Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-03-01 / 1152. szám
1941 március 1. BÉRMUNKÁS 5 oldal LEHET-E SEMLEGES AMERIKA MUNKÁSSÁGA? (Folytatás) Ma természetesen minden sokkal gyorsabb tempóban történik, mint az előző rendszerek elbukásának idején. A fasizmus világnézet alapján álló katonai kaszt kifejlődésére alig egy évtized kellett. így készületlenül találta a tőkés osztályt. A kutyaszorítóba jutott tőkések, akiknek egyedüli gondjuk a profit volt, most az eddig általuk elnyomott munkásosztályhoz fordulnak segítségért Úgy Angliában, mint az Egyesült Államokban koncessziókat adnak a munkásoknak. A totali- táriánus állam' és fasizmus elleni harcban “partneri” rangra emelik a munkásokat, fegyvertársak gyanánt ismerik el őket. ✓ HÁROM KÜLÖNBÖZŐ ÁLLÁSPONT * Ezek után már feltehetjük a kérdést: Lehet-e semleges Amerika munkássága a háborúval szemben? Vagy, hogy még tisztábban jelezzük a vita lényegét: Milyen álláspontot foglaljon el Amerika forradalmi munkássága? A lehetőség a következő: (A.-) Mondjuk, mint 1914-ben hogy ez nem a mi háborúnk, semmi közünk hozzá? Nekünk mindegy, akármelyik fél győz, hadd falják fel egymást. — Ha tényleg felfalnák egymást, akkor ez az álláspont helyes volna. A tény azonban az, — és az összes jelek arra mutatnak, hogy ez a háború csak az egyik fél győzelmével végződhetik, így tehát, amikor,azt mondjuk, hogy ez nem a mi háborúnk, ne törődjünk vele, ne segítsük egyik felet sem, — most, amikor Amerika már ténylegesen segíti Angliát, — ez az álláspont a Hitler támogatását jelenti. Ennek bizonyítása az, hogy Hitler itteni hívei is ennek az álláspontnak adnak kifejezést. Berlinben jól megérdemelt dicséretet kap mindenki, aki itt ezen álláspontot hirdeti. (B.) Mondhatjuk, hogy mindennél fontosabb a már oly régen tartó tőkés termelési rendszer megtörése. Az angol kapitalizmus megtörése a világkapitalizmus halálát jelenti. A magántulajdon jogra épített életmód helyett, bejön valami más rendszer, amit a munkásság idővel átvehet. A legfontosabb a magántulajdon szentségének megtörése. így tehát nem az angol kapitalizmust, hanem a totalitär államokat kell segíteni. (C.) Egy másik felfogás szerint a legnagyobb veszedelem nemcsak magára az emberiségre, de a feltörekvő munkásosztályra is a fasizmus. A fasizmus diadala a munkás törekvések kipusztitásának a végállomása. A diadalmas fasizmus első ténykedése a munkáscélokat kifejező munkás vezérek könyörtelen kipusztitása. A fasizmus további ténykedése pedig a munkásság teljes leigázása, gúzsba kötése. Vájjon elfogadhatjuk-e elegendő' ellenértéknek azt, hogy ugyanakkor a tőkés osztályt is megfosztja jogaitól? Az öntudatos munkásság mindjárt felismerte a fasizmusban rejlő nagy veszélyt és az ellen ádáz harcot indított. Folyt ez a harc fokozott hévvel egészen a mai háború kitöréséig. Vájjon történt-e olyasvalami, ami e harc beszüntetését indokolttá tenné? Ha nem, akkor azt a felfogást kell vallanunk, hogy a háború első célkitűzése a fasizmus elpusztítása legyen. Akik ezt vallják, azok úgy vélik, hogy nem kell semmi akadályt gördíteni a fasizmus ellen sorakozó erők gyarapításában. Ebben az esetben a munkásság szerepe arra szorítkozzon, hogy az eddig nyert szabadság- jogait megtartsa, sőt kibővitse. Arra kell törekedni, hogy győzelem esetén döntő szava legyen -a békében, hogy ha már a termelési rendszer megváltozik, akkor a változást ne egy mindent elnyomó, parazita erőszakszervezet vigye keresztül, hanem olyan helyzetet tehemt- sen, hogy a termelés irányítását maga a munkásság vehesse át. A mai adott viszonyok között ez a három felfogás lehetséges. Mindegyiknek meg vannak a maga előnyei és hátrányai. Mindegyik mellett súlyos érvek szólnak és mindegyik ellen súlyos érveket lehet felhozni. önökön a sor, hogy ezen érveket felsorakoztassák. * Az első álláspont érvei: (A) Maradjunk semlegesek, tekintet nélkül arra, hogy ezzel egyik vagy másik hadakozó felet támogatjpk, avagy ártunk neki. , (A-l) Az Industrial- Workers of theWorld szervezet régi álláspontja az uralkodó osztály háborúival szembeni semlegesség. A mai háború is az uralkodó osztály háborúja, dacára annak, hogy tetszetős jelszavakat használnak, mint pl. “a demokráciáért folyó küzdelem” stb. De ezek csak üres jelszavak Hiszen láthattuk, hogy ugyanazon államok, ugyanazon kormányok, amelyek ma oly nagy hévvel küzdenek a demokráciáért a legszégyenletesebb módon veszni hagyták a cseh, a kínai és a spanyol demokráciát. Ha akkor nem érdekelte őket a demokrácia, ma sem érdekli, csak ámításnak használják a jelszót. Nincs tehát semmi okunk arra, hogy az IWW régi álláspontját megváltoztassuk. (A-2) Azt mondják, hogy a semlegességgel a diktátorokat segítsük. Ez lehet de a nem semlegességgel is a diktatúrát, — a tőke diktatúráját támogatjuk. A két diktatúra között nem lehet választani. (A-3) Senki sem tudja, hogy a háború hogyan fog végződni. Meg van az eshetőség arra is, hogy a hadakozó felek mindegyike elvérzik, vagy legalább ;s elgyengül annyira, hogy elbukik. Az olyan időszak alkalmas talaj a forradalomra. Ebben az esetben számunkra a leghelyesebb ut a mindkét fél elleni harc hirdetése. Szervezzük a munkásosztályt a végső küzdelemre. (A-4) A munkásosztály harca csak az osztályharc lehet. Ha ezt az elvet feladjuk, másféle harcok támogatásával, akkor elveszítjük a felénk tekintő, bennünk reménykedő munkásság bizalmát. Úgy vélik majd, hogy csalódtak bennünk. Ellenben, ha látják, hogy kitartunk elveink mellett, midőn a folyton növekvő háború szenvedései majd kijózanítják őket, felénk fognak fordulni. A forradalmi munkásmozgalom jövője megköveteli, hogy most semlegesek maradjunk. (A-5) Ha most feladjuk semlegességünket és a demokrata államok mellé állunk, akkor e koalíció révén elveszítjük forradalmi harci készségünket és ha a társadalmi rendszer változás ideje elkövetkezik, — ami már nem lehet messze, — nem leszünk képesek történelmi hivatásunk betöltésére. (A-6) Tény az, hogy a fasizmus alatt a legnyersebb, a legdurvább erőszak nyomja el a munkásosztályt. Az úgynevezett demokrata államokban a fegyveres elnyomás előtt a szellemi félrevezetést, a szellemi mákonyt alkalmazzák. A durva erőszak láncait érzi és látja a munkás s letépi azt az első pillanatban, ha arra alkalma nyílik. A szellemi mákonnyal megerősített láncokat azonban nem játja. Az álhazafias, vallásos és egyéb jelszavak által félrevezetett munkás nem lázong. Sőt a lázadókat gyűlöli. Saját osztályérdeke ellen mindenkor felhasználható. Nincs semmi okunk arra, hogy állást foglaljunk ezen álláspontok további fentartása mellett. (A-7) A forradalmi munkás- mozgalom, amely már száz évles múltra tekint vissza, végcélul a magántulajdonra épített tőkés termelési redszer lerombolását hirdette. Most, amikor ezt a rendszert valóban halálos ütések érik, az IWW, — amely kikristályosodása ennek a forradalmi mozgalomnak, nem siethet a haldokló kapitalizmus támogatására, megerősítésére. (Folytatás következik) Levél a “Bérmunkás”-hoz Tekintetes Szerkesztőség, engedjék meg, hogy beleszóljak abba a nagyfontosságu, lényegbevágó vitába, amely Török Győző és a “Bérmunkás” között támadt. Teljesen azonosítom magam Török Győző felfogásával s tévesnek kell minősítenem azt a felfogást, amely szerint Angliának a szivvel- lélekkel való megsegítése az osztályharc felfüggesztését jelentené. Ellenkezőleg, mivel Európának Hitlertől legázolt zömében nem volna többé osztályharcos szervezkedési és megmozdulási lehetőség, csa|c börtön, internálótábor, golyó, nyaktiló és bitófa az osztályöntudatát nyíltan hirdető dolgozók számára s Amerikában is felülkerekedne a fasizmus: az osztályharc legfontosabb életérdeke ez a segítés Hitler és a világfasizmus ellen. Ha ez nem osztályharc a minimális osztályharcos lehetőségek megmentéséért, hát akkor micsoda?! Ez nem az osztályharc felfüggesztése, hanem offenzív defenzíva annak érdekében, hogy az osztályharc meg ne szűnjék, ki ne irtsák, ez az osztályharcnak a dolgozók szem pontjából legkritikusabb élethalál pillanata, amikor mindenkinek segíteni kell megmenteni a helyzetet, nehogy fasiz- ták, nácik, az osztályharc legádázabb, legvérengzőbb irtóellenségei legyenek úrrá a világ felett, akik aztán az osztály harcot is, az osztályharcosokat is felfüggesztik. Hitler, a fasizmus, nácizmus ura tankokkal és repülőgépekkel harcol nemcsak Anglia, de az osztályharc kiirtásáért.Csak tankokkal és repülőgépekkel lehet harcolni ellene s az a munkás, aki ma hadiszereket termel Anglia segítésére, legjobb tudása szerint, az osztályharcos kötelességet teljesít. Ezt követeli ma ugyancsak a proletárbecsületesség, de a proletár-érdek, osztálylogika is! Hónapokig átéltem Londonban a nácik légi támadásait, éreztem a náci világuralom közeledésének veszélyét s ezért mondom igaz szívvel önöknek, most nem a teoretikus önfertőzés, hanem a tettek, cselekedetek ideje van itt, megmenteni a dolgozók végső szabadság-lehetőségeit, az osztályharcos jogokat az. egész világon. Ha Hitler győz, jaj a legyőzőiteknek, de legjajabb jaj a nácizmus-fasizmus csizmái alá kerülő . munkásmozgalomnak! önmagát hagyja cserben a világproletariátus, ha nem sorakozik fel sürgősen Hitler ellen, önöknek, akik elítélték Sztálinnak a Hitlernek szabad kezet adó politikáját, nem szabad ugyanebbe a hibába esni és szintén szabad kezet adni Hitlernek. Becsülöm, tisztelem az önök jóhiszeműségét és mélységesen fájlalnám, ha későn jönnének rá a világpolitikai realizmus követelményeire. M.i haszna, ha majd akkor együtt ülünk a babyloni vizeknél és sírunk...?! Most jöjjenek, csatlakozzanak, segítsenek. Ez a mai demokrácia, ami még megmaradt, talán csak ideig-óráig, a világnak immár csak kevés pontján, nem abszolút ideális, de ezerszer jaj minden osztályharcos szabadságnak, ha elvész, ha Hitler győz! Ezért csak Hitlerrel vagy Hitler ellen lehet ma lenni é^ aki nincs a mi oldalunkon, aki ma köldöknéző, fegyvertelen, nevelő munkára akar csak szorítkozni, annak munkája lehetett más időkben becses és tiszteletreméltó, de a mai súlyos helyzetben bizony szabotálása az osztályharcos frontnak a legválságosabb pillanatban! Tisztelettel, szeretettel, üdvözlettel Róbert Oszkár Amikor leközöljük Róbert Oszkár hozzánk küldött levelét, amelyben a demokrácia érdekében használja szakavatott tollát, meg kell nyugtatnunk, hogy a Bérmunkás és olvasói, valamint a levél iró között a fasizmus és nácmust illetőleg' nincs nézeteltérés. Az eredményre vezető eszközök használatában nem érthetünk egyet, aminek indokolását Róbert Oszkár megtalálja lapunk 3-ik oldalán J. Z. cikkében. i Szerk.
