Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-11-29 / 1191. szám
1941 november 29. BÉRMUNKÁS 7 oldal Szövetséges köztársaság, a 48 szövetséges állam és Colom- boia District szövetségi terület és territóriumok: Alaszka és Hawai. Gyarmatok: Portorico, Virgin szigetek, Panama csatorna zóna, Filippmi szigetek, Guam, Tutuil szigetek. Lakos- sainak száma 135 millió. Érdekkör: Cuba, Haiti, San Domingo Nicaragua, Panama. Az Egyesült Államok területe kb. akkora, mint Európáé, lakossai azonban csak negyedrésze annak. A lakosság rohamosan nő. A népesség szaporodását a következő pár adat jellemzi : 1790 ....... 3,929,000 1830 ....... 12,866,000 1850 ....... 23,192,000 1870 ....... 38,558,000 1890 ....... 62,948,000 1910 ....... 91,972,000 1940 ....... 135,000,000 A lakosság száma azonban nem annyira a természetes szaporodás, mint inkább a bevándorlás révén emelkedik. A bevándorlást az 1924-ben hozott törvény lényegesen megszorította, azonban ennek dacára 1925—26-ban 304,000 volt a bevándorlók száma. A legtöbb bevándorló Európából érkezett és ennek megfelelően a lakosság legnagyobb része, 89.7 százaléka a fehér fajtához tartozik. 9.9 százaléka néger, 0.2 százalék indián, 0.1 százalék kina és japán. Az állam és egyház szét vannak választva. Uralkodó vallás a protestáns, amely számos felekezetre oszlik. A katolikusok száma több mint 18 millió. A szövetségi alkotmány értelmében a törvényhozó-, végrehajtó- és birói hatalmat elválasztották egymástól. A végrehajtó hatalom az elnök kezében van, akit az államok küldöttei 4 évre választanak. A törvényhozást a szenátus és a képviselőház intézi. A felsőbíróság 9 tagját élethossziglan maga az elnök nevezi ki. Az- Egyesült Államok gazdasági életének alapja a mezőgazdaság. amellyel a lakosság 26 százaléka foglalkozik. A farmok száma hat és fél millió. A mezőgazdasági termelés között legjelentősebb a gabona- termelés. Az összes terület 28 százaléka szántó, 36 százaléka erdő, 31 százaléka rét és legelő, mig 15 százaléka terméketlen. Búzából a világtermés 22, kukoricából 70 százalékát szolgáltatja. Gabonatermelésből kö- rülbelől 30 százalékos fölöslege van, amit az európai piacon értékesít. Egyébb mezőgazdasági termékei közül nevezetesek a rizs, gyapot és dohány. Ásványos kincsekben bővelkedik. A világ szénkészletének 46 százaléka, vasérckészleténék több mint egyharmada az Egyesült Államok területén található. A világ kőolajkészletének 17 százaléka van birtokában, jóllehet a világtermelés 73 százalékát szolgáltatja. Hiányzó nyersanyaga az autóiparhoz szükséges gumi. Ipara fejlett, miután szénben és vasban bővelkedik. Az amerikai ipar jellemvonása az erős koncentráció és viszonylagos tulfejlettség. A gyárak nem dolgozhatnak teljes üzemmel, Az Egyesült Államok mert 50-100 százalékos túltermelés lenne az eredmény. A bel- ;ő piac fölvevőképessége nem elég. Exportálásra kerülő nyers anyagai és iparcikkei közül legfontosabb a petróleum, szén, vas és acél, réz és rézáru jármüvek, gépek sok millió dollár értékben. Az Egyesült Államok vasúthálózatának hossza 400 ezer km., a föld vasúthálózatának egyharmadrésze. A vasút rendkívül nágy szerepet játszik gazdasági életében, mert egymástól eltérő jellegű, nagy kiterjedésű gazdasági területeket köt össze. Fontos közlekedési eszköz az autó is. A világ autóparkjának öthatodrésze fut az Egyesült Államok területén. Az Egyesült Államok nyersanyag- készleteit növelik a közép- és délamerikai államok erőforrásai, amelyek birtokáért erős verseny folyik az angol és német világgazdasági csoportokkal az úgynevezett béke időkben nemkülönben, amikor az erőszak fegyverével döntik azt el. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK TÖRTÉNETE Az északamerikai Egyesült Államok a föld legszervesebb kapitalista termelésének állam- szervezete és a világ imperialistáinak vezető országa. A kapitalizmusnak ezt a magas fokát, amelyben a feuda- lista maradványok teljesen hiányzanak, nem a lassú fejlődés utján éri el az amerikai társadalom, hanem két évszázad gyors haladásával Íveli át. Az európai árutőke már 1492-ben fölfedezi Amerikát, de ez az Egyesült .Államok területén vándorló indián törzsekre nem gyakorol jelentős hatást. Az Egyesült Államok alapjait angol gyarmatosok fektetik le a 17-ik század első évtizedeiben. A tengerpartokon letelepedő angolokat gyors egymásutánban követik ir, francia, holland, svéd és német úttörő rajok. Ezek az ország belsejébe hatolnak és visszaszorítva a vérrokon közösségekben élő indián törzseket, ezeknek a vadászterületeit legelőkké, szántókká alakítják át. A korlátlan mértékben rendelkezésre álló termelőeszközökhöz a gyarmatosok csak saját munka erejüket használhatják föl és igy osztályellentétek legföljebb az eladósodott föld- mivesek és a hitelező kereskedők között állanak fönn. Azonban az Európából áttelepedett vállalkozók már ismerik a kizsákmányolás módszerét és ezért La Casas szerzetes eszméjét a néger rabszolgamunkát is bevezetik. Megindul a hatalmas rabszolgavásár, a néger munkaerő kizsákmányolása és a vállaSkozók meggazdagodásának gyors folyamata. A 18. század Amerikája a rabszolgakereskedők és rumcsempészek, az arany-kereskedők, a prémvadászok, a telekspekulánsok és pénzuzsorások romantikus és brutális eldorá- dója. Ezek az uj amerikánusok hamarosan szembekerülnek az angol anyaországgal, amely nagy adókkal és kereskedelmi korlátozásokkal zaklatja őket. Ezek az ellentétek az 1773-83 időkben nyilt harcokban robbannak ki és a gyarmatok függetlenségéhez, az Egyesült Államok megalakításához vezetnek. Az uj köztársaság, ámbár 1776-os alkotmánya hemzseg a demokratikus frázisoktól, azokra a görög köztársaságokra hasonlít, amelyekben a polgárok kicsiny csoportja a demokrácia nevében zsákmányolta ki a rabszolgák hatalmas tömegét. De az amerikai polgároknak nincsen, idejük ügyelni a demokráciára, mert a 19. század első évtizedeiben a profitszerzés csudálatos lehetőségei nyílnak meg az ügyes spekulánsok előtt. Hires elnökeik, mint Washington, Franklin, Monroe, majd Lincoln a gazdagodás utjának egy-egy állomását jelentik. Az 1793-ban föltalált gya- potmag-tisztitógép a gyapottermelésnek tízszeresére való fölemelését teszi lehetővé. A 'termelés 1801-ben 18 millió font, 1810-ben 93 millió font. A napóleoni háborúk nemcsak a gyapotáruk magasságát biztosítják, hanem föllenditik az egész amerikai kereskedelmet és ipart. Az angol tőke segítségével a négerek és bevándor- tak munkaerejének kizsákmányolása által a tőkeakkumulá- 'ció is kezdetét veszi. A tőke belső piaca és a szabad munkaerő mennyisége egyre növekszik. Mig az Egyesült Államok déli részén hajórako- mányszámra szoporodik az importált és tenyésztett rabszolgasereg, addig északon megindul az a nagyszerű vándorlás, amelyben együtt találjuk Európa gazdasági és politikai menekültjeit, kik az emberi társadalom fejlődésének összes fokozatait képviselik. A keletről nyugatra vándorló úttörők élén a prémvadászok halászok és a visszaszorított indián törzsek haladnak. A szabad területeken idealista szocialisták kommunisztikus földközösségeket létesítenek. A hatalmas állatcsordákat terelő cowboyokat kézmüiparosok és kereskedők követik. A tengerparton és a folyók völgyében gombamódra szoporodó városokba pedig bevonulnak a bérmunkások. Ebben a társadalomban már kiéleződnek az osztályellentétek és a proletariátus az osztályelnyomással szemben erős szocialista mozgalmakat teremt meg Ugyenekkor az uralkodó osztály különböző érdekcsoportjai is összecsapnak. A déli államok nagybirtokosai a korlátlanul kihasználható rabszolgamunkaerőt, az olcsó iparcikkeket és az alacsony vámokat kívánják. Viszont az északi államok az iparban használhatatlan rabszolga- munka ellen, a magas ipari árak és a védővámok mellett foglalnak állást. Az északi államok gazdasági fejlődésük biztosítása céljából a hatalom átvételére törnek és miután ez más utón nem sikerül, 1861-ben kirobbantják az úgynevezett rabszolgaháborut. Ebben a háborúban sok ember hulláján keresztül Észak győz Dél fölött. A háború után egyre erősödő tőkehalmozódást csak néha szakítják meg gazdasági válságok, nagyobb sztrájkok, azonban sebességét a nagyszerű konjuk- turák fokozzák. A tőkeképződést az imperialista hódítások is elősegítik. Az Egyesült Államok kapitalistái már 1800-ban Louisianát megvásárolják N a p o leontól, 1810-ben a spanyoloktól Floridát foglalják el, 1845-ben Mexi- cotól elszakadt Texast kebelezik be, 1847-ben elfoglalják Ca- liforniát és Uj Mexicot, 1853- ban Japánt kereskedelmi kikötőinek megnyitására kényszerítik, 1867-ben Alaszkát vásárolják meg Oroszországtól. A Hawai szigetcsoportot 1893- ban vonják érdekkörükbe, majd territóriumuk lessz, amit pénzzel vagy politikai fenyegetésekkel nem tudnak megszerezni, azt fegyverrel foglalják el. 1898-ban a spanyoloktól háborúval veszik el az Antillákat és később megszerzik a Filippini- szigeteket. A 19. század utolsó évében Samoán osztozkodnak a németekkel. Beleavatkoznak a kinai boxerlázadásba és közvetítőként szerepelnek az oroszjapán háborúban. Egymásután szerzik meg Haitit, San Domin- got és Panamát, majd a dán nyugatindiai szigeteket. Mégis az imperializmus ezen közvetlen foglalásainál sokkal jelentősebbek a délamerikai kapcsolatok. Néhány évtized alatt Délamerika hatalmas és gazdag területéről részben kiszorítják az európai tőkét és egész Délamerikát Középame- rikával egyetemben az Egyesült Államok gazdasági ellenőrzése alá helyezik. A hires Mon- roe-elvet, amely szerint: “Amerika az amerikaiaké” olymódon váltják föl profittá, hogy egész amerika az Egyesült Államok érdekszférájába esik. Az Egyesült Államok beavatkozása a világháborúba és Európának ezen háborút követő letörése az amerikai kapitalistáknak sohasem képzelt kon- juktur-ális lehetőségeket nyújt. Amig Európa kapitalistái egy- másközött marakodnak, addig ők behatolnak az ázsiai piacokra és erősen megvetik a lábukat Kínában, Indonéziában. De nemsokára Európa következik és a háborús kölcsönökkel a wilsoni békepaktumokkal, a Dawes-megegyezéssel és stabilizációs kölcsönökkel Európát magát teszik adósukká. Gazdasági erejüknek megfelelően, a világpolitikában is vezető szerepet kivánnak és minden olyan törekvéssel, amely befolyásukat csökkentheti, élesen szembefordulnak. Következő cikkünkben hü leírását adjuk az Egyesült Államok munkásmozgalmának. BÉRMUNKÁS ÜNNEPÉLY LESZ AKRONBAN november 29-én, szombaton este 8 órai kezdettel DISZNÓTOROS VACSORÁVAL egybekötve a Magyar Házban. Vacsora jegy ára 60 cent. Akroni olvasóinkat és azok barátait ezúton is kérjük, hogy tartsák emlékezetükben és jelenjenek meg ezen a vacsorán, amelyet az akroni Munkástársnőink fognak elkészíteni. A BÉRMUNKÁS NAPTÁRA tartalmasabb és szebb kivitelben december első felében kerül az olvasókhoz.
