Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-12-06 / 1192. szám
BÉRMUNKÁS 5 oldal 1941 december 6. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL . . . .CS. . .0 MEGJEGYZÉSEI LENINGRAD—MOSZKVA Három hónapja, hogy a náci hadvezetőség jelentette, hogy Leningrád külvárosaiban állnak a győztes csapatai, ugyanakkor Leningrád proletariátusa — nemre és korra való tekintet nélkül — elhatározta, hogy a forradalmakban meg szentelt városát megvédi. Megismétli az 1919-es kivonulást, amikor az ellenforradalmi tábornokok csapatai álltak Leningrád kapujánál. 1919-ben a lerongyolódott, éhes proletariátus megvédte a forradalmát és megverte a jól felszerelt ellenforradalmi csapatokat. Leningrád népe megismételte ezt a csodát és nemcsak megállította a náci hordákat, hanem vissza is vetette azt. Három hónap óta, folytonos náci támadás nem, hogy meg nem gyöngítette Leningrád védelmét, hanem a harci gyakorlatok sokkal ercpebbé tették úgy annyira, hogy Hitler ma távolabb áll attól, hogy Le- ningrádot elfoglalja, mint bármikor a múltban. Rengeteg áldozatába került ez a három hónap Leningrád munkásságának, de ezzel nemcsak a saját városát védte meg, de felbecsülhetetlen szolgálatot tett az emberi szabadság ügyének is, amellett megtörte azt a babonás hitet, hogy Hitlernek minden sikerül. Leningrád megvédése óriási csorbát ütött Hitler presztízsén és alaposan megcsapolta a nácik vérét is. Miután Leningrád bevétele csak vágyálom maradt és úgy látszik, hogy a Japán imperialiizmus csak akkor hajlandó ténylegesen is beavatkozni a háborúba, ha a nácik valami nagy eredményt mutatnak fel. Ezért rendelte el Hitler azt, hogy áldozatra való tekintet- néQcül ha nem lehetett elfoglalni Leningrádot, úgy el kell foglalni Moszkvát. És most a nagy moszkvai offenziva 6-ik hetében, ugyan az a helyzet, mint három hónappal ezelőtt Leningrádnál volt. Kétségtelen az, hogy Moszkva proletariátusa sem marad el leningrádi testvérei mögött, de jósolni nem lehet. Nincs kizárva az, hogy a nácik borzalmas véráldozata meghozza az óhajtott eredményt és Moszkva elesik, de ez a győzelem, mint az eddig, a nácik által elért orosz győzelmek “phiriuszi” győzelem lesz, amelybe bele fog dögleni az egész hitleri bandita uralom, mert olyan áldozatokat kell érte fizetnie, hogy már sok hasonló “győzelmet” nem fog elbírni. Ma a Szovjet helyzete, minden területi veszteség dacára is sokkal jobb, mint bármikor a hadjárat megindulása óta, mert 1) Az orosz háború óriási ember és anyag veszteséget okozott Hitlernek és a szövetségeseinek, ugyan ez áll a Szovjetre is, de amig a német hadsereg emberanyaga, amit az orosz fronton felhasználhat korlátolt, a magyar és román segédhadak már e segítés legmagasabb fokát adták, addig a Szovjet még mindig óriási még érintetlen emberanyag felett rendelkezik, az anyagi vesztességét meg pótolni fogja a már nagyon komolyan megindult amerikai és angol hadianyag szállítás. 2) Anglia szünet nélkül bombázza a német és a megszállt területeket. Ezzel zavarja a termelés menetét. Az angla által megindított afrikai hadjárat, könnyíteni fog a Szovjet helyzetén, mert nemcsak az afrika olasz gyarmatok védelmére kell elvonni repülőket a keleti frontról, de fel kell készülnie egy az angolok által esedékes olaszországi invázióra is. Ha gyakorlatilag nem is jelentős, de erkölcsileg fontos, hogy Anglia megüzeni a háborút Finnországnak, Romániának és Magyarországnak, amely két utóbbival a diplomácia összeköttetést már rég megszakította. 3) A ma már nagyon komoly amerikai segítség, amely a -következőkben nyilvánul meg: egy billió dolláros kölcsön, mely kamatmentes és csak a háború után öt év múlva törlesztendő. Az ezen a pénzen vásárolt hadianyagra, gépekre a Szovjetnek elsőbbségi jogot biztosított a kormány, amely még angliát is megelőzi. A kormány gondoskodik arról, hogy a hadianyagot amerikai hajók szállítsák el. A hadigépek ( repülők, tankok) kezelésének a tanítására, amerikai szakértők mentek a Szovjetbe. A kormánynak eltökélt szándéka, hogy a Szovjetekbe való szállítás útját még háborúval is biztosítja Japánnal szemben, ugyancsak meggátolja azt,hogy Japán megtámadhassa a Szovjeteket, amely szintén háborús lépést váltana ki Amerikából , úgy hogy Amerika ma végső lépésre szánta el magát Hitler ázsiai szövetségesével szemben. Annak minden tavábbi lépése, akár Holland indiát, akár a kínaiaknak életkérdést jelentő burmai utat, vagy a Szovjetet megtámadná, úgy Amerikát már magával szemben találná. Ezek azok a tényezők, amelyek minden náci “győzelem” dacára is biztosítékot adnak arra, hogy a szovjetek angliával és Amerika mindig nagyobb segítésével addig folytassák a harcot, amig a nácizmus dögvésze kinem pusztul. HAZUG, DE BUTA A Rudiiknak már párszor a csülkére ütöttünk amiért bizonyíték nélkül vádolta az IWW-t Most azután felvonultat egy clevelandi kulit, aki hozza a “bizonyítékokat”. Valami J. S. * aláirásu — valószínű Surányi— analfabétát használ fel arra, hogy bizony tson. Nehéz volna megállapítani, hogy ez a J.S. miben múlja felül önmagát, a hazugságban-e, vagy a butaságban, mert amit leír , az az első szótól az utolsóig nemcsak, hogy hazugság, de olyan idült butaságról tesz tanúbizonyságot, hogy az már nemis természetes. Hazudik, amikor azt állítja, hogy én egy east sidei előadásomban azt állítottam volna, hogy “ ...az IWW magyar tagjai hitleristák.. Hitler mellett csinálnak propagandát, amerre csak megfordulnak....”, de éppen olyan hazugság az is, hogy egy “jól ismert IWW-ista” azt' a kijelentést tette többek kö-1 zött “....hogy a világ munkásai- ‘ nak azt kellene imádkozniok, hogy oh Hitler jöjjön el a te országod, mert amerre Hitler megy és meghódít egy országot ott bevezeti a 8 órai munka időt és magasabb életszínvonalat biztosit a munkásosztálynak.” Sokkal alacsonyabb felfogású ez a kuli, mintsem megértetted volna a nem két, de négy év előtt tartott előadásomat, melyben a Hitlerizmus veszélyére hívtam fel a hallgatóság figyelmét, de természetesen még hasonlót sem mondottam, mint amit ez az alak állít, amit mindenki tud, aki azon az* előadáson részt vett. így természetesen hazugságok azok is, amit a “jól ismert” meg 100 százalékos IWW-isták szájába ád, de óvakodik attól, hogy meg is nevezze őket. Éppen ilyen buta és hazug az is, amit Achim Andrásról állít, aki különben sohasem volt tagja a szocialista pártnak és igy természetesen ki sem zárhatták onnan. Nem, szegénylegények, ez nem bizonyítás, ez csak hazu- dozás. Bizonyítás az, amit meg irtunk, hogy az SLP tagok a fascista és náci America First gyűlésére járnak agitálni és a lapjuk ezeknek a beszédeiből és Írásaikból idéz. folyton. Ez bizony egyszégfront a leggyalázatosabb fajtájából, mint a legutolsó (értsd is,hogy legutolsó) lapszámukban is 4—5 cikk is az America First és társai mozgolódását ismerteti. Erről írjanak ezek a huligánok, ahelyett, hogy a hazug, buta elmefuttatásukkal az IWW-t akarnák bemocskolni. Miután ezek a 'mocskolódó, hazudozó fickók annyira nin- csennek tisztába a kötelező munkás erkölcsökkel, hogy legalább a munkásmozgalommal szemben tiszteséges hangot és főleg a tárgyi igazságot kell használnia, miután elméletileg hiába próbáltam ezt velük megértetni, most a gyakorlati lecke következik, abból, hogy ho- gyen kell egy tényleg megtör- étnt eseményt megírni: “Az akroni tragédia” Amint azt mindenfelé tudják az amerikai gumi ipar centruma Akron, amely városban a munkások az átlagnál radikálisabbak, amit az is igazol, hogy a munkásmozgalom m i nden ágának vannak ott csoportjai. Maga a gumi ipar munkássága meg van szervezve, igy a radikális munkásmozgalom, nagyrészt szervezett munkások között dolgozik, ami természetszerűleg arra kötelezi őket, hogy a munkás szolidaritás terén példa képen szerepeljenek. Ez ellen a legsúlyosabban vétett az SLP délszláv csoportjának egy» tagja, amikor az egyik gyár munkássága sztrájkba ment a legaljasabb szerepre, a sztrájktörésre vállalkozott. Ezért az árulásért az illetékes SLP csoport kizárta ezt a tagját és ezzel legalább az SLP illetőleg a csoport reperálta a csorbát. A kizárt sztrájktörőnek, a barátja, viszont jó barátja a központi titkárnak Petersonnak amellett a legjobb kollektora a pártnak. Ez a jóbarát közbe lépett és Peterson megjelent Ak- ronban és a szkebet vissza helyeztette a csoportnál a tagsági jogaiba. Ez az eljárás több SLP tagnál, felháborodást váltott ki küalapján álló forradalmi gazdasági szervezetbe, amikor a kapitalista osztály részéről fegyverszünet állt be, — hogy újból fegyverkezzenek a multinál még véresebb embermészárlásra, — akkor is tudtuk és óvaintettük a világ dolgozóit, hogy ne nézzék tétlenül az uralkodó osztály újabb készülődését. Az osztályharc nem egy alkalmi, vagy szezon szerű tünemény és nem is lehet azt u^v'kezelni, mint sokan azt gondolják, hogy nyugodtan várunk az alkalmas időkre, hogy esetleg megkaparinthatjuk az uralkodó kapitalizmusnak valamely osztályintézményét. Az osztályharc győzelme nem attól függ, hogy kik ülnek a miniszteri székekben, vagy kik nyújtanak be törvényjavaslatokat a képviselő házakba. Az osztályharc győzelme kizárólag a gazdasági berendezkedés mikénti megváltoztatásán alapszik. Hiába jönnek ma béke angyalok, kik fogadalmat tesznek arra vonatkozóan, hogy bizonyos pontok alapján meg lehet azt valósítani. Az igazi béke feltételének csak egy pontja van és ezt az IWW elvinyilatkozata mondja ki: “Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található az emberek milliói között és az élet javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll.” Ez a sarkalatos pont képezheti csak a világ béke állandósulását. A nemzetiségi kérdésnek el kell, hogy tör- püljön a gazdasági kérdések mellett. Amint ebben az országban megférnek egymás mellett a különböző nemzetiségű munkások, miért nem érnének meg Európában? Csak a munkásoknak kell megérteni, hogy a nemzetiségi gyűlöletet csak mesterségesen szítják a fekete lelkű álhazafiak. Kell, hogy az emberiség nagy tömege feltudja ösmerni azt a régen megállapított tényt, hogy a mai társadalomban csak két nemzetiség létezik, a munkások és a munkáltatók. Ebben az országban, amikor nekünk munkásoknak helyzetünk tarthatatlanná válik a munkahelyeinken, ahol talán 25 különböző nemzetnek fiai dogoznak, kell, hogy felösmerjük igazi ellenségünket magábafi a munkáltatóban, aki mindannyiunknak kizsákmányolója. A világbékét csak az osztályharc győzelme biztosíthatja az emberiség számára, ami ténylegesen a szocialista társadalmi rendszer megvalósításán alapszik. Mind azok, akik nem tartják szükségesnek az osztályharc göröngyös útját járni a végcél elérésére, azok nem méltók arra, hogy bármilyen jelszavakkal a nép feltolakodott vezéreinek nevezzék ki magukat és békét Ígérjenek akkor, amikor tudott dolog az, hogy igazi és állandó béke csak a szocializmus alapján valósítható meg.
