Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-06-28 / 1169. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1941 junius 28 BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG ARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................$2.00 ^ne Year .........................$2.00 Félévre ........................... 100 Six Months ..................... 1.00 Egyes szám ára ........... 5c Single Copy .................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ..... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Kd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio undter the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD njgfri 42 log a munkához “A munkához való jog, minden amerikai polgárnak szent kiváltsága, melyet érinteni nem szabad.” — így kezdődik egy nagy hirdetés, amelyet a múlt héten az ország minden lapjában közöltek ée amelyért állítólag bizonyos Wm. C. Fownes Jr. pittsburghi lakos fizetett, mint azt a hirdetésben jelezte. Mekszoktuk már, hogy valamely szónak vagy kifejezésnek az eredeti értelmétől eltérő kifejezést tulajdonítanak, de az alattomos ámításnak, a gonosz ferdítésnek azt a fokát, amit a munkához való jog kifejezéssel csinálnak, aligha tapasztaltuk még. A MUNKÁHOZ VALÓ JOG már évtizedek óta a gazdasági elnyomás alól szabadulni vágyó munkásság jelszava. Jelszava azon munkásoknak, akik felismerték, hogy a mai termelési rendszerben csak azok dolgozhatnak, akiknek a munkáltatók megengedik, mert ők bírják a termelő eszközöket, amelyek nélkül ma már nem dolgozhatunk. A munkához való jog hangoztatása tehát egyértelmű a termelő eszközök felszabadításának követelésével. A munkához való jog azon gazdasági, — és egyben elkölcsi felfogáson nyugszik, hogy AKI NEM DOLGOZIK, AZ NE IS EGYEN. Májsj szóval mindenkinek valamilyen hasznos szolgálatot kell nyújtani a társadalomnak, viszonzásul azért, hogy mindenkinek dolgoznia kell a megélhetésért, úgy a társadalomnak nincs joga arra, hogy bárkit is kirekesszen a munkából és ezáltal megfossza az élethez való lehetőségtől. Röviden, mindenkinek joga van a munkához. Az utóbbi időben aztán az olyan emberek mint ez a Fownes, aki nem lehet valami szegény ember, ha a tízezrekbe kerülő hirdetést a sajátjából fizetni tudta, úgy magyarázzák a munkához való jogot, hogy sztrájk esetén a sztrájktörőknek joguk van a munkához és az állam minden erejét fel kell használni a sztrájktörésre, amit szerényen a “munkához való jog” név alá rejtenek. Az amerikai mukásoknak sztrájkhoz való jogát az úgynevezett Wagner törvények biztosítják. Ezeket a törvényeket a munkásság nem szervezett erejével vívta ki, hanem a pangás ideje alatt a munkás tömegekre támaszkodó és paternális jóakarata politikát folytató New Deal adminisztrációtól kapta. Az ipari pangás okozta rémületéből most felocsúdó munkáltatók elérkezettnek látják az időt a Wagner törvények megsemmisítésére. Erre az első lépés a védelmi iparok szabotálása volt, amelyet természetesen a vörösekre kentek. Megindult a vörösek elleni nagy hadjárat. És noha ezt az alávaló dolgot már annyiszor leleplezték, az amerikai közönség még mindig felül neki ÉS A “VÖRÖS FALÁS” MÉG MINDIG IGEN Jó ÜZLET. Ennek a vörösfaló hadjáratnak egyik mozzanatát képezi az a hirdetés is, amelyből a kezdő sorokatidéztük és amely oly szemérmetlen hazug módon ferdíti el a munkához való jog értelmét. Noha a sztrájkhoz való jog elvesztése örök szégyene maradna az amerikai munkásságnak, mi ezt a jogot, bármilyen fontos is az, még nem azonosítjuk a munkához való joggal. A munkához való jogot CSAK A TERMELŐ ESZKÖZÖKNEK A FELSZABADÍTÁSA HOZZA MEG. Ehhez ezonban csak a forradalmi ipari szervezetek utján jutunk el, amelynek legfőbb fegyvere a sztrájk. Fownes és társai, akik soha nem dolgoznak, csak a mások munkából élnek, a munkához való jog cégére alatt a munkás ság fegyverét, a sztrájkhoz való jogot akarják megsemmisíteni. (gb) Megint a demokrácia (Vi) Demokrácia a papíron, a rádión, az uniókban, meg az inglewoodi repülőgépgyár telepén, ahol gépfegyverekkel, felfűzött szuronyokkal kényszerítik a munkásokat, hogy 50 centes órabérért tovább gyártsák a repülőgépeket. Tajtékzó dühvei követelik a sztrájkok betiltását, a radikális munkások kitisztítását az uniókból. Demokrácia ez a papíron, ahol patkányoknak, fasiztáknak, Náciknak, kommunistáknak neveznek mindenkit, akik magasabb munkebért mernek követelni, mint amit a demokráciától csepegő tulajdonos és az iparokat domináló osztály akar adni. Demokrácia az uniókban; ahol ezen megcsufolt jelszó alatt építik ki a bürokráciát, gépezeteket, melyen keresztül biztosíthatják maguknak a jóljövedelmező állásokat, több millió munkás felett a kontrolt. Az uniókban, ahol a demokrácia jellege alatt újból beakarják vezetni az eretnekségi üldözést, lehetetlenné tenni, a szabad tisztviselő választást, még az is, hogy olyant jelölhessenek, akinek más véleménye van, mint az uralmon levő csoportnak az unióban vagy a politikában. Az unióban, ahol kevesebb lehetősége van a tagságnak a saját elnöküket, titkárjukat megválasztani, mint az állami kormányzót, vagy az Egyesült Államok elnökét. Uniókban, ahol a gyárosokkal zárt ajtók meget, titokban tárgyalnak ez elnök urak, de az erre a célra megválasztott delegátusok csak tanácsadói szerepet töltenek be és a paktumot nagy meglepetés formában dobják a tagság elé és előre kommunistasággal vádolják mindazokat, akik elégedetlenek a paktummal. A rádión is demokrácia; a Dies, G. K. Smith, Coughlin, Pegler, Johnsons, meg a többi demokrácia bajnokok öblös szájjal követelhetik a vörösek megfeszítését. A politikában; ahol minden törvény intézkedése a magántulajdonjog szentségének védelmére történik. A törvényen, ahol a kenyeret lopó munkás hatévet, a milliókat eltulajdonító bankár, vagy panamázó politikus hathónapot kap. Az adóztatásban, ahol.a fordoknak éppen azt a fogyasztási adót kell fizetni az elfogyasztott dolgok után, mint a 750 dollár évi jövedelemmel rendelkező WPA munkásnak. Az iparokban; ahol a munkásoknak évi egy ezer, a tulajdonos családoknak évi száz millió dollár jövedelmük van. A mai profit rendszert védő, domináló vezérek szabják meg, hogy ez mind igazi, hamisítatlan demokrácia, melyért nekünk meghalni kell. Erre a célra kényszer sorozást rendelnek és kisül, hogy a sorozásra behívott fiataloknak 40 százaléka fizikai roncs, a lakosság nagy része hiányosan táplált, ruházott és hajléktalan ebben az országban, ahol vannak családok, akiknek évi jövedelme még a kétszáz millió dollárt is meghaladja. Ebben az országban, ahol az élelmet, a gyapotot megsemmisítik. Ilyen volt a Francia demokrácia is, mely kevés volt a munkás millióknak, hogy érte meghaljanak, de soknak találta az uralkadó osztály, igy eladták Hitlernek, amire a mi uralkodó osztályunk is hajlamosabb, mint az IGAZI DEMOKRÁCIÁRA. Más szemében a szálkát... Az őszi választások idején az amerikai nagytőke “hivatalos” szószöve, a New York Times Roosevelt ellen fordult és állásfoglalását három hasábos vezércikkben indokolta meg, amelyben azt állította, hogy a New Deal politika megakadályozta az üzleti fellendülést és igy megnyujtotta a pangást. Roosevelt elnök ugyan ennek a lapnak a financiális rovatából vett idézetekkel cáfolta meg ezt az állítást és kioktatta a Times szerkesztőit, hogy helyesen tennék, ha az ilyen kérdésekben a financiális rovat Írójának a véleményét vennék figyelembe, mert az szakember ezen a téren. Teljesen igazat adunk az elnöknek és ennek megfelelőleg a New York Times junius 16-iki számának financiális rovatából idézzük a következőket: “A Stock Exchange (a new yorki börze) a múlt heti gyenge üzleti folyam után csütörtökön hirtelen nagy fellendülést mutatott. A részvények átlagosan öt pontot emelkedtek és az egész hónapban a legmagasabb fokot érték el. Mi ezt az áremelkedést teljesen a szövetségi kormány azon intézkedésének tudjuk be, hogy katonasággal vetett véget a repülőgépgyári munkások sztrájkjának a Pacific tenger vidékén.” Igazán kiváncsiak vagyunk, vájjon a gazdag Franklin D. Roosevelt olyan sokra értékeli-e most is a Times financiális szakértőjének véleményét? Mert most nem mi, hanem ez a “szakértő” mondja, hogy a katonaságnak sztrájktörő munkája nem egyéb a részvényes tulajdonosok támogatásánál. Vagy itt is csak azt kell mondanunk, hogy más szemében a szálkát. .. (gb.) MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI Akroni csoportunk 2.10 centet küld eladott füzetekért, valamint L. Keller olvasónktól kapott 20 centet. Jós. Szalay, detroiti olvasónk az előfizetésével egyidőben egy dolárt küld a füzet költségeihez. St. Gafrik, chicagói olvasónk az előfizetésével a füzetért is beküldi a tiz centet. M. Geiger, New Yorkból az évi előfizetésével a füzetért is küldi a tiz centet. I
