivatalának kiküldöttje jelentése szerint még 110 ember pusztul el, ha a detonáció 5—10 perccel később történik. Ezek készültek a tárnába való leszállásra, a munka megkezdésére. PITTSBURGH, Pa. -— Nagy riadalmat okozott a Jones and Laughlin acéltelep vészszirénáinak megszólalása, mert hiszen a városrész majd minden családjából valaki ennek a telepnek az alkalmazottja. A vészjelzés után hatalmas lángnyelvek csaptak ki az egyik olvasztó tartálvból. Mire a tüzet lokalizálni tudták HÁROM HALOTT és vagy HARMINC SÚLYOSAN SEBESÜLT került a mentők keze alá. Szabadlábra helyezték Earl Browdert (f) Még elég élénk emlékezetünkben van a kommunista párt központi titkárának ügye, akit hamis útlevél használat miatt 14 hónappal ezelőtt bűnösnek nyilvánított a szövetségi bíróság és négy évi börtönre és 2000 dollár pénzbüntetésre ítéltek el. Abban az időben a hírhedt Dies committee munkája és azon tény révén, mellyel a Szovjet Unió Hitlerék oldalán állott, könnyű volt Browdert eltenni láb alól, olyan vád alapján, melynek a munkás célokhoz semmi köze nem volt. Az csak érthető volt, hogy a kommunista párt görcsösen próbálta védeni vezérét, aki bizonyította, hogy a párt érdekében utazott hamis útlevéllel és az ilyen bűnöket ezrek és ezrek követik el a saját érdekükben, akiknek semmi bajuk sem történik a törvénnyel emiatt. Nyilvánvaló volt, hogy Browder egyéni akcióját csak ürügynek használták föl az elitélésére és ha olyan bűnért életfogytiglani járt volna, azt is rámérték volna a “demokratikus” osztálybiróság tagjai. (Folyt, a 3-ik old.)
