Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-11-29 / 1191. szám

1941 november 29. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN------------------------------(gb) ROVATA' VÁRJUK A “BÓNUSZT Félek, hogy ha e rovatban még mindig folytatom “gyá­runk” további részletes ismer­tetését és a velem dolgozó mun­kások jellemfestését, akkor a nyájas olvasó ides-tova jobban kiismeri majd magát “nálunk”, mint jómagam. Aztán számon- kérik majd tőlem, hogy mit csi­nál a John, a Rudy, az Eddy, Louis, meg a többiek? Hát megnyugtatlak nyájas olvasó, e rovat eddig bemuta­tott személyei “gürcölnek” erő­sen, ami alatt azt kell értened, hogy nehezen dolgoznak, mert közeleg a karácsony és ilyen­kor a munkáltatótól valami ajándékot várnak, amit itt el­neveztek “bónusz”-nak. És az a meggyőződésük, hogy ha a bősz neszét veszi a szervezke­désnek, akkor elmarad a bo­nusz. Igaz ugyan, hogy ez az egész bonusz história igen í^vetsé- ges. Nevetséges pedig azért, mert mindössze pár dolláros ajándékról van szó. Akik egy évnél régebben dolgoznak itt, azok egy heti fizetést kapnak. Az újabbak csak pár dollárt. Nekem tehát kilátásom van pár szivarra. De a drágalátos “gazdánk”, azt hirdetve, hogy bonuszt ád, óránként 20—30 centtel kevesebb bért fizet, mint a hasonló üzemekben fi­zetnek. íme, milyen könnyen be lehet csapni a munkásokat. Szóval a szervezkedést elha­lasztották és igy most a mű­helyben semmi különös irnivaló nem akadt. De mert a rovatot ki kell tölteni, hát kénytelen va­gyok más mezőkre is elkalan- landozni. Erről a “mező” szóról eszembe jut ez a kis történet, amit egy munkástárstól hallot­tam : Két városi ember sétál a ha­tárban és elmennek az uraság mezeje mellett, amelyen csak pár jól kihizott tehén legelte a buja, selymes füvet. Mindjárt a szomszédságban, a falu leta­rolt legelőjén, amelyen már csak itt-ott volt egy fűszál, a parasztság nagy csordája kó­válygott éhesen, kutatva a gyo­pár talajon. “Érdekes”, — mondja az egyik városi a má­siknak — “hát miért nem megy át a mesgyén az a sok éhes marha, oda a jó legelőre?” “Hát azért nem, mert MARHA,” — felelt neki a jnásik. .LEVELET VÁRNAK Mondom ez a kis történet ju­tott eszembe, amikor a bonusz históriáról értesültem s most megint, amikor olvasom, hogy Roosevelt elnök állítólag sze­mélyes levelet akart Írni 2,500 bányásznak, hogy lépjenek be az United Mine Workers Szer­vezetbe. / A bányász szervezet ugyanis követeli a zárt műhely szerző­dést bizonyos bányákban, ahol 2,500 bányász nem tagja és ál­lítólag nem is akar tagja lenni a bányász uniónak. így tehát ezen bányászokat el kellene bo- csájtani a munkából, de ezt a munkáltatók tagadták meg. így aztán az elnök két tűz közé ke­rült, mert a sztrájkot is ellenzi, de viszont nem akarja a szer­vezett munkásság haragját ma­gára vonni a sztrájk jogának megvonásával. így hajlandó szépen megkérni a szervezetlen bányászokat, hogy szervezked­jenek. Ezen az alapon aztán én is megkérem majd, hogy a mi mű­helyeinkben dolgozó munkások­nak is írjon egy szép levelet, sőt mindjárt küldjön nekik pár szivart is, hátha akkor hallgat­nak reá, szervezkednek és haj­landók lesznek magasabb bére­ket elfogadni és jobb munka- viszonyok között dolgozni. Sőt mitöbb, tovább vihetjük ezt a gondolatot. Miért ne Írna leve­let az elnök az összes szervezet­ien munkásokhoz? Talán Ígér­hetne nekik toronyórát lánccal, ha szervezkednek. Vagy ezek a munkások már annyira megszokták a láncot, hogy nem is akarnak szabadul­ni tőle ? Igaz ugyan, hogy az olyan előnyök, amelyeket az el­nök ,akár más nagytekintélyű egyén jóvoltából nyernek, nem sokat ér, mert azokat éppen olyan könnyen vissza is lehet vonni. De viszont az is igaz, hogy vannak olyan munkásré­tegek, amelyeket a szervezke­dés eszméjének nem lehet meg­nyerni. Hfába beszél ezeknek a szervező, hiába ir ezeknek leve­lei még maga az elnök is. Hi­szen valójában már megirta ezt a levelet, mert a Wagner törvé­nyek egyenesen felszólítják a munkásságot a szervezkedésre. De akiket a polgári sajtó, az egyházi tanítás meg a korcsma megfertőzött, azok nem értik a munkás-szervező szavait, azok nem olvassák el az elnök levelét sem, azok csak úgy tesznek, mint a falusi tehenek, legelnek túl a mesgyén, a letarolt kopár mezőn, és nem mennek át a kö­vér mezőre, félnek még most is, annyira MARHÁK. A DEMOKRATIKUS MAGYA­ROK AMERIKAI SZÖVETSÉ­GÉNEK chicagói csoportja november hó 30-án, vasárnap .délután 2 órai kezdettel a Herzl Community Home nagytermében, 1335 N. California Ave. NÉPGYÜLÉST rendez;, amelynek egyik előadó­ja Fényes László lesz, aki is­mertetni fogja Károlyi Mihály üzenetét is a mai világégés kö­zepette az amerikai magyarság­hoz. Belépő dij nincs. Szabad bemenet. Rövid Hírek Washingtonból Lend-Lease segítség. Az El­nök az oroszok segítése érdeké­ben, a lend-lease alapján ezer millió dolláros kölcsön kiutalá­sát rendelte el. Az összeg visz- szafizetését — részben anya­gokban — csak 5 évvel a hábo­rú befejezte után kezdik meg és attól fogva 10 éven belül kö­telesek a teljes összeget vissza­fizetni. A Szovjet Forradalom 24. jubileuma alkalmából az Elnök a következő szövegű tá­viratot intézte a Szovjet kor­mányhoz : “M e g g yőződé^em, hogy a bátor harcosok, akik a támadókkal szemben felveszik a küzdelmet, nem hiába hoztak áldozatokat és nem hiába szen­vednek...” • Háromszáz millió dolláros költséggel a haditengerészeti minisztérium utasítása alapján, 50 kisérő hajót fognak építtet­ni az angoloknak. A külügymi­niszter jelenti, hogy — meg nem nevezett összeg erejéig — lend-lease egyezséget kötöttek Cubával. Ezekszerint védelmi berendezkedéseket szállítanak Cubának, mig azok cukrot, do­hányt és manganézt adnak Amerikának. Egyéb külföldi Viszonylatok. Hull, külügyminiszter nap­fényre hozta az orosz békeja­vaslatot, amit az Egyesült Ál­lamok közvetített Finnország- nek. Az amerikai külügymi­niszter figyelmeztette Finnor­szágot, hogy ha az Egyesült Ál­lamok barátságát továbbra is fenn akarja tartani, jószándé­kot kell igazolnia, hogy az oro­szok elleni katonai harcot meg­szünteti. Mr. Hull még megje­gyezte, hogy ha Németország nem fizet 2,967,000 dollár kár­térítést a Robin Moor elsülyesz- tése fejében, úgy ezt egyéb tar­tozásokkal vetik össze, ame­lyek még függőben vannak és amiket együttesen fognak el­intézni a háború után. Az Elnök saj'tókonferenciáj án kij elentet- te, hogy az Egyesült Államok tervbe vette a Marine különít­mények visszavonását Kínából. Megtámadott hajók. A hadi­tengerészetügyi m i n iszterium, közli, hogy a U.S.S. Salinas olajszállító gőzös életvesztesség és emberi baleset nélkül ért partot, annak dacára, hogy ok­tóber 29-30 közötti éjszaka egy torpedó súlyosan megrongálta a hajót Iceland közelében. A Reuben James sebesült listáját revidiálták a minisztériumban és ezek szerint 2 halottat és 98 eltűnt egyént jeleznek és ez utóbbiak minden valószínűség szerint meghaltak. A hajót, tudvalevőleg teherszállítás köz­ben megtorpedózták Iceland kö­zelében. A haditengerészet megerő­sítése. Az Elnök az egész Coast Guard szervezetet a haditenge­részet kötelékébe vezényelte és újabb 449,820,000 millió dollá­ros költségvetést kért a kon­gresszustól. A Coast Guard be­kapcsolásával a haditengerészet 230 cirkáló és segédcirkáló ha­jót nyert és rengeteg kikötői munkára szolgáló kisebb hajót. A fűtőanyagok koordinátora. Ickes belügyminisztert nevez­ték ki a fűtőanyagok koordiná­torává, aki információkat fog beszerezni a szilárd fűtőanya­gokra, valamint olajra vonat­kozólag és azok felraktározása, szállítása, értékesítése és más szempontból lényeges kérdések megoldása érdekében javasla­tot fog benyújtani a Supply Priorities and Allocation Board- nak. Az SPAB megtagadta az elsőbbségi jogot egy vállalattól, amely olajcsatornává! akarta összekötni kelet-texast Bayon­ne, N. J.-vel és kijelentette, hogy ez a “határozat végleges.” Erőmüvek. A bonnevillei erő­müvek megerősítése céljából az illetékes hatóság 30 millió meg­szavazására kérte a kongresz- szust, mivel “ebben a környe­zetben az erőszolgáltatás kriti­kus helyzetbe került”. Az OPM annak idején elrendelte, hogy hat Déli államban 30 százalék­kal csökkentsék az erőszolgál­tatást iparokba, amelyek nem a. védelem számára dolgoznak. Árak. Henderson az árszabá­lyozás igazgatója felkérte a fü­tő és főzésre szolgáló kályhák gyártóit, hogy -ne emeljék az árakat az október 24-iki árak fölé és figyelmeztette ugyanak­kor a rádió és rádió-fonográf gyárosokkat, hogy az árakat az október 15-iki ráta fölé ne he­lyezzék. Árszabályozási mun­kálatok folynak mindkét ipar­ban, mondotta Mr. Henderson. (Az ország lakossága szíveseb­ben venné, ha a kenyér és a hús mindennapi emelkedését aka­dályozná meg az igazgató ur— szerk. Munkás-kérdések. A tényfel­kutató bizottság, amely a va­súti munkások bér-vitáját vizs­gálta meg, tanácsolta, hogy a “Big Five” néven ismert vasúti munkásszervezetek 350,000 tagja 7 és fél százalékos fize­tésemelést nyerjen. A munkás­szervezet 30 százalékos emelést követelt tagjai számára. Más 800,000 alkalmazott számára a tanács átlagos '13 és fél száza­lékos fizetés javítást tanácsolt. A tanács ezen fizetésemeléseket ideiglenesnek minősiti, ameny- nyiben £ gazdasági vitákat 1943-ban újból tüzetes vizsgá­lat alá óhajtja venni. A vasutak elfogadták a javaslatot, a mun­kásszervezetek — visszautasí­tották. Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe? Ä BÉRMUNKÁS NAPTÁRA tartalmasabb és szebb kivi­telben december első felében kerül az olvasókhoz. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Thumbnails
Contents