Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-08-23 / 1177. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD ander the Act of March. 3. I87y / * VOL. XXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1941 AUG. 23. NUMBER 1177. SZÁM. Roosevelt és Churchill titkos X^ŰNYJXS^y 500 repülőgép naponta találkozásának első részletei Ezen a címen irt füzetben is­mertették az UAW unió által Hetek óta tartó suttogás után, mint egy nehézsúlyú bom­ba robbant ki a háború esemé­nyében Roosevelt és Churchill személyes találkozása az ame­rikai partok közelében cirkáló nagy csatahajón. Már az első suttogó hir négy héttel előbb Berlinből jött ki, melyben tu­datták, hogy Churchill Ameri­kába készül s azóta állandóan közöltek ilyen jelentéseket az összes újságok, de minden idő­ben a hivatalos körök megcáfol­ták és hírlapi kacsának minősi- tették. A két államfőnek a ta­lálkozása nagyon fontos jelen­tőséggel bir és forduló pontot jelenthet a háborús helyzetben. Éppen ezért érdekes figyelni a napi sajtó jelentéseit a talál­kozásról és nagyon könnyen el­bírálni lehet, vájjon az angolok vagy a názik győzelmét óhajt­ják a hírek orói. Voltak olyan lapok, melyek egyenesen a de­mokrácia megcsúfolásának bé­lyegezték a titkos találkozást, mert Amerikában a nép vá­lasztja az elnököt, akinek a nép­ért való cselekvése nem lehet titkos egyéni vállalkozás és az elnöknek semmi joga nincs 130 milliónyi nép nevében titkosan tanácskozni és más államok kép­viselőivel szerződést kötni. Vi­szont az elnök lépését helyeslők nevetségesnek tartják az ilyen kritikát a jelenlegi helyzetben, mert szerintük nem gondolhat­ja senki sem azt, hogy egyene­sen világgá kültölik, hogy egy názi submarinnak pontosan hol kell fölbukkanni a két nagy ál­lamvezért elintézni. Néhány napig voltak együtt és tanácskoztak Roosevelt és Churchill és a tanácskozás ered­ménye 8 pontból álló béke­program kidolgozása lett, me­lyet mindkettőjük a saját népük nevében aláírtak. Újból a de­mokrácia megcsúfolását hajtot­ták végre — egyes lapok sze­rint — mert nem terjesztették a nép-képviselőház elé annak el­fogadását vagy elvetését. Hogy a békeprogram tervezet jó vagy rossz, arról nem is igen Írtak még a lapok, előbb Roosevelt elnök visszaérkezését várják, aki külön kibővített jelentést fog adni a sajtónak. A 8 pont részben hasonlít a hírhedt Wil­son elnök féle 14 ponthoz, az­zal a különbséggel, hogy nem fog kelleni várni évekig, mig látni fogjuk, hogy az valóban győzelmes békét jelent-e az egész világ letiport országaira, vagy még tovább tartó és vére­sebb világháborút fog előidézni. A békeprogram a názizmus teljes leverését irányozza, a né­pek önkormányzati jogaiknak a visszaállítását, a nyersanyagok igazságos elosztását az orszá­gok népszámának arányához mérten és Anglia és Amerika le­mondanak minden területhódi- tási imperialista szándékról és a társadalmi biztosítás alapján egy olyan békés világot akarnak formálni, melyet hosszú időkig a fegyveres erőszak nem lesz képes felborítani (A 8 pont tel­jes részletezését megtalálja az olvasó lapunk vezércikkében) Mindezek elég jól hangzó téte­lek, csak a gyakorlatba való át­ültetésük nem hangzik olyan jól mert a múltakból ítélve, a béke tervek mindig egy újabb hábo­rúnak a magvát rakták le. Erős a gyanúnk, hogy most is ilyen helyzettel állunk szembe. Mert tegyük fel, hogy ez esetben nem vonjuk kétségbe a tanácskozó vezérférfiak jószán­dékát, csak azt állapítjuk meg, hogy dacára annak, hogy a ka­pitalista rendszer képviselői nem ismerik annak összetételét és jellemvonását. A nyersanya­gok szétosztására az egyenlő és szükséglet szerinti piac a kapi­talista rendszerben egy gyere­kes álom és nem hihetjük, hogy Roosevelt és Churchill politikai szakértők azt komolyan gondol­ják. Piacra nem azért van szük­sége a kapitalista szállítóknak, mert a fogyasztásnak akarnak eleget tenni, hanem csak kizá­rólag azért, hogy a piacon pro­fitot tudjanak bezsebelni. Ezzel a jellemvonással adták el az amerikai hadiszállítók a muni- ciós felszerelést egész az utób­bi napokig japánnak, most az­tán attól rettegnek, hogy ezzel a felszereléssel Japán Amerika ellen fog fordulni. A békeprogram azon pontjá­val, mely a názizmus leverését célozza, nagyon sokan az öntu­datos munkások soraiban is javasolt tervet, mely szerint az automobil iparban nem használt gépeket, helyet és emberekét, a repülőgép alkatrészek gyártá­sára használják fel, igy az autó­ipar üzemei között felosztva négy millió autó mellett, még naponta 500 repülőgéphez szük­séges alkatrészeket is gyárthat­nának, anélkül, hogy több gyá­rat, vagy szerszámgépet kelle­ne beállítani. Ez a terv még akkor is lehet­séges és célra vezető lett volna, ha nem vágják le az autó ter­melést; most hogy 40—50 szá­zalékkal leakarják vágni az automobil gyártást, ez a terv sokkal logikusabb és kivihetőbb volna, sőt 500 ról könnyen napi 700-ra emelhető volna a repülő­gép részeknek a gyártása. Amidőn az autó gyártás leg­nagyobb méreteket ölt, még ak­kor is alig 60 százalék teljesít­ménnyel működik, vagyis leg­több helyen csak 16 órát és még azt sem teljes személyzettel, va­lamint sok esetben a délutáni megegyeznek és örvendenek, hogy a szovjet proletariátus hathatós támogatást kap, a ná­zi imperializmus rabló támadá­sának a visszaverésére. De tud­juk azt, hogy ezek a szépen- hangzó békepontok, csak azért jöhettek létre, mert az angol és a Wall Street imperializmus is súlyos veszélybe jutott. Amikor tehát nem szabad engednünk a názi imperializmus győzelmét, ugyanakkor résen kell legyünk, hogy ebből a világmészárlásból az angol imperializmus győzel­me helyettt, az angol és ameri­kai nép kerüljön ki győztesen és a termelt javak egyenlő elosz­tása alapján az igazi demokrá­cia, az Ipari Demokrácia való­suljon meg a győző és legyőzött népek részére egyaránt. (f) A magyar nyelvű ipari unionisták és a Bérmunkás olvasók az egész országból képviselve, 1941 augusztus 31-én, (Labor Day előtti napon) ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETET tartanak Clevelandon, 11306 Buckeye Roadon, ahol a moz­galom, de különösen a Bérmunkás még szélesebb körben való terjesztését beszéljük meg. A világesemények kapcsán olyan jelenetek történnek, amelyek zűrzavart idéznek fel a társadalom minden rétegé­ben. Nagy szükség van hát arra, hogy a forradalmi munkás- osztály tisztánlátását a Bérmunkással eló'segitsük. Ennek a sikeréhez az értekezletre meghívjuk lapunk minden olvasóját. A BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA időszakban csak félerővel dol­goznak. Minden esetben több gép hever tétlenül. Ezeket a gé­peket, jobb beosztással, még az tutógyártás idejének legmaga­sabb időszakában is, átalakít­hatnák repülőgéprészek gyártá­sára, mert legtöbb esetben csak a dieokat kellene kicserélni a gépben, amit most is gyakran csinálnak. A fenti javaslatott csak na­gyobb intenzív vizsgálat után tette az union, melyben ezen iparban éveken keresztül műkö­dő mérnökök, szakértők működ­tek közre, valamint a társasá­gok a kormányhoz tett jelenté­seik alapján, Mi, akik éveken keresztül ezen iparban dolgo­zunk, a formákat, szerszámokat készítjük, tudjuk, hogy meny­nyire lehetséges volna, alig kel­lene valamennyi embert fel­venni és ma több ezer szer­számlakatos van, aki a szük­séges szerszámokat megcsinál­hatnák és a gépeket átszerel­hetnék. Ezt a tervet még januárban a Defense Production bizottság elé terjesztette az union, mie­lőtt több repülőgépgyár telep építését megkezdték. Úgy, hogy ma már az átalakítás, szerszá­mok mind készen volnának a gyártás teljes erővel megindul­hatna és az automobil gyárak munkásai dolgozhatnának. Ezt a tervet Knudsenék nem fogadták el. Nekik újabb gyá­rak kellenek, melyet a kormány a részükre felépít és nekik aján­dékoz. Ez ugyan 8—10 hónapot vesz igénybe, valamint az uj gyárakban uj gépek kellenek, melyet szintén a kormány vesz meg nekik, ez újabb 4—5 hó­napi halasztás és csak akkor kezdik meg a formák, szerszá­mok gyártását mely újabb 4—5 hónapot vesz igénybe. Az autó motoroknál használt pártok, részek, gyártása na­gyon hasonló a repülőgép alkat­részekhez, kevés átalakítás, szerszám s képzettségi külömb- ség kellene az embereket repü­lőgép részek gyártására áttenni Ez áll a szárny és középtest “body” gyártására, melyeket szintén részekből rakják össze, amint az autó bodyt és azoknak a nagy préselő gépeknek éppen olyan könnyű volna formálni a repülőgépet alkotó lemezeket, mint az autó tetőket, frémeket és más alkatrészeket. Ez nem lett volna fantázia, még ha nem is vágják le az autó gyártást, de most, hogy ezt le­akarják és anyaghiány miatt le kell nekik vágni, követelő szükségesség volna, ha nem akarják, hogy egy fél millió

Next

/
Thumbnails
Contents