Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-04-25 / 1212. szám
A CIPŐ LÉLEKTANA Erről a dologról, amiről most szólni fogok, már régen készülök Írni, mert nem csak én, de sok százezer munkásember a “szenvedő alanya”, akik azonban szónélkül tűrik. Nekem azonban már nem fér tovább a begyembe, hát kiruccanok vele. Azért jutott most eszembe megint, mert munkaközben kétszer is le kellett vetni az egyik cipőmet, hogy kikalapáljam belőle a talpába vert szögeket, amelyek kitartó makacssággal nyomultak mindinkább beljebb és beljebb, keresztül a harisnyán, keresztül a bőrön, be egészen az eleven húsba, ahol izgatni kezdték az idegeket, amelyek viszont nem valami kellemes érzést továbbítottak a mindent tudomásul vevő központba. Szóval, kellemetlenül csiklandozlak. , Nem kell sokat bizonyítanom hogy az ilyen cipőkben való járás valóságos büntetés számba megy noha a cipőkért tisztességesen megfizettem. Azonban én is követtem sok százezer munkástársamnak azt a felfogását, Hogy “munkába ilyen is jó”. Igen, mi, munkások segítettük népszerűsíteni azt a hamis és ártalmas felfogást, hogy a munkába csak rossz ruha, rossz cipő való és rossz, illetőleg elégtelen élelem is jó. Márcsak azért is ésszerűtlen ez a felfogás, mert hiszen aki dolgozik, az jobban megérdemli! a jót, mint aki nem dolgozik. De már megszoktuk, hogy hat napon át rongyos ruhában járjunk, szűkös kosztot együnk, ellenben a hetedik szünet napon (normális időkre gondolok) szépen kiöltözünk és nagy ebédeket eszünk. Igv azok, akik soha nem dolgoznak, mindig szépen járnak és nagy ebédekét- esznek. Talán majd eljön annak is az ideje, hogy a munkanapokon élünk jól és a szünnapokon szűkölködünk. De térjünk csak vissza a cipőhöz, ha nem is a kaptafához. Közismert dolog, hogy a lábbeli kényelmes vagy kényelmetlen volta befolyásolja a viselőjének a jellemét. Akinek a cipő szorítja a lábát, az mindig haragszik, mérges és idővel szadista természetűvé lesz. (Példa rá a porosz csizma.) intézményt, hogy az össztag- ság jogait megvédelmezzék. És habár tudjuk azt, hogy erre nem igen lesz erejük, de arra elég erősek lesznek, hogy a két téglából az egyiket kivegyék Somló Lipót kezéből és ha a tagság csak félig felismeri, hogy kivel van dolga, undorral fog elfordulni tőle. Egyleti Figyelő. Gyerek koromban láttam, hogy a falusi gyerekeknek büntetésből pár szem kukoricát tettek a csizmájukba. Azon kellett nekik járni pár órán át, ami bizony elég nagy büntetés volt. Itt Amerikában pedig úgy hallottam, hogy pohánkát, (buckwheat) tettek a csizmába, meiy még a kukoricánál is rosszabb, mert három csúcsa közül az egyik mindig felfelé áll. A RÓMAI BOCSKOR Egyébiránt a szoritó lábbeli mérgesítő hatását már az ó- korban is ismerték. A jelen időszámítás 69. évében Flavius Vespasianus római vezér ostromolta Jeruzsálem városát. A körülzárt városiból! Rabbi Jo- chanan Ben Zakai, aki amikor nem papolt, bocskor készítéssel foglalkozott, koporsóban kivitette magát és igy került a római vezér elé, aki sokat szenvedett a lábaira. Három nap és három éjjel szüntelenül dolgozva (háborús idő lévén, felfüggesztették a nyolcórás munkanapot) olyan kényelmes lábbelit készített Vespasianusnak hogy abban a lábai hamarosan lelohadtak. Hálából az ostrommal is alább hagyott. Azonban közben Rómában császárnak választották s a fia, Titüs a következő évben mégis csak elfoglalta és lerombolta Jeruzsálemet. így beszélte el nekem ezt a dolgot egy öreg talmudista és a bocskor történelmi igaz- I ságért, minden felelőséget reá hárítok. De térjünk csak vissza megint a cipőkhöz. Állítólag a mai házipapucsokat a középkorban a klastromokban, a barátok kezdték viselni. Bizonyára - a kényelmes papucsnak is van valami köze a hordó-hasú barátok kövér arcain látható derült hosolyokhoz. Szóval én amondó vagyok, hogy a munkásembernek jó, kényelmes cipőkben kellene dolgozni. Éppenazért küldtem vissza- a mail-order üzletbe farmer koromba egy pár olyan belül-szöges munkacipőt, azon kérdés kíséretében, hogy miféle bűnt követtem el, hogy ezt a büntetést mérték ki rám? És mindezek dacára készítik a rossz lábbeliket és ruhaneműt, a munkások pedig vásárolják. Vásárolják, mert azok valamivel olcsóbbak és igen sok esetben másra nem telik. Viszont a gyárosok tudják, hogy a munkások mindig a legolcsóbbat keresik, tehát igyekeznek versenytársaiknál valamivel olcsóbb portékát a piacra dobni. Ezt az ár-redukciót a legköny- nyebben a minőség leszállításával lehet elérni. így a mai termelési rendszerben a gyárosok | kétféle versenyt tartanak fen. Az egyiknek a célja az, hogy minél jobb árut produkáljanak, a másiknak pedig ennek az ellenkezője, noha ezt nem a “rossz” szóval fejezik ki, hanem úgy mondják, hogy minél olcsóbb legyen az áru, amit piacra hoznak. Amig az első, vagyis az áru minőségének % fejlesztése a fejlődést szolgálja, addig a másik valóban káros és csak az olyan termelő rendszerben tűrik meg, ahol nem használatra, hanem profitra termelnek. A cipőgyárosok nem törődnek az-' zal, hogy a munkások talpaiba nagy lyukat fúrnak a szögek, Az Egyesült Államok kormánya most nyilvánosságra hozta a légi támadás esetleges áldozataira, illetve sebesültjeire vonatkozó rendelkezéseit. Ezek szerint minden egyén, aki ellenséges légi támadás, vagy más ellenséges akció folytán sérülést szenved a kormány költségén fog gyógykezelésben részesülni. A kormány ily sebesültek befogadására az országban található valamennyi privát és közkórházat és más hasonló gyógyintézetet igénybe fog venni és az intézeteknek a fennforgó; költségeket megtér riti. Ezenkivül bizonyos biztonsági zónákban u. n. Emergency Base Hospital-okat (kórházakat) fog felállítani, ahová szükség esetén a városi kórházakból kimentendő betegeket és háborús sebesülteket elszállásolni és kezelni fogják. Emergency Medical Service néven egy uj szervezetet állítanak munkába, amelyet az US Public Health Service az Office of Civilian Defense-el kölcsönösen fog megszervezni és az az intézmény az állami és helyi kormány-hivatalok kooperációjára számit. Hogy az uj egészségügyi intézmény gyors és hathatós működését biztosítsák máris kineveztek minden egyes városban és megyében egy orvost, aki a helyi Emergency Medical Service igazgatójaként a helyi szervezet pontos és hathatós munkájáért felelős. A Medical Service helyi igazgatója gondoskodik arrő), hogy támadás esetén a körzetben található összes kórházak sebesültek felvételezésére és kellő gyógykezelésére készen álljanak. A mentő állomásokat feltűnően meg kell jelölni, nehogy előforduljon, hogy olyan helyre vigyék támadás közben a sebesülteket, ahol a kezelésre nin- csennek berendezve. New York városában külön térképeket ké- I szitenek, amelyeken minden egyes mentő állomás fel lesz 1 3 oldal pedig már lehet a talpat felvarni szögek nélkül is. Azonban a szögek használata olcsóbbá teszi az előállítást. Ezért nem találunk a drágább cipőkben szögeket. Persze, amit itt a cipőre mondottam, áll sok más tárgyra is. A szabadverseny fejlesztheti ugyan az árutermelés módjait és a mennyiségét, de sokszor lerontja a minőséget. És a kegyetlen szatíra, amire itt ráakartam mutatni, éppen az, hogy az értéktelen, lerombolt minőségű árukat a legértékesebb emberrétegnek, a termelő munkásságnak készítik. tüntetve a pontos címmel együtt s ezeket, valamint egyéb ilyen ismertető anyagokat rövidesen a nagyközönség rendelkezésére bocsátják. A közel jövőben sok orvosra és ápolóra lesz szükség, sőt bizonyosra veszik, hogy orvosi és ápolói szolgálatban szükséget szenvednek, ha hosszabb időre fog kiterjedni a rendkívüli állapot. Éppen ezért okosabbnak vélték a rendelkezésre álló erőket nem fix helyre vezényelni, hanem állandó készenlétben tartani, hogy oda rendelhessék ki őket, ahol legnagyobb a szükség. Mindenki reméli, hogy nem lesz az Egyesült Államoknak része ellenséges támadásban. Ezzel szemben fel kell rá készülnünk. Sok ember aggódott jó'e- lőre amiatt, hogy mi lesz velük sérülés esetén és honnan veszik elő a kórházi költségre a pénzt. Bizonyára ezek megnyugvással fogadják, hogy az Egyesült Államok fog a gyógykezelésről gondoskodni. M e g j 'e gyzendö, hogy Angliában is kormány költségen kezelik az ellenséges támadás áldozatait. Azzal legkönnyebb szóba állni, kivel nem érdemes beszélni. A Bérmunkás Női Gárdába befizettek az 1942—43-ik évre: Mrs. A. Alakszay, Akron 1.00 Mrs. J. Bischoff, Akron 1.00 Mrs. J. Deák, Akron....... 1.00 Mrs. L. Decsi, Akron..... 1.00 Mrs.özv. I. Farkas, Akron 1.00 Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron 1.00 Mrs. Wm. Fay, Akron.... 1.00 Mrs. P. Kern, Akron....... 1.00 Mrs. G. Rauch, Akron.... 1.00 Mrs. J. Schwindt, Akron.. 1.00 Mrs. J. Vizi, Akron....... 1.00 Mrs. J. Fodor, C. Falls 1.00 Mrs. Mary Mayer, Phila 1.00 Mrs. L. Lefkovits, Clev. 1.00 Mrs. St. Török, Atl. City 2.00 A kormány bejelenti, hogy az esetleges légi támadás áldozatait díjtalan . orvosi kezelésben részesíti IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése BÉRMUNKÁS 1942 április 25. MUNKA KÖZBEN--------------------------------(gb) ROVATA------------------------------
