Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-08-23 / 1177. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD ander the Act of March. 3. I87y / * VOL. XXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1941 AUG. 23. NUMBER 1177. SZÁM. Roosevelt és Churchill titkos X^ŰNYJXS^y 500 repülőgép naponta találkozásának első részletei Ezen a címen irt füzetben ismertették az UAW unió által Hetek óta tartó suttogás után, mint egy nehézsúlyú bomba robbant ki a háború eseményében Roosevelt és Churchill személyes találkozása az amerikai partok közelében cirkáló nagy csatahajón. Már az első suttogó hir négy héttel előbb Berlinből jött ki, melyben tudatták, hogy Churchill Amerikába készül s azóta állandóan közöltek ilyen jelentéseket az összes újságok, de minden időben a hivatalos körök megcáfolták és hírlapi kacsának minősi- tették. A két államfőnek a találkozása nagyon fontos jelentőséggel bir és forduló pontot jelenthet a háborús helyzetben. Éppen ezért érdekes figyelni a napi sajtó jelentéseit a találkozásról és nagyon könnyen elbírálni lehet, vájjon az angolok vagy a názik győzelmét óhajtják a hírek orói. Voltak olyan lapok, melyek egyenesen a demokrácia megcsúfolásának bélyegezték a titkos találkozást, mert Amerikában a nép választja az elnököt, akinek a népért való cselekvése nem lehet titkos egyéni vállalkozás és az elnöknek semmi joga nincs 130 milliónyi nép nevében titkosan tanácskozni és más államok képviselőivel szerződést kötni. Viszont az elnök lépését helyeslők nevetségesnek tartják az ilyen kritikát a jelenlegi helyzetben, mert szerintük nem gondolhatja senki sem azt, hogy egyenesen világgá kültölik, hogy egy názi submarinnak pontosan hol kell fölbukkanni a két nagy államvezért elintézni. Néhány napig voltak együtt és tanácskoztak Roosevelt és Churchill és a tanácskozás eredménye 8 pontból álló békeprogram kidolgozása lett, melyet mindkettőjük a saját népük nevében aláírtak. Újból a demokrácia megcsúfolását hajtották végre — egyes lapok szerint — mert nem terjesztették a nép-képviselőház elé annak elfogadását vagy elvetését. Hogy a békeprogram tervezet jó vagy rossz, arról nem is igen Írtak még a lapok, előbb Roosevelt elnök visszaérkezését várják, aki külön kibővített jelentést fog adni a sajtónak. A 8 pont részben hasonlít a hírhedt Wilson elnök féle 14 ponthoz, azzal a különbséggel, hogy nem fog kelleni várni évekig, mig látni fogjuk, hogy az valóban győzelmes békét jelent-e az egész világ letiport országaira, vagy még tovább tartó és véresebb világháborút fog előidézni. A békeprogram a názizmus teljes leverését irányozza, a népek önkormányzati jogaiknak a visszaállítását, a nyersanyagok igazságos elosztását az országok népszámának arányához mérten és Anglia és Amerika lemondanak minden területhódi- tási imperialista szándékról és a társadalmi biztosítás alapján egy olyan békés világot akarnak formálni, melyet hosszú időkig a fegyveres erőszak nem lesz képes felborítani (A 8 pont teljes részletezését megtalálja az olvasó lapunk vezércikkében) Mindezek elég jól hangzó tételek, csak a gyakorlatba való átültetésük nem hangzik olyan jól mert a múltakból ítélve, a béke tervek mindig egy újabb háborúnak a magvát rakták le. Erős a gyanúnk, hogy most is ilyen helyzettel állunk szembe. Mert tegyük fel, hogy ez esetben nem vonjuk kétségbe a tanácskozó vezérférfiak jószándékát, csak azt állapítjuk meg, hogy dacára annak, hogy a kapitalista rendszer képviselői nem ismerik annak összetételét és jellemvonását. A nyersanyagok szétosztására az egyenlő és szükséglet szerinti piac a kapitalista rendszerben egy gyerekes álom és nem hihetjük, hogy Roosevelt és Churchill politikai szakértők azt komolyan gondolják. Piacra nem azért van szüksége a kapitalista szállítóknak, mert a fogyasztásnak akarnak eleget tenni, hanem csak kizárólag azért, hogy a piacon profitot tudjanak bezsebelni. Ezzel a jellemvonással adták el az amerikai hadiszállítók a muni- ciós felszerelést egész az utóbbi napokig japánnak, most aztán attól rettegnek, hogy ezzel a felszereléssel Japán Amerika ellen fog fordulni. A békeprogram azon pontjával, mely a názizmus leverését célozza, nagyon sokan az öntudatos munkások soraiban is javasolt tervet, mely szerint az automobil iparban nem használt gépeket, helyet és emberekét, a repülőgép alkatrészek gyártására használják fel, igy az autóipar üzemei között felosztva négy millió autó mellett, még naponta 500 repülőgéphez szükséges alkatrészeket is gyárthatnának, anélkül, hogy több gyárat, vagy szerszámgépet kellene beállítani. Ez a terv még akkor is lehetséges és célra vezető lett volna, ha nem vágják le az autó termelést; most hogy 40—50 százalékkal leakarják vágni az automobil gyártást, ez a terv sokkal logikusabb és kivihetőbb volna, sőt 500 ról könnyen napi 700-ra emelhető volna a repülőgép részeknek a gyártása. Amidőn az autó gyártás legnagyobb méreteket ölt, még akkor is alig 60 százalék teljesítménnyel működik, vagyis legtöbb helyen csak 16 órát és még azt sem teljes személyzettel, valamint sok esetben a délutáni megegyeznek és örvendenek, hogy a szovjet proletariátus hathatós támogatást kap, a názi imperializmus rabló támadásának a visszaverésére. De tudjuk azt, hogy ezek a szépen- hangzó békepontok, csak azért jöhettek létre, mert az angol és a Wall Street imperializmus is súlyos veszélybe jutott. Amikor tehát nem szabad engednünk a názi imperializmus győzelmét, ugyanakkor résen kell legyünk, hogy ebből a világmészárlásból az angol imperializmus győzelme helyettt, az angol és amerikai nép kerüljön ki győztesen és a termelt javak egyenlő elosztása alapján az igazi demokrácia, az Ipari Demokrácia valósuljon meg a győző és legyőzött népek részére egyaránt. (f) A magyar nyelvű ipari unionisták és a Bérmunkás olvasók az egész országból képviselve, 1941 augusztus 31-én, (Labor Day előtti napon) ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETET tartanak Clevelandon, 11306 Buckeye Roadon, ahol a mozgalom, de különösen a Bérmunkás még szélesebb körben való terjesztését beszéljük meg. A világesemények kapcsán olyan jelenetek történnek, amelyek zűrzavart idéznek fel a társadalom minden rétegében. Nagy szükség van hát arra, hogy a forradalmi munkás- osztály tisztánlátását a Bérmunkással eló'segitsük. Ennek a sikeréhez az értekezletre meghívjuk lapunk minden olvasóját. A BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA időszakban csak félerővel dolgoznak. Minden esetben több gép hever tétlenül. Ezeket a gépeket, jobb beosztással, még az tutógyártás idejének legmagasabb időszakában is, átalakíthatnák repülőgéprészek gyártására, mert legtöbb esetben csak a dieokat kellene kicserélni a gépben, amit most is gyakran csinálnak. A fenti javaslatott csak nagyobb intenzív vizsgálat után tette az union, melyben ezen iparban éveken keresztül működő mérnökök, szakértők működtek közre, valamint a társaságok a kormányhoz tett jelentéseik alapján, Mi, akik éveken keresztül ezen iparban dolgozunk, a formákat, szerszámokat készítjük, tudjuk, hogy menynyire lehetséges volna, alig kellene valamennyi embert felvenni és ma több ezer szerszámlakatos van, aki a szükséges szerszámokat megcsinálhatnák és a gépeket átszerelhetnék. Ezt a tervet még januárban a Defense Production bizottság elé terjesztette az union, mielőtt több repülőgépgyár telep építését megkezdték. Úgy, hogy ma már az átalakítás, szerszámok mind készen volnának a gyártás teljes erővel megindulhatna és az automobil gyárak munkásai dolgozhatnának. Ezt a tervet Knudsenék nem fogadták el. Nekik újabb gyárak kellenek, melyet a kormány a részükre felépít és nekik ajándékoz. Ez ugyan 8—10 hónapot vesz igénybe, valamint az uj gyárakban uj gépek kellenek, melyet szintén a kormány vesz meg nekik, ez újabb 4—5 hónapi halasztás és csak akkor kezdik meg a formák, szerszámok gyártását mely újabb 4—5 hónapot vesz igénybe. Az autó motoroknál használt pártok, részek, gyártása nagyon hasonló a repülőgép alkatrészekhez, kevés átalakítás, szerszám s képzettségi külömb- ség kellene az embereket repülőgép részek gyártására áttenni Ez áll a szárny és középtest “body” gyártására, melyeket szintén részekből rakják össze, amint az autó bodyt és azoknak a nagy préselő gépeknek éppen olyan könnyű volna formálni a repülőgépet alkotó lemezeket, mint az autó tetőket, frémeket és más alkatrészeket. Ez nem lett volna fantázia, még ha nem is vágják le az autó gyártást, de most, hogy ezt leakarják és anyaghiány miatt le kell nekik vágni, követelő szükségesség volna, ha nem akarják, hogy egy fél millió