Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-09-06 / 1179. szám

Ó Jlílíli K >1 U N K Á S 1941 szeptember 6. Ki az őrült, vagy kik? Irta: N. S. nagy hibának kell itt lennie! És sehogy sem akarjuk ezt meg­látni. Nem merünk a saját tűk-, rünkbe belenézni, hogy meglás­suk vadállati arcunkat. Ha erre a kérdésre nyílegye­nes választ akarnánk adni azt kellene felelnünk: Mi, mindnyá­jan, akik élünk. Csakhogy igy, egyszuszra nem lehet elintézni eme nagyhorderejű kérdést... Kell, hogy egy kicsit részletez­zem, megokoljam. Ezt csak úgy, nagy vonásokban rajzolha­tom meg itt, mivel ez a téma inkább tragédiája az emberi (megfelelőbb: állatemberi) tár­sadalomnak, amióta történel­met írnak. Soha eddig még nem volt, nem létezett emberi társadalom — még az úgynevezett uralko­dó osztály szükebb körében seih Ott is az intrikák, vagyis a csel­szövések, ármánykodások dúl­tak. Nem rettenve vissza a mér­gezés, az or- és másgyilkossá­goktól, rablások sorozatától sem. Ha egy-egy család hatal­mi, vagy vagyoni érdeke úgy kívánta azt. S ez és ezek a “gyönyörű” emberi sajátságok időszakonként minden korok­ban kitombolták magukat csak úgy, mint azt most, napjaink­ban kultiválják. Csak a nevek cserélődnek fel időközönként. Hitler, Mussolini, Sztálin, Franco, no és a japán császár, Hirohito, mind éltek már. A háború nemcsak gyil­kosság, de egyben: öngyilkos­ság is. Sherman tábornok mon­dotta “a háború pokol.” És mé­gis az emberiség Menyország helyett Poklott csinál magának ma is, amikor teljes bőségben, jólétben élhetne békességben egymással. Ki itt az őrült? vagy kik?! Cyrus, Nagy Sándos, Hanni­bál, Ceasar, Napóleon a letűnt emberiség pusztítói, átkai — mint ma Hitler és banditái. Az elmúlt időkben mentségül állít­ható be, hogy az akkori nép rém elmaradott, tudatlan volt. De ma ? A gépkorszakban ? A KERTI ÜNNEPÉLY A BÉRMUNKÁS JAVÁRA A cuyahoga falisi (0.) Fodor család, mozgalmunk és lapunk lelkes hivei ez évben is meg­rendezik a saját költségükön Kerti ünnepélyüket a Bérmun­kás javára. Mindazok, akik az elmúlt évben azon résztvettek, bizonyára örömmel veszik ezt a bejelentést, hogy a szép gyü­mölcsösök között alkalmuk lesz újból eltölteni egy délutánt ki­tűnő ételek és hűsítők felszol­gálása mellett. Decsi és Fodor munkástársak már is szabad idejüket a vizen töltik, hogy a háznál levő halas tó bőségesen szolgálhassa az általuk külön­legesen elkészített halpaprikást. Az ünnepély szeptember 7-én, vasárnap délután lesz a 421 Magnolia Ave.-n, amelyet esős időben fedett helyen tartanak meg. Úgy az akroni, mint a cle­velandi Bérmunkás olvasókaít és barátokat ezúttal is meghív­ja a Fodor család. A Clevelandiak vegyék a 8. számú utat az 532-es útig, azon balra hajtsanak be Cuyahoga Fallsba, mig jobb kéz felé elérik a Magnolia Avenuet. Ott meg találják a 421. házszámot. civilizáció nagy, magas korá­ban ?... Szeretünk bajainkért, szen­vedéseinkért másokat okolni, kárhoztatni, pedig az csak a mi hibánk, a mi bününk, mind­nyájunké. Már egészen meg­rögződött bennünk, hogy ez mindazért van, mert ilyen a rendszer. A kapitalista szívja a vérünk, a magántulajdon az oka mindennek. De ha belőlünk munkásokból, lesz kapitalista, mi még a tőkésen is tu Ítészünk a kapzsiságban. Hát ha szabad kérdeznem, a rendszer, a tőke ugyszületett, olyan nagynak, hatalmasnak, mint amilyen az ma?! Nem-e fokozatosan, a dolgozók reny- heségén, nembánomságán, nem­törődömségén hízhatott ilyen disznópocakossá, csúnya állati- assá, inint amilyen? Egy Hitler, Mussolini, Fran­co előtt az a rendszer létezett ami ma, emé svihákok által né­peikre oktroált rendszer, me­lyet rákényszeritettek a dolgo­zókra? Most azt mondjuk, hogy ezek a bestiák és hasonlók mind őrültek! Hogyan, hát őrültek­től hagyja magát egy-egy or­szág negyfejüi, okosai és dolgo­zói vezettetni? Hol itt a logika? Vagy ez utóbbiak az őrültek? Valahol Nagy tisztelet, azon parányi kiscsoport embernek, akik sze­retnének emberré válni már, s az összemberiséget embernek látni, — de az állatcsorda őket is leteperi maga alá. Hány ezer­évnek s hány millió emberélet­nek kell még ezen a mi kis nyo­morult, hitvány bolygónkon el­pusztulni hitványul, amig itt a valódi emberiélet ki fog fejlőd­ni, megvalósulni? Én úgy látom, hogy az embe­ri társadalom megvalósulása rajtunk múlik, munkásokon. Mi ha akarnánk, MA elkezdhet­nénk annak felépítését s nem holnap, holnapután. De az önös- érdek — mert mindenkinek van valami félteni valója---­a család, a személyes tárgyak, a féltékenység, ki mi legyen és ki mi ne legyen. Na, és egy nagy adag gyávaság és végül, a lázadás bátorsága, szelleme.... Áldozat nélkül, nincs szabad­ság, sem jólét. Inkább elpusz­tul, vagy elhagyja magát a há­borúkban pusztítani, mint talp­ra állva, kiverekedné a maga és embertársai jólétét, szabadsá­gát. Újból kérdem: Ki az őrült, vagy kik?! Kérdezze meg mindenki a lel­kiismeretét (már persze ha van neki) az majd felelni fog, ha nincs árendába adva. SÍRJ és NEVESS! Olyan furcsa világban élünk, hogy az ember nem is tudja, mikor hazudik valami igazat, vagy mikor mond igaz hazug­ságot. Mi is nagy határozott­sággal jelentettük ki, hogy a napisajtóban nem találunk HU­MORT. És ime, mindjár más­nap nemcsak humort, de egye­nesen a “Sírj és Nevess” rovat­ba való vicceket hoznak Páris- ból. Azért mondjuk, hogy ebbe a rovatba valók, mert sírnak is meg nevetnek* is. íme, Ítéld meg magad, humorra vadászó ol­vasó. Két vendég beszélget a ká­véházban. Az egyik: “Ennek a kávénak nagyon különös ize van, nem gondolod?” A másik: “Hiszen ez nem kávé, hanem tea.” A pincér, aki éppen oda jön: “Parancsolnak talán az urak még egy csésze csokolá­dét?” A másik vicc. Két uridáma sétál a korzón. Az egyik: “Ah, micsoda mámoritó, csodás, hó­dító illatot leheltem be ma Mollineuznál, alig tudtam meg­válni tőle.” A másik: “Kérlek, mond, mi a neve annak a par­fümnek?” Az egyik: “Malac- pecsenye tarhonyával.” Azt is többször megírtuk már, hogy milyen áldott jószi- vü ember az angol király. A multkorában is lemondott egy cigarettáról, majd pár üveg ko­nyakról, hogy az alattvalóinak több jusson. Most meg a gyere­keiről hirdetik, hogy követik a felséges apjuk által- nyújtott példát. (Csak közelebb állnak hozzá, mint a “Magyar Jövő”- ék — szedő) Most, hogy szüle­tésnapja volt az idősebbiknek, hát a születésnapi süteményre, tekintettel a cukor hiányra nem rakták fel a szokásos díszítést, ami sok cukrot fogyasztott vol­na. így a felséges csemeték csupaszon ették meg a szegé­nyes tésztát, amin három udva­ri szakács egy hétig dolgozott. Atlanta városban meg nagy feltűnést keltett, mikor kisült, hogy Georgia állam két nagy börtönében a börtönigazgatók gyilkosságért elitéit, de később kegyelmet nyert volt fegyenceic akiketTalmadge kormányzó ne­vezett ki. Ez a hitleri babérok­ra pályázó Talmadge kormány­zó nem is szégyenli a dolgot, hanem még neki áll feljebb, mert ha csak a zsiványból lehet jó rendőr, akkor jó fogházőr is csak fegyencből lehet. Minden­esetre megfontolni való dolog, mert nem lehet tudni, miért ne­vezett ki ily belső barátokat fogházigazgatókká. A z é r t - e, mert talán az ellenfeleit a fog­házba akarja küldeni, vagy ar­ra számit, hogy ő is oda fog kerülni és már előre gondosko­dik megfelelő fogházőrökről ? Tokyo városban meg nagy tejhiány támadt. Hogy tejter­méket ne használjanak fagy­lalt készítésére, a japán ható­ságok elrendelték, hogy a fagylalt legmagasabb ára két cent legyen, ami jóval az előál­lítási költség alatt van. Termé­szetesen a fagylalt gyártását azonnal beszüntették. — Mégis csak okos emberek ezek a ja­pánok. Az amerikaiak is tanul­hatnának tőlük és kényszeríte­ni kellene “hazafias” "kereske­dőinket, hogy Japán részére FÉL ÁRÉRT adják az olajat és a nyers vasat. Rómából meg, — mint várni is lehetett, — KURÁZSI hi­ányról írnak. Giuseppe Bottai olasz közoktatásügyi miniszter azt irta a lapjában, hogy miu­tán a háború valószínűleg el fog tartani tiz évig, igy az olasz nép harci szellemét ápol­ni kell. Elképzelhető, mennyit nőtt ez a harci szellem, amikor ilyen jövendöléssel ÁPOLJÁK. Hiszen ami igaz, az igaz, mert mi is haragszunk ha késin az a levél, amelyikben a check van. (Hát még a kézirat késé­séért!—szedő) De azért nem rugjuk hasba a postást, mint a Brooklynban lakó Irwing Sperr tette. A rugdosó Sperrt a biró Handler postás panaszá­ra 500' dollár bail alá helyezte és mikorra az a bizonyos check megérkezett, éppen elkelt bün­tetésre. Sperr barátunk ez el­len aztán hiába rugdalódzott. (HOMO) Munkások. Az OPM hivatal közli, hogy a vasúti munkások és vasúttársaságok közösen fog­nak segítséget nyújtani, hogy a védelmi iparban mutatkozó mun káshiányt orvosolják. A vasutak 20 ezer szakképzett technikust tudnak felajánlani, akik ezidő- szerint nem dolgoznak és 80 ezer kezdőmunkást, akik rövide­sen már munkások helyét tud­nák betölteni. Ugyancsak az OPM-től jön a hir, mely szerint 21 Gulf parti hajóépítő telepen vezettek be munkászóna ren­delkezéseket, amelyek a követ­kező két év folyamán rendezik a fizetéseket. 1941 első hat hó­napjában az állami munkás el­helyezők 2 millió 500 ezer mun­kást helyeztek el állásokban, ami az 1940-es számokkal szem­ben 52 százalékos emelkedést jelez. I Az országos sorsoláson nye­rők lettek: A. Kucher, Pitts­j burgh 30 dollárt a 4842. szám­mal ; Ella Schöpf, Camden 20 I dollárt az 5437. számmal; M. I Fábián, Chicago 10 dolárt a 12041. számmal; Ch. Vise, Hammond 10 dollárt a 3101. számmal; öt dollárokat nyer­tek : G. Kovách, Cleveland, a 12738; G. Primixl, Los Angeles a 8679; Pete Labod, Triadelp- hia, a 4538; Mrs. Köhler, Chi­cago a 11240; A. Saladich, Pa. (a város neve nics feltüntetve) a 449; és Paul Danka, Buffaló a 2841. számú jegyekkel. — Ezú­ton is kérjük a 449. jegy tulaj­donosát, hogy jelentkezzen. az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield....... 6.00 J. Kollár, Cleveland....... 3.00 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga......... 4.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 2.00 M. Stefánkó, New York.... 3.00 L. Adler, Newark ........... 3.00 J. Vizi, Akron................... 5.00 J. Deák, Akron................. 1.00 J. Farkas, Akron............. 4.00 E. Szigeti, New York...... 1.00 J. Duschek, Nutley......... 5.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland....... 2.00 A. Molnár, Cleveland___ 4.00

Next

/
Thumbnails
Contents