Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-06-28 / 1169. szám

1941 junius 28. BÉRMUNKÁS 7 oldal TÁRSADALMI LEXIKON ABESSZÍNIA: (másnéven Ait- iopia) legutóbb az uj olasz császárság érdekkörébe tarto­zott (a napokban visszakerült) bennszülött állam Északkelet- Afrikában. Területe kb. egy millió százhúsz ezer négyzetki­lométer, lakosainak száma 8—42 millió. Egy négyzetkilo­méterre jutó lakósok száma 9. Az ország lakosai sémita erede­tű ősrégi keresztények, művelt­ségűk alacsonyfoku. Az irás-ol- vasás a felsőbb osztályok ki­váltsága. A lakosság nemesek­re, polgárokra és rabszolgákra oszlik. Uralkodója a négűs ne­vet viseli. Az ország fővárosa Addisz Abeba, 40—50,000 la­kossal. Az ország hegyes, fensikos vidék. Tengerpartja nincs. Kii­mája a mélyebben fekvő része­ken, körülbelül 1700 méterig, forróégövi. Itt buja őserdőket találunk. A magasabban, 1700 2500 méter közötti részeken, a forró és mérsékelt égöv között 'átmeneti az éghajlat. Igen al­kalmas kávé-, gyapot-, cukor­nád- és pamut tenyésztésre. Kaffa vidéke a kávé őshazája. Itt vadon is megterem. A 2500 méteren felüli, a mienkhez ha­sonló mérsékelt éghajlatú terü­let a legnagyobb kiterjedésű. Ennek • termékei búza, szőlő, olajbogyó, kukorica, dohány és déligyümölcs, sőt sokhelyen a burgonya is megterem. Uralkodó gazdasági rendsze­re a feudális. A lakosság főfog­lalkozása a primitiv módon űzött földmivelés és állatte­nyésztés. Házi állataik a marha, juh, ló, szamár és öszvér. Világgazdasági szerepe je­lentéktelen. Kiviteli cikkei a ká­vé, elefánt csont, gummi, nyers és földolgozott borok. ABSZOLUTIZMUS: (latin szó) A. m. önkényuralom: kor­látlan személyi uralom, a hata­lom gyakorlásában a népnek semmi része nincsen; formája az abszolisztikus monarchia, ami már máma alig található, (helyét a diktatúra váltotta fel a legönkényebb és a legdurvább formájában) amelyben az ál­lamfő a saját személyében egyesíti az egész hatálmát. Föl­világosodott abszolutizmus: a személyes uralom és hatalom eszközeivel, kényszerrel v éli szolgálni a haladást, ellentétben a demokráciával, mely a jogok teljességével, az életlehetőségek egyenlőségével, a ne veléssel J szolgálja a haladást és elveti az erőszakos, kényszerítő eszkö­zök alkalmazását. ÁCHIM L. ANDRÁS, politikus volt országgyűlési képvi­selő, a paraszt' párt szervezője. Szül. 1871. Békéscsabán. A gim­názium 6. osztályának elvégzé­se után, szülői birtokán gazdál­kodott és hamarosan a békés­csabai szocialista érzelmű gaz­dák és mezőgazdasági munká­sok vezetője lett. Mezőfi Vilmos újjászervezett szociáldemokra­ta pártjához csatlakozott, majd önálló pártot szervezett, az u. n. parasztpártot és földművelő szövetséget, amely 1908 junius 7—8. tartotta B é késcsabán nagy kongresszusát. 1905-ben szülővárosa szocialista prog­rammal képviselővé választot­ta, de a kúria, osztályellenes izgatás címén, megsemmisítette a választást és három évre passzív választójogától is meg- iösztotta. 1910-ben parasztpár­ti programmal újból képviselő­vé választották. Egy ideig szer­kesztője és kiadója volt Békés­csabán megjelent “Paraszt új­ság” cimü lapnak. Ennek a ha­sábjain és általában közéleti működése területén a kormány­zati és közigazgatási túlkapá­sok ellen harcolt. Mint népszó­nok, aki paraszt voltát állandó­an kiemelte, kiváló hatással blytatta a propagandát. “Szo­cializmusa” azonban nem ha­gyott maradandóbb nyomokat. A helyi és a közéleti hatalmas- kodók állandó ostorozó ja volt és a halála is egy ilyen összeüt­közés folyományaként követke­zett be. Zsilinszky Endre és Gá­bor 1911 május 14-én megjelen­tek Áchim András lakásán, fe­lelősségre vonták őt és a vitat­kozás hevében revolverrel tü­zeltek rá. Áchim másfélnapi ki- nos szenvedés után belehalt sé­rülésébe. A Zsilinszky-fiukat iz­galmas tárgyalás után felmen­tették. Áchim — írja róla halá­lakor a pesti Népszava — “ma­gyar volt életében, halálában, mert a magyar dzsentryuralom szülte és az is ölte meg.” ACSÁDY IGNÁC történetiró és publicista, szül. 1845-ben, megh. 1906. Hírlapírónak indult szépirodalommal foglalkozott, majd pedig teljesen a történe­lem tudománynak élt. Egyike volt az elsőknek a hiagyar tör­ténet írásban, akik fölismerték a gazdasági és társadalmi kö­rülmények fontosságát a múl­tak történelmében. Ezt a föl­ismerést mindinkább igyekezett müveiben érvényesíteni, ami életének utolsó szakában ellene fordította az akkori magyar hi­vatalos körök hangulatát. Főbb müvei: ,“A magyar jobbágy­népesség száma a mohácsi vész után (1889)” “A magyar jobb­ágyság története (1896)” “A magyar adózás története 1598- 1604 (1896)” és “A magyar birodalom története (1904)”. ÁDÁM: a biblia elbeszélése sze­rint az első ember. (A név egyszerűen “ember”-t jelent) Testét a föld porából, maga az isten formálta saját képére és hasonlatosságára s lelket is ő lehelt bele. Lakóhelyéül az Éden kertjét jelölte meg. Előbb Ádá- mot teremtette meg s azután — i hogy Ádámnák legyen segítő társa is — Ádámra mély álmot bocsátott s azalatt, amig aludt, egy oldalbordáját hússal együtt kivette s ebből alkotta meg Évát, az első asszonyt. Ádám 930 éves korában halt meg. Ádám és Éva az első ember­pár, tőlük származik az egész emberiség. Gyermekeik és utó­daik elfoglalják az egész földet s meghonosodnak rajta. De tő­lük származik a bűn és az em­beriség kárhozata is. Ádám és Éva az Éden kertjében a kigyó (ördög) kisértetésére megsze­gik istennek azt a parancsát, hogy a tudás fája gyümölcséből nem szabad enniök. Engedet­lenségüknek az a büntetése, hogy ki kell menniök a kertből. Ádámnak arca verejtékével kell keresnie kenyerét, az asszony­nak pedig fájdalommal kell vi­Ady nem alkuszik! 1. Nem úgy, urak és kódisok, betürágók és nemzetboldo- gitójk, széplelkek éh egyéb válogatott cigánylegények! Nem úgy, bizony, mert ezt az Emléket nem lehet meghamisítani! Érthetőbben: nem lehet kompromittálni. Amit Rá akarnátok kenni: rossz-magatokat bélyegzi meg. De kompromisszumra se lehet bírni. Nem tudtok Véle alkut kötni. Mert Ady nem alkuszik! 2. Tiltakozás volt ő a magyar ugaron, visszaható erejű és a jövőbe kiáltó. Tiltakozás, ami örökre az marad: némán, hang­talanul és halottan is. Tiltakozás minden ellen, aminek súlyos következményeit ma már tulajdon bőrünkön érezzük. Amit ki­kerülhettünk volna, ha hallgatunk tiltakozó Szavára. 3. Dac volt ő az urambátyámos és hogyparancsolodkérlek- alássan-világban, aki egyenes derékkal állott a hajbókolok nyá­jának közepette. Kemény arcán nem csurgóit az udvarlás mo­solya és villámos tekintete a geszti nagyurnak is szemébe mert nézni. 4. Viharmadár volt Ő a förgetegben, amelynek elébe süvöl- lött és amelyet aztán nézett “hogy ki bírja szebben”. Nem könnyelműség volt ez, hanem példaads a többieknek: a kishi- tüeknek és meghunyászkodóknak. 5. Becsület volt ő, amikor ennek értékét sehol nem je­gyezték, mert “Kufárok s vett urak” dalolták az üzlet és érvé­nyesülés rigmusát, hogy “megfojtódjék Európa közepén egy szép népség, már álomban is pőre.” 6. Hang volt ő a patópálok földjén, az ejh-ráérünk-arra- még-méhesben és véreinek fejére olvasta az utolsó órák figyel­meztetését: “szabadságra érdemtelen, ha bosszút áll, gyáva, lankadt, s ha kegyet ád, rossz, kegyetlen.” 7. Szív volt Ő, fájó és szenvedő az érzéStelenség jégvilá­gában, akinek épp úgy fájtak a kutyabőrös bűnök, mint a nép: “ezer évig férge a rögnek.” 8. Láng volt ő a részvétlenségben, hol mindenki harcolt mindenki ellen és senki nem emelte fel az elbukottat, mert félt, hogy közben elveszti az érvényesülés-játszmát. 9. Költő volt Ő, jós és vigasztaló, lelkesítő és korbácsoló, költő egy költőtlen korban, amikor ezerszeresen kellett, mert a didergő lelkek csak Benne ismertek becsületes-magúkra. 10. És Küldetés volt Ő. Hogy mennyire az volt: most érezzük csak igazán. Életének ive fájdalmasan korán, fájdal­masan régen lehanyatlott. Most már látjuk, tudjuk, valljuk és esküszünk: Ady nem alkudott! Vegyétek tudomásul tehát, urak és kódisok, betürágók és nemzetboldogitók, széplelkek és egyéb válogatott cigánylegények, vegyétek tudomásul, amit Ő vallott Petőfiről, de ami az * saját vallomása is volt: — Ady nem alkuszik! KÓSZA BENCE lágra szülnie gyermekeit s a férfi alárendeltjének kell lenni. Ennek a teremtésmondásnak az eredetét Keleten kell keresni (Mezopotámia) s legtöbb a ha­sonlatossága a perzsa hitregé­vel (melyben Masja és Masjani az első emberpár s Jima az aranykor királya veszti el úgy országát, mint Ádám a para­dicsomot.) Hatása azonban na­gyobb valamennyi teremtés­mondánál, mert átjött a keresz­ténységbe is, ahol Ádám, mint' a bünösemberiség megszemé­lyesítője, szemben áll az üdvös­ség hozójával, isten fiával, Jé­zus Krisztussal. Ádám által jött a bűn a földre, mint “ere­dendő bűn” születik Ádám le- származottaival és viszi őket kárhozatba. Krisztus ellenben megújítja az eredendő bűnben fogant emberiség számára az üdvözülés lehetőségét. Ádám egész története nyilván magán hordja a hitrege bélye­gét. Ezt már sok teológus, az egész úgynevezett liberális teo­lógia és a “vallás történeti is­kola” is elismeri. Az emberiség eredetének a kérdéséről a szár­mazástan sokkal v valószínűbb képet nyújt, mint a hitregék. CHICAGÓBAN A SZEZON ELSŐ MAGYAR IWW PIKNIKJE MOST VASÁRNAP FONTOS BÍRÓSÁGI DÖNTÉS A bányász harc egy fontos jogügyi vitát vetett fel, amely a munkások szempontjából pre­cedenst fog képezni a jövő har­caiban. Az unió a bányász har­cot — amennyiben az a mun­káltatók makacsságán múlott, hogy a lejárt szerződést nem voltak hajlandók újból aláírni — a munkások kizárásának minősítették a munkából, föl­folyamodással voltak a munká­ból kizártak, állami munkanél­küli segélyezése ügyében. Hosz- szas vita után a felső bíróságok több államban ezt meg is Ítélték és úgy hírlik, hogy a munkások­nak kifizetett összegekért, most a bányabárókat szándékoznak megterhelni. Talán jó lecke lesz ez a munkáltatók részére, hogy a munkásaikkal ne dobálódzanak, de becsüljék meg azokat, mert hiszen azok nélkül holt tőkét je­lent minden üzemi felszerelé­sük. Az Építő Gárdába befizettek: P. Pika, Chicago............. 3.00 M. Stefánkó, New York.... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland.. 1.00 L. Adler, Newark ........... 3.00 J. Vizi, Akron.... 2.00 J. Deák, Akron................. 1.00 ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents