Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-11-15 / 1189. szám

1941 november 15. BÉRMUNKÁS

AMIT NEM HAGYHATUNK SZONELKUL

___CS. . . Ő MEGJEGYZÉSEI

NESZE SEMMI, FOGD MEG Jól

Majdnem két hónapja, hogy a Szabadságban és egy csomó heti lapban megjelent Dr. Sebestyén toborzó cikke az Amerikai Magyar Szövetség érdekében, amely tanulmány a Bér- -munkás ismertetése után óriási vihart keltett országszerte. Dr. Sebestyén a cikkében ismertette azokat a válaszokat, amiket a Szövetség két alkalmazottjától, Kerekes Tibor titkár és Borshy Kerekes szervező-titkártól kapott a feltett kérdéseire, amely válaszok minden kertelés nélkül leszögezték: 1) hogy az AMSz nem német ellenes; 2) hogy a német és magyar kormány nem kifogásolja az akciójukat; 3) hogy német győzelem esetén, mint feleslegest beszüntetik a mozgalmukat.

Először az “Igazmondó” figyelt fel erre a szemtelenségre, utána — az olvasók tiltakozására — a Szabadság is vezércikkben támadta meg a saját lapjában megjelent cikket. De mind ez már azután történt, amikor ebben a rovatban már rámutattunk arra, hogy az AMSz eddig vallott céljával az említett nyilatkozat ellentétben áll. Lassan a magyarság nyomására mind több tiltakozás hangzott el, úgy, hogy legutóbb már az amerikai magyar élet legreakciósabb szerve, az Amerikai Magyar Népszava is követelte a Szövetség nyilatkozatát az ügyben. . Hetekig tartó vajúdás után, végre megszületett egy idétlen nyilatkozat, amely együtt jelent meg Sebestyén helyreigazító cikkével és egy szerkesztői vezércikkel. "Sebestyén nem volt hajlandó semmit vissza vonni, illetve letagadni azt, hogy az információit a Kerekesektől kapta, csak arra volt hajlandó, hogy ő a német barátságot úgy értette, hogy a “német nép”-pel szemben nem német ellenesek.

A Szabadság vezércikkében nagyon meg van elégedve ezzel a helyre igazítással és Kerekes titkár nyilatkozatával, amely a

vezércikk Írója szerint leszögezi, hogy a Szövetség célja “a demokrácia küzdelmének hathatós támogatása...., hogy az uj rendnek nevezett rabszolgaság, mely nemzetek egész sorát tartja igába, Amerikát halálos veszedelembe sodorta. A szerencsétlen Magyarországot is az örvénybe zúdította, hogy elpusztuljon.”

Háromszor is átolvastam a hivatalos nyilatkozatot, de azt, amit a Szabadság idéz, sehol egy szóval sem találom. Először is nem tagadja azt, hogy a Sebestyén cikk adatait ők adták, másodszor, felébredve 21 hét után, helyteleníti azt, hogy Magyarország megtámadta a

szovjetet.......csakis ellentállhatatlan katonai kényszer hatása alatt támadta meg Magyarország a szovjetet — meséli Kerekes ur, elfeledve azt, hogy a lapok jelentései szerint a magyar parlament őrjöngve ujon- gott, amikor Bárdossy miniszterelnök a hadüzenetet bejelentette. Azóta is, úgy Horthy, mint a miniszterek ismételten hangoztatják, hogy önként, meggyőződésből vesznek részt a szent háborúban. Végül félreértések elkerülése véget öt pontban foglalja össze a Szövetség célját, amelyben egyetlen egyszer sem fordul elő a demokráciáért, vagy a népek szabadságáért való küzdelem. Sehol sem Írja, hogy a Szövetség célja volna a nácizmus elpusztítása. Mind az öt pont azt hangsúlyozza ki, hogy a mozgalmuk “....egyedül és kizárólag Magyarország, ami szülőhazánk érdekét szolgálja”. Kijelentve, hogy ellene van minden olyan hatalomnak, amely Magyarország függetlenségét veszélyezteti. Végül kijelenti, hogy: jelen idő szerint, anti náci és anti Hitler,” mert az veszélyezteti Magyarország függetlenségét.

Tehát csak “jelen idő”-ben ná ci ellenes, nem azért, amiért mindenki más, mert a minden jogot és szabadságot, emberiességet sárba tipró a rendszer, hanem csak azért, mert Magyarország függetlenségét veszélyezteti és ha holnap ügylét ják, hogy már nem veszélyezteti, akkor nem lesznek Hitler ellenesek. Természetesen kihangsúlyozza “és ez a tulaj- donképeni cél”, hogy a nácizmus bukása után is védni fogja minden támadás ellen a magyar függetlenséget, ami alatt természetesen a Horthy rendszer értendő.

Figyelemmel fogjuk kisérni, hogy az antináci sajtó, amely hetekig foglalkozott a Szövetség botrányával, éppen úgy, mint a Szabadságot, kielégíti e őket is ez a nesze semmi fogd meg jól nyilatkozat, amely most már hivatalos leszögezése annak, amit Sebestyén meg irt.

PAY ROLL ADÓ

A háborús felkészülés, ang- lia, kina és a szovjet megsegítése természetszerűleg óriási megterheltetést jelent erre az országra, amelyhez még hozzá járul közel két millió katona fegyverbe tartása. E z i deig ezek a kiadások 75 billió dollárt tesznek ki. Az állam minden kiadását adókból fedezi, amely közvetet vagy közvetlen. Az utóbbi, amelyet bizonyos vagyon, vagy jövedelem után fizet az adózó. Az előbbi az, amelyet az élet fentartásához szükséges cikkek megvásárlásával fizet mindenki.

Fokozott, kiadások természetszerűleg hozzák magukkal azt, hogy a bevételeket is szaporítani kell, amit a kormányok úgy oldanak meg, hogy az adóprésen srófolnak egyet. És itt a demokrácia nagyobb dicsősékére az emelés “egyformán érint mindenkit, gazdagot vagy szegényt.” Amikor a nagy vagyonok adóját emelték, ugyanakkor lejebb szállították az adóhatárt, amellyel sok millió kiskeresetű embert is adó alannyá tett a kormány.

A kapitalista termelési rendszerben végeredményben a termelő réteg a munkásság az, amely minden adót fizet, annál is inkább, mert a kapitalista osztály a profitjáról nem mond le. Azt amit nagyobb adóba elfizet, azt az árucikkek emelésével megint csak áthárítja’a fogyasztóra, a munkásosztályra, amit világosan mutat az, hogy dacára a felemelt adónak a profit, amint a kimutatásokból látjuk nem hogy nem csökken, hanem emelkedik, mig a munkabér vásárló értéke a béremelések dacára is csökken. A munkások, akiknek a kizsákmányolása a munka helyen történik, ha valamivel drágábban adják el a munka erejüket, már hazaárulók, 'ellenben á 6 százalékos profit ráta ellen tiltakozó és sztrájkkal fenyegetődző kapitalisták, jó hazafiak.

Miután a 6 százalékon felüli profit elvételét nem tudta keresztül vinni az igazi hatalommal, a kapitalista osztállyal szemben az állam, a jelen pillanatban újra a gyengék felé, a munkásosztály ellen fordul és európai mintára a fizetési borítékba akar benyúlni és abból 15 százalékot adóba levonni. Ez a tervezet olyan megterheltetést jelentene a munkásosztályra, amellyel szemben való védekezés csak egy általános bérmozgalom lehet, amely tekintve a kapitalisták önzését, esak hatalmas sztrájkokkal leELVINY1LATKOZAT

A munkásosztály és' a munkáltató osztály kozott semmi ^közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír. ják akikből a munkáltató osztály áll.

E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert.

Úgy találjuk, hogy at iparok igazgatásának mind kevesebb es kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak.

E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek^ minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai besűrítessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az ^gyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti.

E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!”

A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalomi1 szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

5 oldal

»hetne elérni, ami viszont a védelmi ipar megbénulását hozná magával, amely megint arra volna jó, hogy munkás ellenes hangulatot teremtsen.

Ha a munkásosztály valamennyire is öntudatosan volna szervezve, akkor ilyen merényletre nem is merne gondolni az állam, akkor arra kényszerülne, hogy oda nyúljon, ahol van. Akkor nem a pay roll adót hozná be, hanem a vagyon adót, amely a nagy vagyonnak egy- részét venné el adóba, de erre azt mondják, hogy kommunizmus, mert elveszi a magántulajdont, pedig ez közel sem olyan sérelmes, mint az, hogy a munkásosztálynak a magán- tulajdonából vesznek el 15 százalékot.

Nagyon szomorúan néz ki az a jövő, ha ilyen módon kívánják azt felépíteni a Hitlerizmus bukása után. Ez az, amit a gazdaság igazságosabb elosztásának mondanak? Ebből is csak azt láthatja a munkásosztály, hogy olyan szervezeteket kell kiépítenie, amely megtudja vé-. deni az érdekeit és ki tud vivni egy olyan társadalmi rendszert, amely ténylegesen egyenlő teherviselés és egyenlő jövedelem alapján áll.

JOHN L. LEWIS NEK MÉG

módja van retorziókkal ÉLNI

A bányász union azon részét, amely felmerte emelni tiltakozó szavát Lewis erőszakos és teljesen indokolatlan magasabb illetékek és külön kivetések kollektálása ellen és annak megdöntése érdekében 26 napig sztrájkban is voltak, amit csak úgy voltak hajlandók beszüntetni, ha Lewis vissza vonja a magasabb fizetésekre vonatkozó rendeletét, most azzal bünteti a fekete cár, hogy az egész kerülettől, .amely tekintélyes része a keményszén területnek és a hetedik kerület nevet viseli, elvette autonómiáját, azaz önrendelkezési jogát, amely eddig is nagyban a központi irodától függött.

Lewis már kinevezte az egész kerületre a maga megbízható embereit, mellőzve mindazokat, akiket maguk a bányászok kívánnak az ügyük vezetésére alkalmazni.

Senki sem lepődik meg Lewis intézkedésein, mert hiszen ehhez már hozzászoktak a bányászok, de a mostani folyamat csak siettetni fogja Lewis végleges bukását és az union éléről való eltávolitását.

BÉRMUNKÁS JUBILEUMI MULATSÁG NEW YORKBAN

NOVEMBER 29-én, szombaton lesz a New York és környéki munkástársak, Bérmunkás olvasók és rokon- szenvezők részére a nagy esemény, amikor a new vor- ki MODERN SZÍNKÖR rendezésében lesz a Bérmunkás Jubileumi ünnepély, a Bérmunkás Otthonban, 1351 Third Ave. Több fontos jelenteni való ezen eseménnyel kapcsolatban, figyelje mindenki a következő jelentésünket.

A Rendező Bizottság