Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-01-10 / 1197. szám
% BÉRMUNKÁS 5 oldal 1942 január 10. AMIT NEM HAGYHATUNK SZQNÉLKÜL-----CS...Ő MEGJEGYZÉSEI KÁVÉHÁZI CONRADOK Az elmúlt világháború idején az Osztrák-Magyar hadsereg vezérkarifőnöke Conrad tábornok volt, de rajta kívül ezer és ezer olyan ember, kiknek a katonai hadviseléshez, de még egy puska elsütéséhez sem volt fogalmuk, elméletben szintén hadvezérek voltak, akik családi körben, vagy a kávéházi asztalnál, mindenkinél jobban értettek ahhoz, hogy hol, mikor és hogyan kellene megtámadni az ellenséget. Ezeket a nevetséges figurákat, a pesti humor kávéházi Conradoknak nevezte el. Az uj világháború itt is' kitermelte ezeket az “untauglich” hadvezéreket, akiket az amerikai humor szintén nagyon talá- lóan“Armchair General” vagyis karosszék tábornokoknak nevezett el. Ezek a karosszékben ülve minden hely, terep, és katonai ismeret nélkül sokkal jobban elbánnának a japánokkal, mint Amerika összes tábornokai és tengernagyjai, különösen most, hogy három hét alatt nem hogy az összes japán hadihajók nincsennek a tenger fenekén és Tokio még nem hever romokban, de még Japán van előnyben, szigeteket foglal el, városokat bombáz, stb. A háború nem majális, nem piknik, amelyeket jó előre kilehet tervezni. Minden gondolkozó ember tudja azt, hogy a logika alapján ezt a háborút a fascistákjiak el kell veszíteniük, de addig még nagyon sok kedvezőtlen jelentéseket fogunk olvasni. Tehát ehhez hozzá kell szoknunk és nem szabad felcsapni armchair generálisnak. Meg kell érteni azt, hogy a hadvezetés az egy mesterség, még pedig egy nagyoh nehéz mesterség, amelyet mint minden mesterséget, minden elméleti tudás mellett a gyakorlat tökéletesít, jó tudni, hogy az ellenségnek is van hadvezére, hadi hajója, repülőgépje, katonája, puskája és annak a taktikáját nem az amerikai hadsereg szabja meg. Tudni kell azt is, hogy az amerikai haderő főparancsnoka az elnök, ami nem azt jelenti, hogy ő vezeti a hadműveleteket, hanem, hogy a főhelyekre ő nevezi ki a parancsnokokat, kik ha nem válnak be a gyakorlatban, akkor mást tesz a helyükre. A hadügyi, vagy tengerészeti államtitkár nem katonai főnök, hanem csak adminisztratív hivatal főnöke, aki gondoskodik, hogy a hadsereg, illetve a navy megkapja mindazt, amire emberben és anyagban szügségük van. Tudomásul kell venni azt is, hogy a háború nem dől el a phillippini szigetek esetleges elfoglalásával, mint ahogy nem döntötte el az a tény, hogy Hitler majd az egész Európát leigázta, vagy hpgy a Szovjetek elleni harcot Moszkváig vitte. Anglia ma is szilárdan ellent áll. Afrikából kiverte a német-olasz csapatokat. A kis Szerbia — miután leverték — most hősies harcokban szorítja ki a megszálló né- met-olasz-magyar c s apatokat. Az “összetört, megvert, szétzüllött” vörös hadsereg hetek óta veri a “győzhetetlen” né- met-olasz-magyar-román hadsereget és mind hátrább szorítja az óriási áldozatokkal megszerzett területekről. De itt is el kell készülni arra, hogy változások lesznek, hogy a győzelmes orosz seregek megtorpannak, hogy Hitler uj területekre tör be. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy végeredményben a nácizmus hordája kipusztul a földről. Ennek a háborúnak a vége még láthatatlanul messze van. Ezt bírni kell idegekkel, nemszabad egy-egy győzelem után azt hinni, hogy már minden el van végezve és főleg nem szabad elcsüggedni ha egy-egy vereség hire érkezik. És nem szabad felcsapni kávéházi Conra- dokká, mert a hitleri propaganda egyik eszköze az, hogy az armchair generálisok által felfújt vereségek, pánik hangulatot idézzenek elő, defetistává tegyék a közvéleményt. Mi gyűlöljük a háborút. Amerika népe is gyűlöli, de ez nem akadályozhatta meg a háborút, amelyet a fascizmus akart. Most már folytatni kell a támadók teljes bukásáig. A SAJTÓ ÉS ÍRÓI Az elmúlt héten két, egymással ellentétes sajtó orgánumból olvastam cikkeket, jellemrajzokat írókról és a sajtóról. A “Szabadság”-ban az ő politikájuknak egyik kérlelhetetlen ellenfeléről, — kit ők csak akkor fognak igazán megismerni, ha alkalma lesz a tollát használni — Fényes Lászlóról adott egy három folytatásos tanulmányt “Farkas Balázs” tollából akinek az Írásait Bakajsza András és Kakas Márton név alatt is ismerjük. Tőle egész szokatlanul hűséges képet fest Fényesről, meg írva, hogy közöttük óriási ellentét van és mi megállapítjuk, hogy az amerikai magyar újságírók 99 százaléka és Fényes között ugyan olyan okokból áll fenn “elvi” ellentét, mint Farkas-Bakajsza- Kakas és Fényes között. (De nem vagyunk távol az igazságtól, amikor ezt a távolságot fenn tartjuk maguk az amerikai magyar újságírók és Farkas-Baka jsza-Kakas között is.) A sok nevű ur az említett cikksorozatban igy jellemzi ezt a különbözeiét: (Fényes) “feltétlen becsületes, tiszta jellemű jó szivü, a hatalmasok és panamisták üldözője, megvesztegethetetlen”, stb. Ez mind igaz és Virágos koma, aki jól ismeri az amerikai magyar újságírókat, csak egyet nevezzen meg, aki csak meg is közelíti ezt a jellem rajzot, sőt odáig is elmegyek, hogy ha valamilyen Molnár Ferenci Vörös Malomba bedobnák az összes polgári újságírókat és az úgy őrlené össze őket, hogy a fenti jellem rajzzal ellentétes szemét kihullana, csak az maradna meg, ami megfelel a Fényes-féle jellemrájz- nek, az összes újságírókból nem lehetne egy Fényes Lászlót ösz- sze gyúrni. De az is igaz, amit a másik ellentét okáért nevezett meg, hogy ő, — Farkas- Baka jsza-Kakas — még ma is Rákosi Jenő, a legreakciósabb magyar újságkiadó eszméjét a “20 millió magyart” vallja, amely csak a magyart ismerte el embernek, az is csak a nemestől felfelé, amely gondolkodás volt az előkészítője a Trianonnak, mig Fényes az emberek szabadságát, testvériségét hirdeti fajra, színre, vallásra való tekintet nélkül.Ez a két különbség az — amely mint ahogy a tűz és a viz össze egyezhetetlen, — ami örökre elválassza Fényes Lászlót a másik csoporttól ahova a jellemrajz Írója nem is tartozhat. A másik orgánum amely nem napilap, még csak nem is nyomtatott újság, csak egy kőnyomatos, amelynek a megjelenése is bizonytalan. Azt egy csomó Magyarországról elmenekült, most a magyar nép politikai és gazdasági felszabadulásáért harcoló iró, művész és tudós adott ki a “Harc!” címmel, emely elnevezés jellemzi magát a lapot is, amelyet lapunk más helyén bővebben ismertetünk. Ez a kis újság több cikkében tökéletes képet rajzol az amerikai magyar sajtóról, amely ha üvölt is — kényszerből — a nácizmus ellen, de óvakodik attól, hogy Horthyt is oda sorolja a kiirtandó nácik közzé. De szerencsére a magyar nép, ha arra alkalma lesz másként fog gondolkodni és cselekedni is. LINDBERGH, A HŐS Ennek az urnák két szerencséje volt az életben. Az első, hogy elsőnek röpülte át az óceánt, amely óriási szerencse volt, nem csak azért, mert át ért, de hogy egy pár nappal meg előzött más, tán képzettebb repülőket, kikről ma senki sem beszél, mig belőle nemzeti hőé lett. A másik szerencse akkor érte, amikor férjül vette öt egy milliomos leány és igy egyszerre dúsgazdag ember lett. Ez a két szerencsés véletlen adta neki meg az alkalmat, hogy a vér a fejébe szálljon és felcsapjon a nácizmus amerikai védőjének, az America First disszónokának. Az egész országon keresztül hirdette, hogy Anglia és a Szovjet le van már verve, Amerika hagyja ezeket magára, kössön békét Hitlerrel, mert hiszen Amerikát úgy sem érheti támadás semmi oldalról. Azután a tények rácáfoltak erre a szájhősre. Sem Anglia, sem a Szovjet még nincs megverve. Amerikát meg megtámadta Japán, ami után az Ame- ricaFirst Lindberghestől együtt elhallgatott. Hetekig nem lehet szavát hallani, mig most a Japán támadás után önként jelentkezett katonai szolgálatra, amely tényt, most az amerikai lapok egy rgsze arra használja fel, hogy Lindbergh megtépázott nimbuszát helyre állítsa. De ebből az “önkéntesség” őszinteségéből nemcsak az von le, hogy három hétig várt, amig a szolgálatát felajánlja, de az is, hogy ez csak azután történt meg, amikor már törvénnyé lett az, .hogy Lindbergh korosztályát is sor alá veszik és igy a katonáskodása elkerülhetetlen volt. Ez az önkéntes jelentkezése alkalmas arra, hogy egy veszélytelen pozíciót kap- 1 jón, azonban nem ártana, hogy a beosztása előtt figyelembe vennék a Szovjet repülőiknek ama alaposan bizonyított vádját, hogy Lindbergh szovjet látogatása alkalmából kémkedett Hitler részére. REJTVÉNY PÁLYÁZAT amit az SLP központja adott ki abból az alkalomból, hogy úgy érezték, hogy Amerika megtámadása alkalmából nekik, az America First fegyvertársának is véleményt kell monda- niok. Ez az “állásfoglalás” a magyar lapjukban két folytatásban jelent meg (egyszerre any- nyi badarságot még az edzett SLP olvasó sem birt volna el), amely tipikus példája annak, hogy ravasz ^ politikai fékerek miként tudják kikerülni azt, hogy becsületes nyíltsággal foglaljanak állást egy olyan életbevágóan fontos kérdésben, mint a háború kérdése, akkor, amikor már abban ez az ország is benne van. Nincs az az ember, aki abból meg tudná állapítani, hogy Pe- tersonéknak mi az álláspontjuk. Az egy tökéletes rejtvény. Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes. Politikus szemtelenséggel úgy is magyarázható, hogy háborús párti, de úgy is, hogy ellene van a háborúnak. Ehhez a nyakatekertséghez még hozzá járul az a borzalmas magyar nyelv is, amellyel azt Rudiik lefordította és kifordította. Végül, amikor semmire sem mentem vele, akkor- egy rejtvény-fej tőnek adtam oda, de pár órai kínlódás után eredménytelenül adta vissza, úgy, hogy most nyilvános pályázatot hirdetek annak a megállapítására, hogy ^mit is tartalmaz ez a zöldség halmaz. A helyesen megfejtő számára jutalomként felajánlom Kudlik saját kezemmel megrajzolt arcképét. Itt említem meg, hogy a clevelandi S. J. már bizonyít. Azért nem hajlandó neveket adni bizonyítékul, mert azt “mindenki tudja.” Ez a pasas egy gyáva és hazug, mint Kudlik, de a butasága az már olyan idült, hogy az feltétlen elme orvos után kiabál. Miután ma, újév napján adakozó kedvemben vagyok, hajlandó vagyok ezt a remekbe preparált Kudlik fiút saját költségemen elme orvosi kezelésre átutalni, de ezt nem teszem meg Rudiikkal, mert őt megfigyelés alatt tartom, hogy megállapíthassam, hogy mennyi ideig lehet az SLP lapjának a szerkesztője — agyvelő nélkül. FELÜLFIZETÉST KÜLDTEK 1942 január 3-ig: Detroiti Bérmunkás ünnepélyről .................... 41.00 Detroiti Bérmunkás ünnepélyen Tóth Gy. és neje ajándéka sorsolás 5.00 IWVV cs. New York....... 50.00 A. Bukovszky, Berwyn ... 1.00 IWW cs. Akron............... 10.00 IWW cs. Pittsburgh....... 30.00 L. Szakács, Coraopolis.... 2.00 IWW cs.Cleveland east.... 9.43 Rose Kontz, Cleveland. .. 2.00 J. Gyurcsek, Thornville.... 1.00 IWW cs. Chicago............ 75.00 P. Csorba, New York___ 5.00 J. Munczy, Cleveland. ... 3.00 IWW cs. Cleveland west 50.00 Mrs. J. Nehéz, Clev. sors 17.70 N. N. Cleveland............... 2.50 Clev. olvasók szilvesztere 18.27 J. Nehéz, Cleveland ....... 1.50
