Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-03-15 / 1154. szám
1941 március 15. BÉRMUNKÁS 3 oldal EGYRŐL-MÁSRÓL j Elmondja: Z. J. Deal adminisztrációt támogatni, mint nekem. Örvendetes dolog az, hogy amig 1933-ban kevesebb mint négy millió munkás volt gazdaságilag szervezve, ma körülbelül több mint nyolc millió van uniókban. örvendetes, hogy ezek fölölelik az eddig bevehetetlen acélipart, az autóipart és más hatalmas iparokat. Örvendetes, hogy a szervezkedés ipari formáját milliók gyakorolják, örvendetes, hogy több százmillió dollárra rugó bér javításokat vívtak ki a New Deal adminisztráció alatt. De sajnos, ez szerintem még mindig nem elég, mert hiányzik az osztálytudat, a helyes elmélet náluk. Sőt még a helyes elmélet sem bizonyult teljesen elegendőnek a győzelemre bátorság nélkül. Németországban a munkásoknak volt politikai szervezetük, volt elég sok gazdasági hatalmuk a gazdasági szervezetekben és voltak elméletek, amelyek közül vagy az egyik vagy a másik bizonyára helyes volt — de nem volt bátorságuk sem a politikai, sem a gazdasági hatalmukat használni. Hiányoztak a Liebknecht és a Luxemburg féle “politikusok” és a St. John és Little féle unionis- tág. Sajnos ez a cikkem is hosszúra nyúlt és még sem merítettem ki a tárgyat, de Ígérem, hogy a hátra maradt részekkel a következő cikkemben végzek. A Bérmunkás lapbizottsága a legszélesebb sajtó szabadságot biztosította az Írógárda tagjainak, amig azok írásai a munkások tájékoztatását szolgálják, még akkor is, ha az nem mindenben fedi a Bérmunkás és az IWW álláspontját. Ezt a helyzetet a “gyakorlatban” igyekszik B-y munkástárs kihasználni az IWW hamis beállításával, előráncigálva a politikai pártok 35 esztendős fájdalmait, amikor az IWW kiközösítette a munkások szervezetéből a politikai kalandorokat Bár elismeri B-y, hogy ebben az országban hasonló harcokat szólásszabadságéért, gyülekezési jogért, szervezkedési lehetőségért az IWW-n kívül, sem politikai párt, sem más szervezet nem folytatott; B-y vallja, hogy minden gazdasági megmozdulás, politikai akció, önmagának mégis azzal tetszeleg, hogy hiba volt a politikát az IWW-ból kidobni. Pedig B-y tud külömbséget tenni politika és politikus közt, még ha nem is vallotta magát eddig IWW- istának. Semmi kételyünk, hogy K-y munkástárs, — aki esetleg nem ösmeri az igekötő-ragok nyelvtani szabályait, de ösmeri a “gyakorlati” munkásmozgalmat, — a többi kérdésekkel együtt megválaszolja, hogy kiknek a szavazatai kellettek ahoz, hogy a CIO milliós tagsággá nőjön és'az IWW stagnáljon. (Szerk.) MÉG MINDIG KEVÉS VAN WASHINGTON — A képviselő ház elé egy javaslatot terjesztettek be, amely 500 uj szövetségi titkos rendőr felvételét irányozza elő. Hogy ezek, hogyan fogják megszolgálni a kiT nevezésüket, azt csak azok a munkások fogják elmondani akiket majd ártatlanul molesztálni fognak. A TÉTLENSÉG KÁROS KÖVETKEZMÉNYEI Ha a munkásmozgalom forradalmi irányát képviselő tömeg jelen teljesítő képességét összehasonlítjuk a negyedszázad előttivel, kétségtelenül arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a jelen teljesítő képesség messze mögötte marad a negyed század előttinek. Akár helyi, országos, vagy világ jellegben vizsgáljuk azt, az eredmény mindenképpen egyenlő képet mutat. Ezzel szemben ha a konzervatív, vagy reakciós mozgalmakat vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy azok számban növekednek, terjedelemben szélesülnek és aktivitásban minden előző időket felülmúlnak. Ezen kedvezőtlen kialakulás káros következményei ma már az egész világon nagy mértékben mutatkoznak és ennek elsősorban a munkásság, az elnyomott osztály issza meg a levét. Ha ezen visszaesésnek az okait kutatjuk, alig találunk arra más magyarázatot, mint a munkásság tétlenségét. Bár az abnormális világesemények sokak tisztánlátását elhomályosították és azok úgy vélekednek, hogy a forradalmi munkásmozgalom módszerei és eszközei túlságosan lassúak a cél elérésére és a fejlődés törvényei mellőzésével, bizonyos korlátok átug- rásával vélnek előbb érni a célhoz. Ez is nagyban hozzá járult a hanyatláshoz, de ennél sokkal súlyosabb ok a szilárd meggyőződésüek tétlensége. Sokan úgy vélekednek, hogy az Európában megindult vérzivatar egy általános világforradalomban fog kicsúcsosodni, arra azonban nem gondolnak, hogy ha ez meg is történik, mi lesz azután? Megtörténhet az, hogy a jelenben folyó vérontás és rombolás és az azzal járó szenvedés és nyomor, lázadásba kergeti a szenvedőket. De ha ez megtörténik, meghizza-e az eredményt, amit attól várunk? Felszabadul-e ezáltal a munkás- osztály, vagy még borzalmasabb sors vár reá, mint amilyenben most része van? Rendelkezik-e a munkásosztály oly szervezettel, amely ezen felkelés élére áll és a nyomor által felidézett lázadást a cél szolgálatába tudja állítani? Az utóbbi negyedszázadban lezajlott események számos példát szolgáltatnak, hogy mi lehet az eredménye egy szervezetlen és céltudatlan lázadásnak. A szemeink előtt játszódtak le az orosz, magyar, osztrák német és spanyol események. Különböző időkben, de csaknem valamennyi hasonló formában és hasonló eredménnyel. Legközelebb az orosz forradalom jutott a célhoz — ameny- nyiben a magán kapitalizmust megdöntötte — de a munkásság felszabadulása ott is csak óhaj maradt, mig a többi országokban határozottan sulyosod- tak a bilincsek. A legsúlyosabb példát Német ország szolgáltatja arra vonatkozólag, hogy mi lehet az ered- rénye a munkásság nemtörődömségének és a megfelelő forradalmi szervezet hiányának. Az első világháború a német császári trónt is ledöntötte és a kormányzás a szociál demokraták kezébe került. A változást követő 15 év a munkáspolitikusok aranykora volt. Úgy a szociáldemokraták, mint a kommunisták számban megnövekedtek és Hitler uralomra jutása előtti évben a szocialisták nyolc, a kommunisták pedig hat millió — vagy ezt a számot megközelitő — taglétszámmal dicsekedtek. Egy 60 milliós országban már 14 millió szervezett munkás számottevő tömeg is elégséges arra, hogy necsak beleszólhasson, hanem teljesen a kezébe vegye az ország irányítását. És mégis mi történt ? Hitler néhány ezer, vagy százezer zsoldosával máról holnapra kezébe ragadta a kormányzást és a legborzalmasabb barbár rendszert vezette be. Ekkor kitűnt, hogy az a 14 millió szocialista, illetve kommunista szavazó egyáltalán számításon kívül esik a munkásosztály felszaba- ditási harcában. Kitűnt, hogy a lazán összetákolt politikai pártokban tömörült tömeg nem képvisel erőt és képtelen az uralkodó rend ellen bármily számottevő akcióra. Egészen más példát mutatott a spanyol munkásság, akiknek száma csak egy kis töredéTÉLI VAKÁCIÓ CINCINNATI — Az iskolai házmesterek sztrájkba léptek 70 népiskolában. így a gyerekek a fűtés hiányában nem mehetnek iskolába. A házmesterek már beleuntak a két éves egyezkedésekbe és. abba hagyták a munkát, hogy szervezett erejükkel kényszerítsék a várost jogos követelésük teljesítésére, ami bér javításon alapszik. KUTYÁBQL nem lesz SZALONNA CHICAGO. — Az International Harvester Co. traktor telepén már hetek óta sztrájkolnak a munkások, amint erről már híradással voltunk. A múlt hét folyamán a mezőgazdasági gépeket gyártó osztályát is sztrájkra vitte a CIO szervezet. Ezen a telepen a munkások egy része az AFL-be volt szervezve és karöltve dolgoztak a független company unióval és úgy határozták, hogy saját embereiket vissza rendelik a munkára, de mivel a CIO hívására az összes munkások kivonultak, ezért az AFL maradi vezérei, amikor látták, hogy vesztett ügyük van, uj taktikához folyamodtak. Ugyan is elhatározták, hogy a McCormick telepen kivételt tesznek és ők is iparilag szervezik meg az ottan dolgozó munkásokat, amire Washingtonból, az AFL központi iradá- jából engedélyt is kaptak. Most csak arra vagyunk kike volt a németországinak, de azok forradalmi gazdasági szervezetben voltak tömörülve és amikor Franco, Hitler példáját akarta követni, ez az alig egy millió tagot számláló forradalmi gazdasági szervezet, számottevő ellentállást tudott kifejteni hosszú hónapokon keresztül. Franco, Hitler és Mussolini együttes haderejére volt szükség, hogy a spanyol munkásságot legyőzzék. Az amerikai munkások között meglepő nagy számmal vannak józanul gondolkodó munkások, akik tisztán látják a jövőt. Látják, hogy mit hoz az a munkásságra és azt is tudják, hogy mit kellene tenni annak megakadályozására. A cselekvésre azonban — mondjuk ki őszintén — lusták. Egyesek reményt vesztettek, mások azt hiszik, hogy “ők már eleget tettek, ismét mások úgy vélekednek, hogy “nem érdemes másokért fáradozni” és hasonló alibikkel igyekeznek tétlenségüket mentegetni. A munkásosztály felszabadi- tási harcában csakis a szervezett erő és szervezett cselekvés számit. A forradalmi Ipari Uni- onizmusnak hiába van tiz millió hive, ha azok mind külön, külön önmagukban elmélkednek, az nem számit erőt. De ha tiz millió munkás tömörül az Egy Nagy Szervezetben és minden időben készen vannak a cselekvésre, ez oly erőt jelent, amely előtt a munkásosztály felszabadulásának legmegrög- zöttebb ellensége is térdre kényszerül. váncsiak, hogy nem-e sztrájk törésre fogják az uj fajta AFL csoportot felhasználni ? MÁRCIUS 15-ÉNEK A MEGCSÚFOLÁSA Azt a hirt olvastam, hogy Chicago magyarsága (?) márciusi ünnepélyt tart az Auditorium Hallban. Nagyszerű kérem! Hogy a dolog még népszerűbb legyen, hát Habsburg Ottót is befogják mutatni ezen az estélyen. Ha Petőfi és társai, akik a Habsburgok elleni szabadságharcban életüket • áldozták — ha mostan felébrednének bizonyára utálattal fordulnának el attól a magyar csoportosulástól, akik március idusának megszégyenítésére egy Habsburg Ottóval csalogatják — de csak azokat a magyarokat, akik minden utógondolat nélkül, minden maszlagnak bedülnek. AKIK TÉVEDÉSBŐL IGAZAT MONDANAK Az Egyesült Államok alelnö- ke a saját illetőségi helyén (Des Moines, la.) beszédet tartott a farmeroknak és kiemelte, hogy igen fontos Hitlernek leverése, nemcsak annál az oknál fogva, mivel a vallásfelekezeteket üldözi, hanem az amerikai farmerokra nagy fontossággal bir, mert ezáltal a világ piac nyitva fog ismét állani az amerikai farmerok számára. Ami természetesen magasabb árakat fog életbe léptetni a mezőgazdasági termékek számára — biztatta őket az alelnök ur. INNEN-ONNAN
