Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-08-23 / 1177. szám
1941 augusztus 23. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI AZ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET ELŐTT Csak pár nap választ el bennünket attól a naptól, amikor a magyar nyelvű ipari unionisták delegátusai összejönnek, hogy lefektessék a következő év munkaprogramját, kijelöljék annak végrehajtóit a- lapbizottságot. De mielőtt ezt a munkaprogramot megállapítanák, egy fontos teendője lesz az értekezletnek, felülbírálni az elmúlt év lapbizottságának a munkáját. Ez a felülbírálás, amely egyúttal kialakítja az uj lapbizottság irányvonalát is, mindennél fontosabb és azért a delegátusok-; nak erre a pontra kell helyezniük a fősulyát az értekezlet rövid idejének. Talán soha nehezebb helyzete nem volt a Bérmunkás lapbizottságának az elmúlt 30 évben, mint éppen a most lefolyt két esztendőben és különösen ez elmúlt évben. Az első világháború idején adva volt a helyzet, az IWW tiszta forradalmisága nem került válság elé, amikor minden félreértést kizárva, bátran, minden veszéllyel szembenézve foglalt állást az imperialisták háborúja ellen. Nem volt kétséges, mert a munkásosztály szempontjából teljesen közömbös volt az, hogy a háborúskodó felek melyike győz. Kétségtelen volt az, hogy csak a dolgozók osztálya lehet a vesztes, még akkor is ha a saját országa is győz. A most folyó világhágoru uj, kényes helyzet elé állította a lapbizottságot. Kétségtelen volt ugyan, hogy elindulása a háborúnak az imperializmus terjeszkedési vágya volt, ha igy csak szimplán nézzük a dolgokat, akkor adva volt a lapunk állásfoglalása is, amelyet a múlt világháború hősies ellenzése adott meg. De a jelen esetben ez a háttér akadály volt, mert a helyzet analizálása után kétségtelen lett, hogy a most folyó háborúban a munkásosztályra nem lesz közömbös az, hogy melyik fél lesz a győztes, mert amig az egyik oldalon állt a kapitalizmus legbrutálisabb megnyilvánulása a nácizmus, amely kíméletlenül taposott el minden emberi jogot és szabadságot amely népeket sülyesztett másod és harmad rendüségbe, mely a proletariátust ipari feudalizmusba sülyesztve le, minden megmozdulást, soha einem képzelt brutalitással tőrt le. Kétségtelen volt az, hogy a nácizmus győzelme évszázadokra dobná vissza a munkásosztály harcát a felszabadulásért. A másik oldalon állt az úgynevezett demokratikus kapializ- mus, amely ma még meg adja, sőt biztosítja a szervezkedés szabadságát, amelyben még érvényben vannak a polgári szabadság jogok, amely hatalmaknak a győzelme, elsősorban is megadná a már a nácizmus alatt nyögő országoknak is az alkalmat, hogy ezekkel a jogokkal éljen, sőt minden valószínűség amellett szólt, hogy az ő győzelmük esetén ezek a jogok bővülnek és a proletariátus közelebb jut a végcéljához. Ez a helyzet megismerése adta meg azt a munkás bátorságot a lapbizottságnak, hogy megmondja azt, hogy a proletariátus érdeke, hogy ebben a világháborúban a nácizmus elbukjon. De ha csak odáig ment volna, akkor csak egy frázist mondott volna ki. Mint öntudatos munkásoknak lekellett ebből a megállapításból vonni azt a következtetést, hogy ha helyes a nácizmus elleni küzdelem, ha fontos, hogy a nácizmus elbukjon, akkor meg kell adni ennek a lehetőségét is és helyeselni azt, hogy a náci ellentfrontba Amerika is bekapcsolódjon és minden lehető támogatást meg adjon azoknak a hatalmaknak, akik a ná^jzmus ellen küzdenek. Jellemző a helyzetre az, hogy az ország különböző részein dolgozó irógárdistáinak túlnyomó többsége ugyan azt az álláspontot foglalta el, mint a lapbizottság. Megnehezítette az állásfoglalást az is, hogy Sztalinék szoros szövetségre léptek Hitlerrel, amit az írógárda állandóan mint a munkásmozgalom történetének a legnagyobb árulását ostorozta, nem felejtve el kihangsúlyozni azt, hogy ez az erkölcstelen szerelem, előbb-utóbb tragikus válással végződik a Szovjetet illetőleg. A másik nehézség az volt, hogy több munkástársunk úgy látta a helyzetet, hogy tulajdonképen Hitler a mi javunkra dolgozik, amikor egyrészt “egyesíti” Európát, másrészt pedig megvalósítja az államkapitalizmust. Sok írásába került az Írógárdának, amig ezeket a munkástársakat meggyőzte e helytelen álláspontról. Az idő, a fejlemények is a lapbizottság, illetve az írógárda álláspontját igazolták, amikor egyrészt Hitler felrúgva az orosz baráti szerződést, megtámadta a Szovjetet. Amikor a Bérmunkás leszögezte azt, hogy ezt előre látta, de minden ellentét dacára is jól tudva, hogy milyen sors várna az orosz proletariátusra, — beszüntetve a Szovjet kritizálását — a megtámadott orosz proletariátus védelmére kelt és a legnagyobb támogatást követelve a megtámadott szovjet részére. Ez az álláspont azonban nem változtatott az itteni Sztalin-fiukkal szembeni állásponton, mert az ők gyalázatos árulásaikra és élősdi működésűkre, nem lehet megbocsátás. A Bérmunkás anyagi helyzetét az elmúlt évben teljesen' rendbe hoztuk, a lap megjelentetése soha biztosabb alapon nem állt mint ma. Ha az olvasó tábor teljesiti a kötelességét és össze adja az 1000 dolláros alapot, akkor az országos értekezlet olyan vonalat fektethet le, amely biztosítja azt, hogy a dolgozó munkásság irányíthatja a termelést, ha a termelő eszközöket kiveszik a magántulajdonból és igy a javakat nem a profit érdekében, hanem azért készítik, hogy a népmilliók szükségleteit kielégíthessék. mozgalmunk erősebb, a lapunk jobb lesz, mint bármikor a múltban. Ipari Unionisták, teljesítsétek a kötelességeteket a mozgalmunkkal, a lapunkkal szemben, mert a Bérmunkásra a közeljövőben nagy hivatás vár. BLITZ HAZUGSÁG Hitler az őkönyvében ismételten leszögezte a hazugságok fontosságát és kihangsúlyozta, hogy a cél érdekében egy jó náci propagandista, a legkorlátla- nabbul hazudhat. A most folyó orosz-német háborúban azután feltétlen elérték a nácik a ha- zudozási verseny rekordját. A megrekedt blitzkrieget, blitz hazugsággal pótolták az egész és félnáci sajtó orgánumok. Mint megírtuk a Himler lapok már négy hete elparentálták az egész vörös hadsereget, de a hazugságuk végül annyira nyilvánvalók voltak, hogy ma már kénytelenek beismerni azt, hogy a vörös hadsereg még korán sincs megverve, sőt teljesen felborította Hitler timeplantjét, amelyben kipontozta a dátumokat a szovjetek megsemmisítését illetőleg. Megállapítják azt is, hogy nincs fifth columnista a szovjetben. Az a sokszor beígért lázadás nem hogy nem következett be, hanem az elfoglalt területek lakossága szabályos háborút folytat a megszálló nácik ellen. Természetesen a Magyar Jövő fickói nem mondanak le a saját külön hazugság gyártásaikban a volt szövetségeseik mögött, sőt ezen a téren a nagy- jánosok verethetetlenek. De kell a győzelmi hírek gyártása a kollektálás sikeréhez, mert a fő az, hogy minél több dollár foly- lyon be. A hazugság hadjáratra a legjellemzőbb az a német jelentés, amely szerint hét hét alatt három millió katonát öltek meg a vörös hadseregből a hős nácik, egy milliót meg elfogtak. A katonai statisztika szerint minden megölt katonára három és fél sebesült esne, hozzá számítva az egy millió foglyot, igy eszerint ezeddig a vitéz nácik közel 15 millió oroszt tettek harcképtelenné, ami annyit jelentene, hogy ma orsz földön csak sebesült orosz katona van. Kétségtelen, hogy a történelem legvéresebb harcai folynak ma orosz földön. Sok a valószínűsége annak ,hogy az oroszl veszteség halottakban megközelíti a milliót, de kétségtelen az is, hogy a nácik vesztesége semmivel sem kissebb, inkább nagyobb, de bizonyos az is, hogy az első megrohanást követő sikerek után a nácik borzalmas árat fizetnek minden talpalatt- nyi földért, mert az orosz proletariátus tudja azt, hogy mit jelentene nekik a nácizmus és azért az utolsó leheletükig harcolnak a betolakodott banditák ellen. ISMERIK EGYMÁST Úgy szép az élet ha zajlik — ha ez igaz. úgy a magyar élet nagyon szép itt Amerikában, mert alaposan zajlik. A “Jó Pásztor” cimü katho- likus lap, amely püspöki áldással hirdeti a zsidó és vörös gyűlöletet, alaposan össze veszett a Magyar Szövetség szervező titkárával, Borshy Kerekes tisz- teletessel, aki a lap szerkesztőjét Tárkányi urat egyszerűen hülyének titulálja, viszont a szerkesztő ur sem marad adós, mert a tiszteletest imigyen tiszteli meg: “Borshy urat, aki havi 250 dollárt és költségeket húz a szervezésért, nem követjük a gorombáskodásban, amelyet ő a lelkészi munkájában is gyakorol Borshy a gyülekezetének nem lelkipásztora volt, hanem öblös hangú, kurjongató kondása.” Ilyen hangon folytatja az enyelgést egymással, amelynél durvábban csak a vén renegát Tárcái és a bánya rém Himler ismertetik egymást, most, hogy újra kiássák a csatabárdot. Ez a két ur vagy egy éve, mindent elmondott egymásról ami kriminalitást csak a magyar szótár .smer. Akkor mind a két ur bejelentette, hogy törvény elé állítja a másikat. Már akkor megírtam, hogy ez nem fog megtörténni, mert egyik sem tud a másikról olyat állítani, amit a másik ne tudna bizonyítani. így természetesen nem mentek a bíróság elé, hanem a jellemüknek megfelelően kiállnak a piacra és ott öltögetik egymásra a nyelvüket. Amig Tárcái a bánya ügyet, a Magyar Szövetség üzleteit emlegeti Himler- nek, addig Himler lapja ilyen módon cseveg: “finom kis jellem (már mint Tárcái) egészséges mint a bivaly, de ahelyet, hogy elmenne dolgozni, jótékony asszonyokkal kártyapartikat rendeztet magának ez a Tarcai-Trebits, a renegát radikális vezér, aki aljas denun- ciáns volt világéletében.” EZ AZ IGAZSÁG Himler egyik lapja a Buffa- loi Híradó elszólta magát egy amerikai milliomos hagyatékával kapcsolatban a magyar úri osztállyal, amely szerinte soha nem törődött a néppel. E mellé a nagy igazság mellé még az alanti szentenciát írja le, amelyet teljes egészében aláírunk, de kérdezzük Himler urékat, hogy akkor miért, vagy mennyiért szolgálják a magyar uralkodó osztályt, ha szerintük is ez az osztály ilyen: “A magyar uraknak tetszik saját magukat ‘nemzetfenntartó’ osztálynak nevezni, s csak Isten tudná, hogy miféle jogon adják Sí szép címet maguknak. De ha van valahol a világon egy gazdag osztály, amely haszontalanabb a magyarnál, amely kevesebb felelőséget ismer a nemzettel szemben a magyarnál, amely kevesebb szociális érzéssel van fnegverve, akkor azt a helyet mi nem ismerjük.” ■ AZ 1Ö00 DOLLÁROS ALAPRA ÚJABBAN BEFIZETTEK: A. Gonda, Astoria 2.00; J. i odor, Cuyahoga Falls 10.00; F. Szüch, So. Bend 1.00; T. Szabó, So.Bend 50c; L.Hülber,Boyd- ton 1.00; B. Goldstein, Brunswick 2.00, L. Lefkovits, Cleveland 2.00; M. Fekete, Coraopo- lis 1.00; S. Silber, Phila 2.00; B. Baranyai, St. Louis 1.00; Mrs. J. Szilvágyi, Detroit 2.00; J. Simiz, Chicago 1.00; St. Kota, Triadelphia 2.00; Jos. Pika, E. Pittsburgh 10.00; Wm. Munkácsy, Bethlehem 5.00; J. Starr, Manayunk 2.50; L. Rost, Phila 5.00; S. Leleszi, New York 3.00; St. Török, Miami 5.00; A. Csu- ry, Akron 5.00; J. Herold, Bridgeport 10.00 és G. Vajda, Bridgeport 1.00.
