Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-06-14 / 1167. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1941 junius 14. Egy halálraítélt tenger... A Kazbek és Elbrusz örök hóval fedett csúcsai, a Karakum és Kizinkum sivatagjai, a Kubán és Terek alföldjeinek gabonagyárai és az ősi Irán mesés földje között hömpölygeti sárgás, olajos hullámait a világ legnagyobb tava, a Kaspi tó. A partjain lakó számtalan nép: az orosz, a kalmük, a turkmen a daghesztáni tengernek hívja ezt a tavat és a Kaspi tó valóban meg is érdemli a tenger nevet, mert a területe 440,000 négyzetkilométer, a hosszúságai 1100, a szélessége pedig 300 kilométer. A tó két medencére oszlik. A nagyobb északi és a kisebb déli medencére. Az északi medence aránylag nagyon sekély és az átlagos mélysége csak ritkán haladja meg a 25 métert. A déli medence ezzel szemben néhol 200 méternél is mélyebb. Ezt az óriási vizterü- letet kelet felől hatalmas sivatagok határolják és a környező vidékek rendkivül száraz, meleg éghajlata eredményezi azt, hogy a tó vize állandóan erősen párolog. A természetes párolgás azonban, bármilyen jelentős is, csak lassan fogyasztja a tó vizét. Villany term elés és öntözés a Kaspi tó rovására Újabban azonban ez a viz- csökkenés annyira fokozódott, hogy a szakemberek véleménye szerint a hatalmas Kaspi tó belátható időn belül eltűnik a föld színéről. A Kaspi tó állandóan párolgó vizét főleg a Volga és az Ural folyó pótolja. A Volga vizét azonban az utóbbi évek alatt egyre inkább az öntözés és elek- troenergiafejlesztés céljaira veszik igénybe. A folyó felső részén a Moszkva—Volga csatorna tereli el a vizet eredeti irányától. A Közép Volga vidékén több vizierővel hajtott elektromos centrálé épül, melyek közül legnagyobb a Kujbisev mellett épülő kettős elektroenergia állomás, amely összesen 3 millió kilowattot szolgáltat és az 1942-ben történő befejezése után a világ legnagyobb és legerősebb ilyen erő- mütelepe lesz. A Volgán épülő összes erőmüvek, melyeknek óriási töltései szinte minden nagyobb város mellett máris eltorlaszolják a roppant folyó medrét, ütembe helyezésük után összesen 70 millió kilowatt elektromos energiát fejlesztenek a Volga vizének erejével. Annyit körülbelül, mint amennyi Németország hatalmas elektroenergiatermelése volt 1939-ben. Természetes, hogy mindezek a mederelzáró töltések, amelyek lehetővé teszik a folyóóriás szélesen hömpölygő hullámaiban rejlő roppant erő kihasználását, egyúttal jelentősen lassítják a folyó áramlását és azt eredményezik, hogy a Kaspi tó vizszintjének fenntartásához, illetve a tulgyors párolgás megakadályozásához szükséges vízmennyiség egyre későbben jut a tó medencéjébe. Az utóbbi években azonban mindgyakrabban történik, hogy a viz egyáltalán nem jut el a Kaspi tóba. Ennek oka az, hogy azok a gigászi öntözőberendezések, melyek a Závolzsje-t, a Volga partján elterülő roppant száraz pusztákat öntözik, részben már elkészültek. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Kaspi tengerbe ömlő Ural, Kúra, Emba, stb. folyót szintén eltorlaszolják az elektroállomá- sok zsilipjei és a zsilipek mögött feltorlódó vizet pedig elnyelik a száz és százezer hektárra kiterjedő öntözőberendezések, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy a tóóriás vize rohamos ütemben fogy. Különösen észrevehető ez a tünet a déli, az iráni parton, ahol Babol-Sár fürdőhelyet és kikötőt, amely az iráni előkelőségek kedvenc üdülőhelye, a viz valósággal elhagyta. A tenger vize ugyanis 25 méterrel húzódott vissza, úgyhogy a nemrég nagy költséggel épített kikötőberendezéseket egyre jobban ellepi a homok. Mindezek a folyamatok egyre inkább éreztették hatásukat az orosz partokon is, de a tó mesterséges kiszárítására eddig nem történtek kísérletek. Most azonban ugylátszik, hogy a petróleum utáni kutatás eredményeképpen a tóóriás sorsa végleg eldőlt. Itt a petróleum.... A Kaspi tó környékén ugyanis a Szovjet Unió legjelentősebb petróleumtermelő vidékei vannak, igy délnyugaton Baku, továbbá északra Gr ózni j, a keleti partokon pedig az Emba- vidék stb. Baku vidékén a fúrótornyok már eddig is behatoltak a tenger vizébe, úgy a parttól 2—3 kilométerre is, szinte a nyílt tengeren végeztek már sikeres próbafúrásokat, vagy pedig az ugyneveztt ferdefurást alkalmazták, amikor a part melletti sekélyebb helyekről vagy éppen a partról nyúltak be a fúrószerkezetek a viz alá. A geológusok e kutatások nyomán már régen feltételezték, hogy a Kaspi tenger aljában olajmezők vannak. Most azonban, amint ezt a “NST” jelenti, olyan esemény történt, amely ezt a föltevést végleg igazolta. Baku kikötőjétől 70 kilóméternyire, a Kaspi tengerben fekszik Szvinoj sziget, amelyen már nyolc évvel ezelőtt, hosszú szünet után, működésbe lép ;ek az iszap és gázvulkánok. A sziget északi részét teljesen elborították a kráterek. Az orosz tudományos akadémia bizottságot küldött a szigetre és a bizottság megállapította, hogy a vulkánok működése egyre erősödik. Hatalmas gázfelhők törnek a magasba és a föld állandóan remeg. Ebből a jelenségből is arra következtetnek, hogy a Kaspi tenger alatt egyebek között óriási petróleumtelepek vannak. A sziget lakóit kitelepítették és a szigeten lévő világítótornyot automatikus berendezéssel látják el. A szakemberek állandó megfigyelés alatt tartják a szigetet. Hasonló iszap és gázkitörések ugyanis gyakran észlelhetők más helyeken is, ahol már eddig a legA VÍZI CSALÁD akroni otthonában közel ötve- nen jöttek össze az elmúlt szombaton, junius 7-én, azon a címen, hogy huszonöt éves házassági évfordulóhoz érkezett el ez a közszeretetben álló család. A tisztelet és szeretet egyik megnyilvánulása volt a megjelentek nagy száma. Az elfogyasztott kitűnő vacsora utáni szokásos beszédek a házassági évfordulót a Vízi családnál csak címnek minősítették, mert mil den egyes felszólaló azt a körülményt hangsúlyozta ki, hogy úgy Vizi munkástárs, mint Vizi munkástársnő az IWW magyar mozgalmának akroni megtestesítői az elmúlt évtizedek folyamán. Alig van magyar-Ameri- kában olyan IWW szónok, vagy Bérmunkás lapterjesztő, aki ilyen minőségben Akronban megfordult, hogy ne élvezte volna a Vizi család munkástársi vendéglátását, de ismerik aktiv munkájukon keresztül a magyar ipari unionisták, a Bérmunkás olvasói az egész országban. így ez az összejövetel is nagyobb részt ennek az elisme résnek a megnyilatkozása volt Az akroni munkástársnők gyönyörű ezüst készlettel fejezték ki szeretetüket Vizi munkástár- sék iránt. Alakszay munkástárs a barát és munkástárs meleg érzületével üdvözölte a családot, majd egymásután szólaltak fel: Lefkovits, Farkas, idősb Farkasnéni, Bischoff, Schwindt, Mrs. Herceg, Kollár, Deák, Bu- zay, Rauch, Herceg, Mrs. Fay, Mrs. Alakszay, Deme és Fodor munkástársak. Vizi munkástárs a maga és felesége nevében mondott köszönetét a megjelenteknek, majd Alakszay munkástárs a Bérmunkás megemlékezésére tett felhívására 42 dollár jött össze, melyért Lefkovits munkástárs mondott elismerést. A nap aranysugarai már harcoltak a maguk jogaiért, amikor az utolsó vendég csoport is a távozásra határozta magát, hogy a megérdemelt pihenésnek adhassák magukat Viziék is. Tudósitó jobb petroleummezőket tárták fel. A gázok összetétele pedig kétségtelenné teszi mérhetetlen nagyságú olajmezők jelenlétét. Mindezek után biztosra vehetjük, hogy a kiszárító munkálatok rohamossá teszik majd a Kaspi tó tragédiáját, talán éppen a hollandiai Zuider Zee kiszárításánál oly jól bevált “elszigetelő” eljárás alapján. Vannak azonban olyan okok is, amelyek kétségessé teszik azt, hogy ez a kiszárítás teljes lesz. A Kaspi tenger ugyanis a legfontosabb viziut, amelyen át a parti, főleg bakui petróleumot a Volgavidék gabonagyáraiba viszik, hogy a traktorok, aratócséplők és más a mechanizált földműveléshez szükséges gépek számára a hajtóerőt adja. Teljes kiszárítás esetén az Európanagyságu vidék éghajlata még szárazabb lenne és végül a teljes kiszárítás ellen szól az is, hogy a Kaspi tenger valóságos éléstár, mert halállománya rendkívül gazdag. Figyelembe véve mindezeket, nem valószínű, hogy ez az óriási tó teljesen eltűnjön a térképről, de biztosan mondhatjuk hogy a tengeralatti olaj mezők jelenléte és a rohamos iparosítás nagymértékben csökkenti majd a tóóriás területét. A BAGOLY MONDJA A VERÉBNEK... Van Chicagóban egy kis ponyva irodalom, amit az itteni magyar közvélemény megnyilvánulásának akarnak nevezni. (Értsd alatta a Habsburg-Hit- ler-Horthy világ nézetet.) Ezek a kiskaliberű szerkesztő urak, minden legkisebb eseményt is felfújnak. Nagyon szeretnek azzal dicsekedni, hogy itt vagy amott az ország területén valakit, aki történetesen munkás és nem az őket eltartók csoportjához tartozik, a biró visszautasított a polgárosítástól, mert “vörös” volt. Hát uraim, ne resteljék a dolgot, hanem a saját “Interest- jük” érdekében nézzenek a tükörbe és gondolkozzanak azon, hogy mi jogon kaptak kimondottan Hitler fasizták ebben az országban polgárságot ? ! FELÜLFIZETÉST KÜLDTEK 1941 május 31-ig: L. Rost, Philadelphia....... 1.00 N. Y. Kerületi Értekezlet 20.50 Mrs. Németh, Phila......... 1.00 J. Gyurcsek, Thornville ... 1.00 Az Építő Gárdába befizettek: P. Pika, Chicago............. 3.00 M. Stefánkó, New York.... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland.. 1.00 IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
