Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-05-16 / 1215. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS ■ OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, *1942 MAY 16. ' NUMBER 1215. SZÁM. ■ ■ Összeült a Munkás Betegsegély- ző Szövetség konvenciója LELEPLEZIK AZ ÖSSZES VOLT NÁCI BARÁTOKAT. COUGH­LIN, SMITH, PELLEY, VIERECK, LAURA INGALS, MRS. DILLING, MIND EGYBANDÁBA TARTOZTAK. AZ OSZTÁLYOK FELE SEM KÉPVISELTETTE MAGÁT A KONVENCIÓN EAST PITTSBURGH, Pa. — A Munkás Betegsegélyző Szövetség konvenciója a múlt szombaton, május 9-én meg nyílott. Sok szempontból súlyos vélemény nyilvánítása az osz- tqlyoknak és a tagoknak már maga a konvenció összeállítása. A februári Összetartás szerint a Szövetségnek 159 osztálya van. de a konvenció napján a verifikáló bizottság' előtt csak 139 osztályról szól a kimutatás, amelyek közül 74 osztály kül­döttje jelent meg, mig 63 osztály nem tartotta érdemesnek a delegátusát elküldeni. Ha a Szövetség érdeke és nem személyi ambíció fűtené a főtisztviselőket, már maga ez a szomorú valóság, hogy az osztályok és a Szövetséget évtizedekne át építő öntudatos tagság távol maradt a konvenciótól, kellene, hogy a napirend legfontosabb részét képezze, mert hiszen nélkülök nem marad­hat fenn az intézmény. A konvenció lefolyásáról részletes tudósítással leszünk. WASHINGTON, május hó— Az Egyesült Államok postaügyi hivatala, követve ugyanazt az eljárást, amit a detroiti pap, Father Coughlin “Social Jus­tice” cimü hetilajánál alkalma­zott, most két másik publikáci­ótól vonta meg a posta szállítá­si jogát. Az egyik a Munice, Ind. városban megjelenő “X- ray”, a másik a pedig az angol és német nyelven megjelenő “Philadelphia Herold”, hetilap. Ezen lapok postai kedvezmé­nyes szállításának megvonását Walker postaügyi miniszter Biddle igazságügyminiszter ké­résére rendelte el. Attorney General Biddle azt állítja a postahatósághoz irt reveiében, hogy az “X-ray” hetilap segí­tette az ellenséget az itteni mo­rál és harciszellem letörésével. Állandóan és feltűnő módon hozta az ellenség rádió utján leadott propagandáját. Igyeke­zett éket ütni Amerika és szö­vetségesei közé. E célból leki­csinyelte az angolokat, vádolta a jelenlegi amerikai adminisz­trációt azzal, hogy itt idegen, amerikaiatlan eszméket akar beplántálni. A háború kitörésé­ért a nemzetközi tőkét okolta, amelyet a lap szerint a zsidóság kontrolál. Ugyancsak hirdette azt is, hogy a zsidóság uralta nemzetközi tőke befolyása alatt áll úgy az amerikai, mint az an­gol kormány. Szóval ez a lap pontosan követte a nácik által kijelölt propaganda irányt. Noha Coughlin atya lapját már betiltották, de azért az amerikai náci barátok módját találták, hogy a “Social Justi­ce” szellemében tovább Írjanak. Most ennek a lapnak a szerepét a Gerald L. K. Smith szerkesz­tésében megjelenő “The Cross and the Flag” (A kereszt és a zászló) cimü folyóirat vette át. Ez a Gerald L.-K. Smith azonben sokkal ravaszabb, mint Coughlin atya, aki a gyűlölettől tulfütve gyakran elszólta ma­gát és nyíltan kimutatta fasisz­ta érzelmeit. Smith azonban erősen számitó és csak burkol­tan támad. Hogy ezt még köny- nyebben tehesse, a szenátori tisztségre pályázik és a Roose­velt meg a New Deal adminisz­tráció elleni támadásait kortes beszédek keretében teszi meg. így sokkal nehezebb fülöncsip- ni, mint Coughlint és társait. Azonban Smith igazi lényét el­árulja az, hogy szoros összeköt­tetést tartott fenn az amerikai összes náci érzelmű szerveze­tekkel és vezetőkkel.. így például kiderült, hogy Smith vezető tagja volt Ame­rika legocsmányabb antiszemita és reakciós csoportjának, a “Silver Shirt” szervezetnek, amelynek vezére, William Dud­ley Pelley most áll vád alatt. A Silver Shirt igazgatója, bizo­nyos H. E. Martin állítja, hogy Smith a szervezetben 8223 szám alatt, a felesége pedig 8220 számmal szerepeltek. Et­től a szervezettől indult ki azon ötlet, hogy a Roosevelt nevét zsidósan, Rosenfeld-nek Írták. (EztT a csúfolódást ezektől vették át a magyar lapok is a múlt évben elhunyt Birinyi K. Lajos kezdeményezésére és ez­ért a nagyszerű cselekedetért most a Bridgeporton megjelenő Egyetértés síremléket fog neki állítani közadakozásból. Az ada­kozók névsorát az Amerikai Magyar Szövetség vezérei, élü­kön Darago Józseffel nyitották meg. Ilyen szoros kapcsolat állt fenn az összes náci barátok kö­zött. — Szerk.) Martin nyilvánosságra hozott egy levelet, amelyben Smith ér­tesítette Pelleyt, hogy megala­kította ‘az első amerikai “Storm Troop” csapatot és megjelölte a dátumot, amikor az uj terror szervezetet be fogja mutatni St. Louisban. Smith a pár evvel ezelőtt me­rénylet áldozatává esett Huey Long demagog szenátor tanít­ványa.. Ő is, mint volt mestere, eget földet Ígérnek a követőik­nek. Most például, hogy Michi­gan államban szenátor akar len­ni, kortes beszédeiben azt hir­deti, hogy ha őt megválasztják, akkor megmutatja, hogy min­denkinek jut majd az autójára gumikerék. Vagyis azt akarja elhitetni, hogy nincs gumihiány a kormány csak a háborús szel­lem felélesztésére találja ki a sok zaklatást. Természetesen propagandá­jának legnagyobb részét a vö- rösfalás képezi. “Mit érnénk a háború megnyerésével, ha az kommunizmust jelent a szá­munkra?” — mondotta az új­ságíróknak, akik a múlt héten megintervjuolták, majd hozzá­tette: “Ki kell kergetnünk a vörösöket Washingtonból még a háború alatt is és nem szabad megengednünk, hogy a New Deal ezt az országot kijátsza Oroszországnak.” Az ilyen propagandára ter­mészetesen igen sok financiális (Folytatás a 4-ik oldalon) A Foreign Affairs cimü, ne­gyedévenként megjelenő ame­rikai folyóirat 1942 januári számában két, rendkívül érde­kes cikk jelent meg. Mindkettő­nek a tartalma közelről érdekel minden magyarul is beszélő embert. Nemcsak az irók sze­mélyénél fogva, hanem főleg azért, mert mindkét cikk a jö­vendő Európájának kialakulá­sával és annak kapcsán Ma­gyarországgal és a magyarság jövendő sorsával is foglalkozik. Az első cikk cime: A háború utáni Európa szervezete. Szer­zője Edward Benes, a Csehszlo­vák-köztársaság Londonban élő elnöke. A második cikk cime: Dunai rekonstrukció. Szerzője: (5tto of Austria, a Habsburg trón ezidőszerinti (reméljük minden idők szerinti) követelője. Nem azt Írja a cikk fölé, hogy Habs­burg Otto, hanem azt, hogy Ot­to of Austria. (Lehetséges, hogy ezzel is azt akarja ki­hangsúlyozni, hogy Ausztriát még most is a magáénak tartja) Több mint furcsa véletlen, egyenesen nyugtalanító, hogy e két cikk igy, egy folyóiratban, egymás mellé került. Megpróbáljuk a nyugtalanító érzéseket a tények és a lehető­ségek lelkiismeretes vizsgálata alapján elűzni. Benes mélyreható és a de­mokratikus Európa gondolatára épített cikkében a második vi­lágháború után felénk meredő, megoldásra váró problémákkal foglalkozik. Mi lesz a helyzet Európában? Mi fog megmaradni gazdagsá­gából, kincseiből, kultúrájából? Milyen lesz a megmaradó em­berek egészségi állapota? Meny­nyien fognak megmaradni.Hogy 'fognak a börtönökből és kon­centrációs táborokból az embe­rek á normális életbe visszahe­lyezkedni ? Hogy fognak egy­másra találni a szétszakadt csa­ládok? Mi lesz a szörnyű adós­ságterhekkel ? Akkora lesz a német barbár­ság 'okozta második világhábo­rúból származó kár, hogy nem­zedékek munkája fogja csak helyreállíthatni. Ha e háború után a világ nem teszi örökre lehetetlenné, hogy ^ németek újabb háborút kezdhessenek, akkor . Európa számára nincs többé életlehe­tőség. Németország nemcsak euró­pai, hanem világuralomra töre­kedett. Hiú ábránd volt tehát, hogy Németországot egy ország feláldozásával meg lehet béki- teni. (Célzás a müncheni áru­lásra.) Európát e háború után na- gyobbszabásu politikai, gazda­sági és katonai szövetségek lét­rehozásával kell egyensúlyba hozni és ebben az egyensúlyban megtartani. A régi, katonai egyensúlynak nincsen semmi értelme. Hét pontban foglalja össze Benes azt a politikai szövetség tervezetet, amit Európa újjá szervezése érdekében szüksé­gesnek lát. 1) A nyugateurópai szövet­ség : Anglia, Franciaország, Belgium és Hollandia. 2) Németország visszatérése a szövetségi formára. Poroszor­Washingtoni Tükör A SILVER SHIRT Két cikk margójára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents