Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-11-22 / 1190. szám

1941 november 22. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN-(gb) ROVATA" A PATKÁNY A tömegprodukcióra dolgozó gyárban nagyon egyhangúan folyik a munka és igy a legkis- sebb rendellenesség is élénk iz­galmat kelt. A gépek egyenle­tes dübörgése ütemszerüen ve­gyülnek bele a kézi szerszámok okozta zajok, valami különös, komor, agyat-tompitó, méla ze­nét alkotva. Az esztergák han­gos csillingelését felszívják a gyaluló gépek mélabus nyöször­gése. Ebben a melódiába aztán olykor-olykor belecsattan a tra­gacsokról ledobott ládák zaja, mint a nagy szinfóniákban a cintányér fenéje. Igen, e zajok mindenségenek összege a gyár szinfóniája. Már annyira megszoktam, hogy valójában nem is hallom, amikor dolgozom. És mégis, ha egy-egy gépet megállítanak pár percre, rögtön észreveszem, hi­ányzik a zörgése a szinfóniából. Hát mégha valami szokatla­nabb dolog történik? Azt az egész környék tudomásul veszi. Tegnap is nagy izgalmat kel­tett, amikor Rudy a kezében le­vő kalapácsot a földhöz vágta aztán nagyot káromkodva utá­na szaladt. Pillanat alatt fél tu­cat ember volt körülötte és a köszörűgépek meg a mögöttük lerakott ládák között ugráltak: “Itt van, ott van, ott szalad!” — kiabálták izgatottan. Többen odamentünk, hogy megtudjuk a nagy izgatottság okát. “Nyul- vadászat,” — mondta az egyik nagyot nevetve. Kisült végre, hogy egy pat­kány került be valahogyan és azt szerették volna nyakoncsip- ni, de az üldözött vadnak a sok gép és láda között hirtelen nyo­ma veszett. Valamikor — hej, de régen is volt, — tanultam én természetrajzot és ha jól em­lékszem a patkányról valami ilyesmit magoltunk be: A patkány az emlős állatok alsóbb rendű családjába, a rág­csálók közé tartozik. Metsző fo­gai állandóan nőinek és csak a rágcsálással tudja elkoptatni. Miután ugyanazon élelmiszere­ket eszi, mint az ember, igen nagy kárt tesz a gabona és egyéb élelmiszerekben. De azonkívül mindenféle ragályos betegségek terjesztője, mert piszkos gödrökben, csatornák­ban él és a fertőző bacilusokat átviszi az élelmiszerekre. A PATKÁNY AZ EMBER TER­MÉSZETES ELLENSÉGE ÉS PUSZTÍTANI KELL, AHOL CSAK TALÁLHATÓ. AZ IPARI PATKÁNY Azt is tanultuk akkor, hogy a patkánynak kétféle faja isme­retes ; a házi és a mezei pat­kány. Most aztán rájöttem ar­ra, hogy van még egy harma­dik faja is, amit ipari, vagy gyári patkánynak nevezhetünk. A világért sem arra a kis ül­dözött vadra gondolok, amelyet tegnap annyira megijesztettek a gyárban, mert azt egy kis méreggel el lehet intézni. A gyári patkány, — vagy mint angolul nevezik, a “rat”, külső­leg teljesen hasonlít a többi munkásokhoz, csak szellemileg, csak erkölcsileg különbözik tő­lük. Mert itt, Amerikában “rat” névvel jelölik azt a munkást, aki árulkodik, aki a szervezke­dési mozgalmak idején besúgó lesz, aki a bósznak hizeleg és igy próbál magának egy kis anyagi előnyt szerezni. Bizony mondom, undorító ál­lat ez a gyári patkány. És no­ha én rólam már teljesen le- hámlott a nemzeti sovinizmus, mégis elpirultam, amikor fi­gyelmeztettek, hogy bizonyos John nevű magyartól óvakod­jak, mert az illető közismert “rat”. Még nem beszéltem ve­le, de hallottam egy más ese­tet, amikor egy munkás ilyen patkánnyá vált csupa félelem­ből, csupa gyávaságból. Azt hiszem, olyan körökben forgott, afroi a szervezett mun­kásokról csak rosszat hallott. Aztán vett egy kis házat, amelyre havonként bizonyos összeget kellett törleszteni. Amikor megindult a szervezke­dés, úgy ő, mint a felesége, aki még nálánál is tudatlanabb [ volt, megijedtek, hogy sztrájk lesz, elmarad a kereset, nem tudják fizetni a törlesztést, el­vesztik a házat, stb. Tanakod­tak, hogy mit tegyenek. Az asz- szony azt a fanácsot adta, hogy az ember kérjen tanácsot a bósztól. A bősz persze azt a ta­nácsot adta, hogy csatlakozzon a szervezethez, de minden gyű­lésről tegyen jelentést neki. így lett ebből az emberből pat­kány, csupa félelemből, merő gyávaságból. PATKÁNYT NEVELŐ INTÉZMÉNYEK Ha végignézünk az amerikai magyar sajtón, az amerikai magyar egyleteken, egyháza­kon, akkor nem kell csodálkoz­nunk, hogy ilyen patkányokat a magyarok között is találha­tunk. Az amerikai magyar saj­tó (egy-két hetilap kivételével) még ma is a szervezkedési esz­me ádáz ellensége és habár nyiltan már nem is merik, de burkoltan még mindig úgy ír­nak, mintha a szervezkedés fő­benjáró bűn volna. Ugylátszik, hogy másképpen már nem is tudnak Írni, a szervezkedés el­leni gyűlölet már a vérükben van, — gyávaságból vagy szol- galelküségből. Ugyanezt teszik az egyházak is, de erkölcsi alapon. Mindent elkövetnek, hogy a szervezke­dési eszme gyűlöletes legyen a hívők előtt. De nem sokkal kü­lönbek a mindenféle betegse- gélyző és társas egyletek sem. Azokban is a szervezkedési fo­galom, a szervezkedés eszméje “tabu”, — tiltott gyümölcs, amiről nem szabad beszélni. Ennek a nevelésnek tudható be aztán az olyan eset, amit az egyik munkástárs beszélt el, aki bizonyos egyleti ügyben meglátogatott egy pennsylvá- niai bányászt, akit egy rozoga kunyhóban, nagy nyomor kö­zött talált. Mégis ez a nyomor­gó, kizsákmányolt bányász ez­zel fogadta munkástársunkat: “Miszter, ha az egyletről (Vi) Amidőn valaki gyor­sabb meggazdagodáshoz, ha­szonhoz jut, azt szokták mon­dani, hogy aratnak. Ilyen ara­tásban van része most minden nagy társaságnak. Nagy ara­tást végeznek a kormány rová­sára. A Ford család részére, közel Detroithoz, máj d n e m olyan nagy gyárat épit a kormány, mint a River Rough-i telep. A General Motorsnak már két nagy telepet építettek, most meg kijelentették, hogy egy sokkal nagyobb és modernabb Tank telepet fognak építeni Flint közelében a kormány pén­zén és azt a legmodernabb gé­pekkel felszerelni. A helyet a General Motors birta, most a kormány megve­szi és egy 28 millió dolláros te­lepet épit rajta, melyet átfog­nak adni a General Motorsnak egy dollár évi bérlet mellett, amig a háború tart, a háború után meg eladják potom áron, ugyancsak a General Motors­nak. A Bérmunkás hasábjain, hí­reket hoztunk, hogy több ezer, illetve százezer munkást fog­nak lefizetni a General Motors­tól is. Sok, sok gyár, ahol még most félidőt, vagy 50 százalé­kos üzemtelj esitménnyel dol­goznak, még lefogják szállítani a munka teljesítményt, termé­szetes, még több embert fog­nak elbocsátani. így a meglevő telepeknek legalább felét, át­szervezhetnék hadi szerek gyár tására. Gépek, emberek, techni­kusok készen várnák ^z ilyen intézkedést és 2-3 hónapon be­lül megkezdhetnék a Tankek összerakását, melyeknek az al­katrészeit teljes üzemmel már gyárthatnák a meglevő gyárak között felosztva. Ahelyet, most fizetik le a munkások ezreit, engedik, hogy a gépek, telepek tétlenül nagy­mértékben csökkent üzemmü- ködéssel mozogjanak, az oro­szokat meg a szükséges tankok hiányában, hadd püföljék a né­metek. Majd egy év múlva, ami kor a nagy, uj modern gyárat a kormány pénzén felépitik a Ge­neral Motors részére és eset­leg feltudják függeszteni a Wagner törvényt, a 40 órás munkahetet, majd megkezdik a tankek gyártását, ha még ak­kor is szükség lesz rá. De a gyárra a General Motorsnak bizonyos, hogy akkor is szüksé­ge lesz, különösen, ha potom árban kapják meg a kormány­tól. Még megemlítjük, hogy a General Motors, valamint a Ford évente 200 millió dollár hasznot csináltak az utóbbi években és bizony azon összeg­ből bírtak volna maguk is ilyen nagy és modern gyárakat épí­teni, amire ugyan nincs nagy szükség, mert a meglévő gyá­rak használatával képesek vol­nánk 100 százalékkal emelni a védelmi hadi termelést, ha el­bírnák mulasztani ezt az alkal­mat, hogy a kormánnyal, a munkásoktól adókban besze­dett pénzen épitessék meg a modern telepeket a saját ma­guk részére. Állítólag 15 ezer embert fog­nak alkalmazni a General Mo­tors uj gyárjában, amikor ké­szen lesz. Ezzel szemben most 90 ezgr embert fognak lefizetni a General Motorstól a követke­ző hónapokban és a gépek, te­lepek tétlenül fognak heverni, amig a munkások részére több WPA munkát követelnek a po­litikusok. Knudson meg disz- szónoklatokat vág ki a Banká­rok és iparfejedelmek banket­jén, hogy több munkát kell ki­adni hosszabb órákat kell dol­gozni “straight timeért” a ha­za védelme címén, amig a Ge­neral Motors részére zsíros kon­cokat csikar ki az OPM-en ke­resztül. Az igazi és teljes ismertetést ezen háborúval kapcsolatos pa­namákról, profit harácsolásról is, csak majd a háború után egy néhány évre fogjuk meg­tudni és merik majd megírni, amint az első világháború alkal­mával is, amikor a U. S. Steel 324 százalékos, a DuPontek is 300 százalékon felüli haszon mellett mentették a hazát. MEGHALT GYöNGYöSY ISTVÁN akar valamit mondani, hát be­széljen, de ha munkásügyről akar tárgyalni, akkor ott az aj­tó,” — mondotta az ajtóra mu­tatva. Milyen nevelő intézete volt ennek a szegény, kiuzsorázott bányásznak, hogy ennyire félre lehetett vezetni? Hogy még csak hallani sem akar munkás ügyről, tehát olyan ügyről, amely a sorsán segítene. Nagy munka vár az ameri­kai öntudatos magyar munká­sokra; — a patkányt nevelő in­tézmények által félrevezetett magyar munkásság felvilágosí­tása. Hogyis tanultuk a termé­szetrajzban? A PATKÁNY AZ EMBER TERMÉSZETES ELLENSÉGE, PUSZTÍTANI KELL OTT AHOL CSAK TALÁLHATÓ! Szomorúan vettük annak hí­rét, hogy Ggöngyösy István, az egykori “Magyar Világ” volt tulajdonosa s szerkesztője már többé nincsen az élők sorában. Bár az utolsó időkben egy kis gyengélkedésről panaszkodott, azonban az igy hirtelen bekö­vetkezett halála mégis várat­lanul jött november 6-án. 53 évet élt Gyöngyösy István amelyből 36 évét Pittsburghban élte le. Mint lapkiadó és nyom­dász azok közé a bátrak közé tartozott, akinek meggyőződése többett jelentett minden más meggazdagodásnál. Ezért a re­akció, a papsággal egyetemben szívesen vette tudomásul lapjá­nak is a megszűnését. Mint- szerető férj és apa, fe­leségén kivül öt szép gyerme­ket hagyott hátra. Temetése november 10-én ment végbe családja és ismerősei kíséreté­ben. Tetemét elhamvasztották. (K) Minden uj olvasó, a forrada lom regrutája. Hány regrutá verbuváltál, a társadalmi fórra dalom Forradalmi Ipari hadse regébe? Az aratás

Next

/
Thumbnails
Contents