Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-12-13 / 1193. szám

1941 december 13. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN----------------------------(gb) ROVATA--------------------------­TOM MOONEY NAGY BETEG E rovat megindításánál arra gondoltam, hogy az olvasók elé viszem amit látok, amit hallok és amiről gondolkodom munka közben, benn a gyárban, tehát valóban a munka szinterén. Amig azonban testünket leköt­hetjük a munka-asztalhoz, a gondolat kirepül a gyárból a time-kártya “puncsolása” nél­kül, noha egyenruhás rendőr áll a kapunál, jelezve, hogy enge­dély nélkül se be, se ki nem le­het menni. A gondolat azonban nem kér engedélyt. Az én gondolataim is messze elröpültek. Amikor átnéztem egy hozzám juttatott körlevelet, amely ezt a címet viseli: Tom Mooney nagy be­teg. Tom Mooney, az amerikai osztálybiróság áldozata, akit California állam 20 éven ke­resztül a San Quentin börtön­ben tartott a^on vád alapján, hogy az 1918. évi fegyverszü­neti emléknapon bombát helye­zett el az ünneplő felvonulók között, amely több embert meg­ölt. Hiába bizonyította a véde­lem a vá'd hamis voltát; hiába mutatták ki, hogy a tanuk csak pénzért valottak, amit később be is ismertek, a Mooney ügy­ből nagy erőpróba lett a mun­kásság és a minden munkás jo­got elnyomni igyekvő califor- niai kapzsi tőkések között. A californiai nagytőkéseknek óriási hatalmuk volt és van még ma is. Itt helyezkedtek el és nőttek naggyá Amerika legke­gyetlenebb kiszipolyozol, akik­nek hatalmuk átlépte az állami határokat és kiterjedt még a szövetségi kormányra is. Hiába avatkozott be a kongressüus, hiába lépett feli annyi nagy or­szágos tekintély, közöttük ma­ga Wilson akkori elnök is a Mooney érdekében, a califor- niai osztálybiróság nem mert ellenkezni gazdáikkal és Moo­ney egészen 1939 őszéig börtön­ben maradt. Ekkorra azonban már olyan óriási méretűvé vált a munkásság agitációja Mooney érdekében, hogy az a kormány­zó választásnál, mint legfőbb pont szerepelt. Ennek a kampánynak ered­ményeképpen Mooney kiszaba­dult ugyan a börtönből, de a hosszú raboskodás, a szabad­ságáért folytatott harc, amely alatt mindig hü maradt osztá­lyához, a munkásosztályhoz, tes tileg megtörte. Kitűnt a hosszú raboskodás ideje alatt, hogy Mooney egyike azon munkás vezetőknek, akiket megtörhet­tek ugyan testben, de nem szel­v és beteg ez a társadalom, ahol a nép olykor veszett, mint a je­len időkben is, amikor halomra ölik egymást lelkiismeretlenek felbujtatására. lemileg, nem erkölcsileg és nem a munkásosztály iránti hüsé- gépen. SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉG Mooney a börtönből való sza­badulása után újból a munkás- mozgalomba vetette magát, hogy segítsen, amennyit tud. Harcias szellemére azonban a börtön által meggyötört teste nem volt elég erős. Ma nagy betegen a San Francisco Hospi­tal kórágyán fekszik. Ott fek­szik már több mint egy éve. Hogy ez mit jelent, nem kell bővebben leírnunk. Tom Moo­ney nem volt gazdag ember, csak egyszerű munkás. Védel­mének a költségeit is a mun- kásszervezeték és a munkások adták össze. Ma már ezen bi­zottságok feloszlottak és • Moo­ney elhagyottan, csak az emlé­kektől tartva, nagy betegen vergődik a kórházi ágyon. Szükebb környezetéihez tar­tozó barátai azonban belátták, hogy a munkásság örökszégye­ne lenne, ha Mooneyról megfe­ledkezne. Azért szükebbkörü bi­zottságot alakítottak, amely most körlevél utján kér segít­séget Amerika munkásságától. E bizottság vezetője Herbert Carrasco, californiai á 11 ami munka commisionep; tagja egy tucat unionnak elnökei vagy titkárai, ami biztosítja azt, hogy az adományokat valóban a Mooney javára használják fel. A címük: Mooney Assis­tance Committee, P. 0. Box 1620, San Francisco, Cal. Tom Mooney önfeláldozó har­ca mindenkor egyik legszebb lapját fogja képezni az ameri­kai munkásmozgalom történe­tének, melynek valóban inspi­ráló hatása lesz az utódokra. De amint Mooney a hosszú szenve­dés ideje alatt soha el nem fe­lejtkezett osztályát, a munkás- osztályt szolgálni, úgy ennek a munkásságnak sem szabad el­felejtkezni arról, aki érte szen­vedett és áldozta fel életét. A SZÉNBÁNYÁK RENDSZE­RES VIZSGÁLATA KEZ­DETÉT VESZI A Szövetségi Bányavizsgálati Törvény alapján, most szerve­zik meg a bányamérnöki kart, amely hivatva lesz a szénbá­nyákat — biztonsági és egész­ségi szempontokból — rend­szeres vizsgálat alá venni.. Ezt az értesítést adta most ki az Egyesült Államok Bányászati Hivatala. A tervek szerint, ebben az évben 107 vizsgálati tisztviselőt 5 elektro-mérnököt és 5 oly mérnököt alkalmaznak, akik a robbantási műveletekben szak­értelemmel rendelkeznek. Ez a mérnöki csoport 7 szénvidék bányáit fogja felülvizsgálni, amelyek a következő gócpontok körül találhatók: Pittsburgh, Pa., Wilkes-Barre, Pa., Mt.Ho- pe, W. Va., Birmingham, Alá., Vincennes, Ind., McAlester, Okla., és Salt Lake City, Utah. A Coal Mine Inspection tör­vény azonkívül előírja egy uj osztály alakítását a Bányászati Hivatal keretén belül, amely az Egészségügyi és Biztonsági Osztály hatáskörébe fog tartoz­ni. A bányák fleülvizsgálására a kongresszus 729,000 dollárt irányzott elő. A törvény felha­talmazza a vizsgálatot végző tisztviselőt, hogy évenként leg­alább egyszer a bányákba be­mehessen — ha kell többször is — s ily módon pontos infor­mációt nyerjen a bánya egész­ségügyi berendezkedéséről és a bányászok egészségi helyzeté­ről. A MUNKA ÁTSZERVEZÉSE A Social Security Board je­lenti, hogy 9,900 ipari telepen december és február közt 475 ezer munkást fognak felvenni, mintegy 100,000 munkás kerül elbocsátásra. A jelentés szerint a repülőgépipar és a hajóépitő- ipar mintegy 250,000 munkást fog alkalmazni. Az “Uj Rend” országaiból Velencei éjszakák... Bizo­nyos német körökben úgy be­szélnek Velencéről, mint a ‘Dél Amsterdamjáról’ mióta az ola­szok átvették a letiport hollan­dusok módszereit a német kato­nák és Gestapo ügynökök el­tüntetésére vonatkozólag. Ok­tóberben a németek közül titok­zatos módon ötvenen tűntek el. Időnként a lagúnák vize kivet egy-egy német hullát s hivata­los utasításra öngyilkosságról írnak a lapok, nehogy a német­olasz ellentét nyilvánvalóvá le­gyen. Horvát munkások Hitlernek dolgoznak. Több mint hetven­ezer horvát munkást a német birodalomba vittek, hogy a nö­vekvő munkaerőhiányon segít­senek. Még a rabok ruháját is elra­bolják. A Párist megszálló né­met csapatok a közeledő tél mi­att már csaknem minden üzlet­ben található meleg gyapj uhu­hát lefoglaltak. Most a börtö­nökben a rabok ruháit s egyéb meleg holmijait szedik el. St. Denis és Besancon börtöneiben, ahol több mint kétezer ember raboskodik, a férfiaktól és nők­től minden használható ruhane­műt elvettek. A ruhák egy ré­szét az orosz frontra küldik a nagy hideg ellen való védeke­zésre. ,~S Lassú halál a náci internáló táborokban. Menekült norvég szakszervezeti vezetők kijelen­tették Stockholmban, hogy kö­rülbelül 500 szakszervezeti al­kalmazott szenved Norvégiában a náciktól Grini falu mellett berendezett internáló táborban. A möllengarteni internáló tá­borban több embert halálraver- tek. A foglyok alig kapnak en­ni, de nehéz épitő munkát vé­geznek. A kereszténység megmentője “Hagyjuk a szőrszálhasogatást másoknak. Akár az Ó akár az Ujtestamentum, akár Jézus mondásai, — mind ugyanaz a zsidó svindli. Egyik sem vált meg bennünket. A német egy­ház, a német kereszténység: torz fogalom. Vagy német va­laki, vagy keresztény. Az egyik kizárja a másikat.” (Hitler Adolf: Mein Kampf.) A német és a francia fejadag Párisban. A német katonák és német civilek sokkal kedvezőbb fejadagot kapnak Párisban, mint a francia lakosság.Az élel­miszerjegyek németek részére napi 500 gram kenyérre szól­nak, franciák részére csak 275 gramra. Hús napi 150 gram jár a németnek, 90 gram a franci­ának, sajt napi 15 gram a né­metnek, heti 14 gram a fran­ciának. Havi 1200 gram zsir a németnek, 250 gram a franciá­nak. Az utóbbi beosztás csak papíron van meg franciák több­nyire egyáltalán nem jutnak zsirhoz. “Kifogyott.” Francia nők - német hadi­munkán. Heinrich von Stülpna- gel, Páris náci katonai parancs­noka elrendelte, hogy minden férjezetlen francia nő harminc és negyvenöt év között azonnal jelentkezzék birodalmi hadi­munkára. A német gyárüze­mekből az orosz háború óta öt­ven évig, sőt sokszor azon felül is igen sok férfit katonának vittek s most nőkkel pótolják őket. A francia nőket is hadi­anyaggyártására viszik. Férfi­munkavezetők parancsa alatt dolgoznak azért, hogy Hitler győzzön s biztosabb legyen ha­zájuk balsorsa. Házasság helyett börtön. A Hamburger Fremdenblatt sze­rint Laura Jakobesch német le­ányt másfél évi börtönre Ítélték mert egy lengyel munkásnak segítségére volt, hogy Svájcba szökhessen. A leány megegye­zett a lengyellel, hogy utána megy és Svájcban megházasod­nak, de a Gestapo letartóztatta és most börtönben ül. Gyermekeket végeznek ki tú­szokként. A lázongó szerbek a guerilla harcok során Kraguje- vác körül huszonhat német ka­tonát öltek meg. A nácik erre a szerb túszok közül háromszázat végeztek ki, köztük 2 tizethat éves diákot is. A szerb férfiak közül a legtöbben guerilla csa­patokban vannak, távol az ott­honuktól. Ezért a németek fia­tal diák fiukat is fognak el tú­szul s nem először történt, hogy ily kegyetlen módon fosztják meg őket életüktől. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése ««íÍBÉÉÉbÉÉ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents