Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-07-26 / 1173. szám
8 oidal BÉRMUNKÁS 1941 julius 26. New York állam és a megkülönböztetés New York államban az ide- genszületésüek egynegyede, az amerikai zsidók ötven százaléka és a négerek legnagyobb városa található. Illő is tehát, hogy éppen ez az állam kezdeményezze a harcot azok ellen (az alkalmazókkal szemben), akik a védelmi iparokban faji, vagy vallási alapon megkülönböztetést gyakorolnak. A kezdeményezők összeköttetést kerestek washingtoni kormányhivatalokkal, hogy együttesen léphessenek fel és hasonló aktivitásra szólítják fel a többi államokat is — mindazokat, amelyek hasonló problémával kénytelenek megbirkózni. Herbert H. Lehman, New York állam kormányzója egy külön bizottságot nevezett ki e munkára (Committee on Discrimination in Employment), amelynek élén Frida S. Miller, NewYork State Industrial Commissioner-je áll. A megkülönböztetés minden formája ellen harcol ez a bizottság, de egyelőre arra összpontosítja erejét, hogy oly sérelmeket igyekezzen orvosolni, amelyek főként a védelmi iparokban merülnek fel. “Különösképpen igyekszünk harcolni a megkülönböztetés két formája ellen, amelyeket országszerte gyakorolnak” — mondotta Commissioner Miller. “Az egyik a nemzetiségi alapon való megkülönböztetés, a másik pedig a faji és vallási alapon való megkülönböztetés. így aztán igen sok német és olasz munkás képtelen munkához jutni, annak dacára, hogy az illetők bebizonyithatólag hűséges polgárai az Egyesült Államoknak. A másodsorban említett megkülönböztetés lehetetlenné teszi, hogy sok ezer zsidó vallásu egyén és néger munkához jusson a védelmi iparokban. Az ilyen megkülönböztetés bizonyos egyenetlenségre és széthúzásra vezet, pedig éppen most van szükség a legnagyobb fokú egységre és összmunkál- kodásra.” Ugyanezen probléma tanulmányozásával f o glalkozik a Common Council for American Unity is. Ez az intézett tagjai utján igyekszik a kérdést szellőztetni és jelentéseket gyűjt az ország minden részében, ahol ily esetek előfordulnak. Mrs. Eleanor Roosevelt is felhívta az ország figyelmét e súlyos problémára. “My Day” cimü rovatában — amelyet az újság szindikátusok terjesztése folytán az ország minden részében ismernek — igy ir Mrs. Roosevelt: “Bizonyos dolgok, amelyekre figyelmemet felhívták, nagyon komoly gondokat okoznak nekem. így például, bizonyos iparokban emberektől megtagadják az alkalmazást csupán azért mert nevük olasz, vagy német- hangzású, vagy mert az illetők tényleg Németországban, vágj Olaszországban születtek. Ám nem szabad elfelednünk, hogy a mi hazánkat különböző faji és nemzetiségű népek alkotják. Egyesek csak nemrégiben jöttek ide s most igyekeznek állampolgárságukat itt rendezni; mások már régóta polgárai az Egyesült Államoknak annak dacára, hogy idegen országban születtek. Lehet, hogy ezek az emberek még sokkal inkább ragaszkodnak a demokratikus kormányformához,mint számos polgár; aki nagyon is magától érthetőnek tartja a demokráciát. Bizalommal kell lennünk irányukban; bátorítanunk kell őket, hogy bízzanak az országban és szeressék uj hazájukat és szomszédaikat. Munkalehetőség terén ép úgy részesülniük kell a lehetőségekben, mint a többieknek, hogy megélhetésük biztosítva legyen és ép úgy óvja őket az ország törvénye mint bennünket.” Commissioner Miller, a new yorki bizottság vezetője kijelentette, hogy figyelembe veszik a védelmi tanács óvintézkedéseit, amelyekkel kiakarják kerülni, hogy bizonyos ipari eljárásokat megbízhatatlan elemek elárulhassanak.Ezzel szemben elitéli a munkaadókat, akik például nem hajlandók német, vagy olasz nevű amerikai polgárokat alkalmazni katonai ruhagyárakban. Számos esetet jegyzett fel a bizottság, amidőn is hü amerikai polgárok — akik a világháborúban is részt vettek és akik valóban gyűlölik azokat a kormányokat, amelyek előbbeni hazájukban Zsarnoki módon uralkodnak — képtelenek álláshoz jutni gyárakban, amelyek konyhai felszereléseket, ruhákat és más olyan holmit gyártanak, amelyek semmi esetre sem nevezhetők titkos, vagy bizalmas természetűek nek A Commissioner súlyosan elitéli azon alkalmazókat, akik faji vagy vallási alapon tagadják meg a munkát amerikai polgároktól, tekintet nélkül arra, hogy az illetők a munka elvégzésére képesek-e vagy sem A bizottság szoros együttműködést kíván létesíteni a szövetségi kormánnyal, a m e ly szintén elitéli a megkülönböztetést a munka terén. Amint elegendő adatot összegyűjtöttek, bizonyos törvények módosítása érdekében kampányt kezdeményeznek. Ugyanakkor a bizottság levelet küldött minden gyárosnak New York államban, aki védelmi célokra dolgoztat s abban lefektette elvi álláspontját és vitás esetekben arra kéri a munkaadókat, hogy az ügyet a bizottság elé terjesszék, amely kész örömmel vállalja a kérdés analizálását és igazságos döntését. Common Council CSALÁDIAS KIRÁNDULÁS NEW YORKBAN Az IWW tagjai és barátaik ismét családi társas kirándulást fognak tartani JULIUS 27-ÉN, vasárnap az EDEN- WALD ERDŐBEN, a kis hídon át a domboldalon. Legyünk ott többen mint a legutóbbi alkalommal. A kirándulás minden jövedelme a Bérmunkás javára lesz beküldve. Útirány: A Lexington Ave subway, a 180-ik utcáig, onnét átszállni az uj Dyer Ave vasútra és a Dyer Ave.-nél leszállni. A carefare összesen 5 cent. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI FIGYELEM CHICAGO! Az IWW North Side-i magyar tagjai 1941 julius 27-én, vasárnap tartják ez évi KIRÁNDULÁSUKAT a CALDWELL ERDŐBEN, a Milwaukee és Devon Avenuek közelében. . Szalonnasütés, ízletes lacipecsenye, hűsítők egészítik ki az egész napi szórakozást. A jókedv gerjesztéséről Kardos Pista és zenekara gondoskodik. Legyünk ott korán és tömegesen. Töltsön egy kellemes napot Munkástársai körében. Külön is felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy ezen kirándulás nem az Edgebrook erdőben lesz megtartva, mint ahogy eredetileg már hirdettük, hanem a CALDWELL erdőben. ÚTIRÁNY: a villamoson jövők vegyék a Milwaukee Ave. villamost a végállomásig. Onnan menjenek keletre a fürdő medencéig (Swimming Pool) ahonnan jelző táblák fogják a helyet mutatni. Autókon jövők a Millwaukee, vagy Devon Ave. a Swimming Pool-ig, ahol nagy parking place van az autók parkolására. .... a jelenben a kis könyvek elhelyezésével vagyunk elfoglalva és a fáradtságos munka mellett ez élvezetet is nyújt, mert olyan munkástársakkal találkozunk, akiknek lelkesedése felvillanyoz bennünket is. Különösen megemlitésre méltó S.... K.... előfizetőnk, aki már túlhaladta a “8 keresztet” de kora dacára sok nálánál fiatalabb munkástársunk példát vehetne tőle áldozatkészségből is. Mivel körülményei nem engedik meg, hogy a kiskönyvet árusítsa, ottlétemkor kifizette a könyvecske árát és a “Lehetünk-e semlegesek” füzetre is adott 50 centet. Van ilyen áldozatkész előfizetőnk több és még sokkal több lehetne, ha munkástársaink felkeresnék a magyar munkásokat és megismertetnék velük lapunkat. Mert hihetetlen, hogy a félmilliónyi emerikai magyarság között csak igy, elszórva akadnának ily osztálytudatos magyar munkások. Van még sokkal több, csak meg kell őket találni, ez pedig csak úgy válhat valóra, ha felkeressük őket. J. Zára, Chicago A. Wassie munkástárs Cleveland, az előfizetésének a megújításával I.10-et adott a füzet és annak költségére, 1.75-el az east sidei piknik jövedelméhez járult hozzá. Ugyancsak a piknik jövedelméhez járultak egy dolárral J. Horváth és 75 centel Emil May munkástársak. Itt küldök két dollárt a Bérmunkás előfizetésére, szives- kedjék a lapot továbbra is küldeni. J. Stromayer, Chicago Egyről-Másról (Folytatás a 3-ik oldalról) nül kiérdemelte a “hullarabló” elnevezést. Ugyan ez az elnevezés nagyon ráillik most a finnekre és románokra, — és ha igazságosak akarunk lenni, ismét a magyarokra is — amiért a náci hordákkal szövetkezve támadják Szovjet Oroszországot.Nem hisszük, hogy a finnek, vagy a románok annyira buták lennének, hogy elhinnék, hogy Oroszország elestével, visszakapják az elfoglalt területüket és akkor mindenük meglesz, amit szivük kíván. Nem egy, hanem 15 ország példája áll előttük, hogy mi lesz a sorsuk, ha a hitleriz- mus győz. » Sem az elfoglalt terület lakosságának, sem pedig magának az anyaország lakosságának sorsa nem fog javulni, hanem határozottan rosszabbra fog fordulni. És mégis fegyveres erővel támadják oroszor- szágotHitler banditáival egyetemben, nem másért, mint bosszúból és ez nem érdemel más elnevezést, mint “hullarablókat.” MEGSZŰNT A BENDER BODY COMPANY Különösen a magyar munkások között általánosan ismert munkatelep volt a clevelandi Bender Body Company 1919 óta, amikor a vállalat alakult. Állandóan 6-800 munkás dolgozott az itt készült hintók, autók és traktorokon. Három esztendővel ezelőtt a gyár elköltözött a városból a közeli Elyriába, ahol márcsak 350 munkást foglalkoztatott. A multnapokban. ezeket is elbocsátották, mert az üzem teljesen bezárt. COLORADO ÁLLAM NEM AKAR FIZETNI Már hírrel voltunk, hogy a bányászok szervezete több államban keresztül vitte, hogy a szerződés aláírásának a megtagadását kényszer-sztrájknak minősítették és a munkát- lanság idejére a rendes állami munkanélküli segélyt utólag kiutalták. Ezt az eljárást Colorado állam megtagadta, amit az unió megfellebezett a szövetségi bírósághoz. Tekintve, hogy más államok már kiutalták ezeket a segélyeket, nem sok esélye van Coloradonak a munkások ilyetén való megrövidítéséhez. az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo...... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield....... 6.00 J. Kollár, Cleveland...... 3.00 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 2.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 2.00 M. Stefánkó, New York.... 3.00 L. Adler, Newark ........... 3.00 J. Vizi, Akron................... 2.00 J. Deák, Akron................. 1.00 J. Farkas, Akron............. 3.00 E. Szigeti, New York....... 1.00 J. Duschek, Nutley......... 5.00 M. Vlasits, New York.... 1.00 M. Danka, Cleveland...... 2.00
